J� reggelt Rin! - k�sz�nt a szellem, de hangja nem a megszokott hideg �rnyalatban, hanem l�gyan, kedvesen csengett a l�ny f�l�ben.

Neked is j� reggelt! - mosolygott a l�ny �s �t�lelte a d�mont.

Ma el kell mennem, itt hagylak Jakennel, rem�lem, napokon bel�l visszat�rek.

Na de… Hova kell menned? Mi�rt nem viszel magaddal?

Meg kell tal�lnom valakit. Az �t nagyon vesz�lyes, mindenhol szellemek leselkednek. Vagy ak�r egy rossz mozdulat �s a hegyek k�zti szakad�kban tal�lod magad. Nem vihetlek magammal. F�ltelek - a szellem k�zelebb h�zta mag�hoz a l�nyt, s megsimogatta a fej�t.

De �n, nem akarok n�lk�led itt maradni. Veled szeretn�k menni. K�rlek, vigy�l magaddal! - rim�nkodott Rin, de Sesshoumaru hajthatatlan volt.

Ki az? - sz�lt egy hang a kapu m�g�l - A nagy�r nem v�r l�togat�kat.

Sesshoumaru vagyok. Sz�lj Nakashimanak, hogy fogadjon, legyen sz�ves. Fontos besz�lnival�m lenne vele.

�dv�z�llek Sesshoumaru. Mi j�ratban vagy errefel�? - k�rdezte a terem v�g�ben �l�, �sz haj�, alacsony termet� Nakashima.

�n is �dv�z�llek Nakashima! - hajolt meg Sessh - Lenne egy k�r�sem: �gy tudom te vagy a lelkek ura, �s k�pes vagy kapcsolatba l�pni a holt lelkekkel.

Igen… folytasd! - k�rte a d�mon.

Egy lelket keresek, aki elt�vozott m�r 10 �ve a f�ldr�l. Michiyo a neve. Besz�lnem kell vele.

Hm… biztos vagy benne, hogy besz�lni akarsz vele?

Igen - felelte hat�rozottan Sesshy.

Rendben - b�lintott Nakashima - Akkor elmondok p�r szab�lyt. Amikor a l�lekkel t�rsalogsz semmik�pp se s�rtsd meg. Ha ezt megszeged, akkor a l�lek visszat�rve �r�kk� k�s�rteni fog t�ged. M�sodik szab�ly, ha �gy �rzed m�r eleget tudsz, akkor ne maradj tov�bb a l�lekkel, mert elsz�vhatja az �letenergi�dat, �s ezzel meg�lhet t�ged. Ez a kett� a legfontosabb, �s k�rlek, tartsd be �ket. Tudod, nem szeretek s�rt �sni - az utols� mondatn�l elmosolyodott, majd fel�llt �s elindult egy oldalajt� fel�.