Jakoutsu vit�z

/By: Fu-Shy/

T�zesen s�t le a ny�ri nap sug�ra,

Az �g tetej�r�l egy jap�n fi�ra.

F�l�sleges dolog s�tnie oly nagyon,

Lelk�nek �gy is nagy „melege” vagyon.

Szerelem t�ze �g fiatal sz�v�ben,

�gy p�rgeti kardj�t a faluv�gen.

Faluv�gen kardj�n m�g van �l,

� addig a f�ben vid�man nevetg�l.

Tenger vir�g ny�lik r�zsasz�nen f�l�tte,

De � a vir�gra szem�t nem vetette;

Egy k�hajt�snyira �ll t�le egy fa,

Csillog� szemei oda tapadtanak.

De nem �m a fa lehull� szirm�ra,

Hanem a fa�gon egy feh�r ifj�ra.

A fiatal fi�nak szilaj termet�re,

Sz�p hossz� haj�ra, g�mb�ly� fenek�re.

A leg�nynek az inge ki van gombolva,

Mivelhogy f�ls�j�t moss�k a szomsz�d kunyh�ba’.

Kil�tszik az ingb�l izmos teste,

A m�r nem vagdos� fiatal gy�ny�r�s�g�re.

Mert a p�zsit f�l�tt hever�sz� embervad�sz,

Jakoutsu, ki is lehetne m�s?

Ki pedig a f�n a ruh�j�t v�rja,

Inuyasha az, Tsuki sz�v�nek gy�ngyh�za.

„Sz�vemnek gy�ngyh�za, lelkem Inuk�ja!”

Jakoutsu, a zsoldos �gy sz�llott hozz�ja:

„Kukkants ide, hiszen ezen a vil�gon

Csak te vagy nekem minden vigad�som!

Vesd re�m sugar�t arany szemeidnek,

Gyere le a f�r�l, had �leljelek meg;

Gyere ide a talajra, csak egy pillanatra,

R�dcs�kolom lelkem v�r�s ajkaimmal!”

„Tudod, Jakoutsu, �r�mest lemenn�k,

Ha te nem fi� lenn�l!

Nem megyek, velem „m�sk�nt” b�nn�l,

Mondjuk kardom sz�vesen l�tn�m nyakadn�l!”

Ezeket mondotta undokul Inuyasha,

S a ruh�j�t egyre nagy ser�nyen v�rta.

De a zsoldossr�c elmegy  kardj�t�l,

K�zelebb megy hozz�, s csalogatva �gy sz�l:

„Gyere le galambom, gyere le gerlic�m,

A cs�kot, �lel�st, mindent elv�gzek �n;

Azt�n az a csitri sincs itt a k�zelben,

Ne hagyd, hogy a sz�vem hal�lra epedjen!

�ecsalta a leg�nyt �des besz�d�vel,

A leg�ny azt�n nyak�t fogta mind a k�t kez�vel,

Meg�t�tte arc�t, nem egyszer, nem sz�zszor,

Jakoutsu az�ta b�s szerelmet gy�szol.