A szellemek t�madni kezdtek. Sango a bumer�nggal t�madott, Miroku a botj�val �s a szellemriaszt� pap�rokkal puszt�totta a szellemet. Kouga �s csapatai sem t�tlenkedtek. Min�l t�bb szellemet siker�lt meg�lni�k a palota falai is �gy t�ntek el.

AsaYoru ekkor l�pet t�mad�sba.

-Kicsi sz�vem! H�t megint tal�lkozunk! –mosolygott a szellemn� Sesshoumarura.

-l�tom a dr�ga �cs�d is, itt van! InuYasha! Nem is �dv�z�lsz?

-K�sz kihagyom!

-Ugyan mi�rt vagy ilyen ellens�ges velem? Ez elszomor�t. –mondta �s �gy tett, mintha let�r�lt volna egy k�nnycseppet a szem�r�l.

-Na de vegy�k komolyabbra. –kez�ben a szok�sos vill�mokat kezdte megid�zni. Mindk�t fi� felk�sz�lt a t�mad�s h�r�t�s�ra. AsaYoru azonban m�sik kez�t meglend�tve a testv�rp�r t�bb m�tert rep�lt. A vill�mokat, pedig elengedte, amik Kagom�t vett�k c�lba. A l�ny er�teret hozott l�tre maga el�tt �gy a vill�mok lepattantak. A szellemet ez bosszantotta �gy teljes erej�vel a l�nyt, vette c�lba. T�madta de az ifj� miko mindet kiv�dte, de m�r neki is elege volt az �rtelemet harcb�l. Egyik er�s t�mad�sn�l olyan pajzsot hozott l�tre, amir�l nem pattantak le a vill�mok, hanem visszaver�dtek. Erre a l�p�sre AsaYoru nem sz�m�tott. A vill�mok fel� rep�ltek, viszont az id� m�r kev�s volt, arra hogy kiv�dje �gy eltal�lt�k �s a f�ldre esett.

Kagome eg�sz teste k�r� sz�les�tette az er�teret �s a leveg�be emelkedett majd meg�llt Naraku el�tt.

-Naraku! –mondta gy�l�lettel a hangj�ban.

-Te csak egy f�lszellem vagy! Semmilyen er�d nincsen az �kk� n�lk�l! S�t! Az �kk� n�lk�l is gyenge vagy! –mondta a l�ny undorral a hangj�ban �s kez�t megl�b�lta azok a szellemek f�l�tt, amikkel bar�tai k�zd�ttek. Azok porr� �gtek abban a pillanatban �s egy l�gy szell�, elf�jta hamvaikat a messzes�gbe.

Naraku most f�lt �let�ben ennyire el�sz�r.  Ereiben megfagyott a v�r, arc�r�l leolvadt a mosoly. D�bbenten �llt (lebeget) �s n�zte mire k�pes a l�ny egyetlen egy szil�nk seg�ts�g�vel. De nem csak Naraku d�bbent le, hanem mindenki, aki eddig harcolt. Csak n�zt�k Kagom�t �s hallgatt�k szavait.

-Kagome r�j�tt hogyan tudja haszn�lni az �kk� erej�t -k�zvet�tette a f�ldr�l az esem�nyeket Myouga. –tal�n Kikyou mutatta meg neki.

-Naraku! Te csak egy szerencs�tlen f�lszellem vagy!

-Nana! Ezzel a bar�todat is lehordod!

-Nem! �sszekevered a dolgokat! L�tod m�g ostoba is vagy!

-„Ez az Kagome mondd meg neki!” –gondolta mindenki.

-Tal�n InuYasha volt az, aki isten�tette mag�t, azzal hogy emberek �let�t tette t�nkre, azzal hogy meg�lte a csal�dtagjaikat vagy leromboltatta a falujukat? –Kagome hangja gy�l�lettel besz�lt Naraku tetteir�l

-NEM! TE volt�l az, aki ember�letekkel j�tszott! Egyszer�en UNDORITO vagy! �s most sz�pen visszaadod, ami engem illet! –mondta �s kiny�jtotta tenyer�t a f�lszellem fel�, amibe beler�ppent az �kk� darab. Naraku nem tudott ellene mit tenni. Kagome beleillesztette a n�la l�v� darabot is.

-JA �s m�g valami! Ide a sz�vvel, aminek nem n�lad van a helye! T�rjen vissza saj�t hely�re. – Kagura sz�ve ekkor Kagome kez�ben termet � pedig elk�ldte gazd�j�hoz!

Ekkor mindketten ereszkedni kezdtek. Mikor le�rtek Kagome a f�ldre t�rdelt, ahol utols� erej�vel ezt mondta miel�tt el�jult!

-NARAKU! MOST MEGHALSZ! –saj�t hang�n k�v�l azonban Kikyou hangja is felcsend�lt az �jszak�ban, majd eszm�letlen�l esett �ssze.

Folyt. K�v.