16. r�sz – A kis csapat kib�v�l

D�lut�n Kagome �s Naoki elmentek Natsuki�rt, aki m�r v�rta �ket. A szerelmesek arc�r�l csak �gy sug�rzott a boldogs�g, ahogy fel� k�zeledtek.

-         Amint l�tom, tiszt�zt�tok a dolgokat – mondta vigyorogva.

-         Igen. Mindent elmondtam Kagom�nak, �s � is nekem.

-         Tudom.

-         Eljegyezt�k egym�st – jelentette ki a fi�.

-         Gratul�lok. De nem t�l korai m�g?

-         Tudjuk, hogy ez furcsa, de nem most akarunk �sszeh�zasodni, hanem majd ha m�r mindketten nagykor�ak lesz�nk.

-         �rtem. Kagome, nem ismerj�k m�g annyira egym�st, de abb�l, amit Naoki elmondott �s abb�l is, amit nem, �gy �rzem, nagyon j� bar�tn�k lesz�nk – mosolygott a l�nyra.

-         Rem�lem. Naoki sokat mes�lt r�lad.

-         Ezt majd m�skor megbesz�litek – szak�totta f�lbe �ket Naoki – mostm�r �t k�ne menn�nk…

-         Igazad van. Nektek fontos feladatotok van. Van egy �tletem. Menj�nk vissza hozz�nk, �n �tmegyek a k�ton, ti meg az id�port�lon a k�t mellett. �gy nem kell keresg�ln�nk egym�st.

-         J� �tlet. Menj�nk.

-         A bar�taidr�l jut eszembe, nekik is el kell magyar�zni mindent.

-         Igen. Ezt r�m b�zhatj�tok.

Mikor �t�rtek a k�z�pkori Jap�nba, Naoki seg�tett kim�szni a k�tb�l Kagom�nak.

-         K�sz�n�m – mosolygott.

-         Nincs mit – mosolygott vissza Naoki.

-         Erre van Kaede kunyh�ja. Gyertek, a t�bbiek biztosan ott vannak.

Inuyasha �s a t�bbiek �pp csendes pihen�t tartottak, mikor a f�ld�mon furcs�n kezdett viselkedni.

-         Mi a baj? – k�rdezte Miroku.

-         Azok a d�monok… �rzem a szagukat – tov�bb szimatolt – �s Kagome is vel�k van! – ki�ltotta, majd elrohant abba az ir�nyba, ahonnan a szagokat �rezte.

-         A bar�tod kiszagolta, hogy j�v�nk – jegyezte meg Natsuki.

Ahogy ezt kimondta Inuyasha felt�nt a l�that�ron.

-         Kagome!!! – ki�ltotta a l�nynak, aki a k�t testv�r k�z�tt s�t�lt – Mi a fen�t csin�lsz te ott azokkal?!

-         Inuyasha! V�rj! – ki�ltotta Kagome, mert a f�ld�mon m�r el�h�zott Tetsusaig�val rohant fel�j�k – �k nem az ellens�geink!

De m�r elk�sett.

-         Sz�lborda!! – ki�ltotta Inuyasha azzal sem t�r�dve, hogy Kagome is a t�mad�sa �tj�ban �ll. Ez csak akkor jutott esz�be, mikor m�r csak egy hatalmas porfelh�t lehetett l�tni.

-         Kagome! Kagome!

A porfelh� el�lt, a k�t d�mon �s a l�ny k�r�l egy hatalmas fekete v�d�pajzs volt, amit Naoki b�rdja gener�lt.

-         Hogyan? Kiv�dte a Tetsusaig�t? – h�kkent meg – Kagome, j�l vagy?

-         Igen, j�l vagyok, te ostoba!! – ordib�lt mag�b�l kikelve Kagome – De ez nem rajtad m�lt. Ha Naoki nem reag�l gyorsan, akkor m�r r�g halott lenn�k, te gyengeelm�j� idi�ta!!!

A f�ld�mon megs�rt�d�tt.

-         L�tom, hogy t�k�letesen j�l vagy. �s azt is �szrevettem, hogy �t�llt�l az ellens�ghez!

-         M�r mondtam, hogy �k a bar�taink! Ha nem t�madtad volna meg �ket, m�r r�g elmondhatt�k volna! Naoki, engedd le a pajzsot.

Odas�t�lt Inuyash�hoz, majd megsz�lalt:

-         FEKSZIK!!!!!!!!!!!!!

A f�ld�mon hatalmasat zuhant a f�l fel�.

-         Gyertek – mondta a k�t testv�rnek – A t�bbiekkel lehet besz�lni.

-         �s ezzel mi lesz? – k�rdezte Natsuki.

-         Ne agg�dj, semmi baja, csak a b�szkes�g�n esett folt.

-         A kunyh�n�l a t�bbiek �rtetlen�l n�zt�k az „ellens�get” �s Kagom�t.

-         Kagome, elmondan�d, mi t�rt�nt? – k�rdezte Miroku.

-         Hadd mutassam be �ket. Natsuki – mutatott a l�nyra, majd a fi�hoz h�z�dott – �s � itt Naoki, a jegyesem.

-         A jegyesed????!!!! – ki�ltott�k egyszerre.

-         A micsod�d? – k�rdezte az �ppen visszat�r� Inuyasha.

-         A jegyesem.

-         De h�t… �n ezt nem �rtem – sz�lalt meg Miroku – A m�ltkor, mikor megl�ttad, mintha a f�ldbe gy�kerezett volna a l�bad! Mi t�rt�nt?

-         Nos, ez hossz� �s bonyolult t�rt�net. Naokit n�gy napja ismertem meg, �s szinte azonnal egym�sba szerett�nk. K�t napon kereszt�l s�lve-f�ve egy�tt voltunk, azt�n nekem vissza kellett j�nn�m ide. Mikor megl�ttam itt, nagyon meglep�dtem. Nem tudtam mire v�lni a dolgot. Azt hittem, Naoki becsapott, mert harcoltatok vele, ellens�g volt – itt bocs�natk�r�en n�zett a fi�ra, majd folytatta – Hazarohantam �s nem akartam senkit l�tni. Ma reggel elj�tt hozz�m, �s mindent tiszt�ztunk, azt�n lement�nk, egy�tt eb�delt�nk a csal�dommal. Akkor Naoki eljegyzett engem. Ha majd el�g id�sek lesz�nk, feles�g�l megyek hozz� – fejezte be, �s odab�jt Naokihoz.

A t�bbiek t�tott sz�jjal b�mult�k �ket.

-         Kagome… hiszen � egy d�mon! – mondta hitetlenkedve Shippou – �s mi lesz Inuyash�val?

-         Velem? Ezt meg mi�rt k�rdezed? – k�rdezte idegesen a f�ld�mon.

-         H�t nem egy�rtelm�? Mind tudjuk, hogy nem vagy k�z�mb�s Kagome ir�nt – v�laszolta a r�kak�ly�k helyett Miroku.

-         Ez nem igaz! Kagome csup�n az�rt sz�ks�ges, mert egyed�l � k�pes l�tni az �kk�szil�nkokat!

-         Igen, Inuyasha, tudom, hogy neked csak erre kellek. De m�r nem �rdekel. Naoki�k ezent�l vel�nk fognak tartani, �s mi seg�t�nk nekik.

-         Na azt m�r nem!

-         FEKSZIK! De igen! Ha nem tetszik, elmehetsz. Nem csak �n l�tom az �kk� darabjait – mondta a f�ldre k�nyszer�lt f�ld�monnak.

Mindenki tudta, hogy kire gondol. M�g az ikrek is, akik eddig csendben hallgattak, b�r Naoki n�ha j�l fejbe verte volna Inuyash�t, ami�rt �gy b�nik Kagom�val. Inuyasha csak morgott egy sort, majd nagy nehezen fel�llt �s elsomford�lt. Most, hogy nyugodtabb lett a l�gk�r, Kagome elmondta az ikrek t�rt�net�t a t�bbieknek. Mindenki helyeselte, hogy vel�k tartsanak.