A harc napj�n…(Harc el�tt folyt.k�v.)

A szelem elment, azt mondta hogy k�rbe n�z. A l�ny is �gy tett, b�r a szelem tudt�n k�v�l.

Sietette hogy Sesshoumaru el�tt a kast�lyban legyen. �ppen hogy meg�rkezett a kapuba amikor a szelemet megl�tta. Nagyot s�hajtott. Egy macska szelemmel tal�lkozott, akivel meg is k�zd�tt, de az elmenek�lt. Ahogy n�zte a szelemet visszagondolt a ma reggelre. Amikor megk�rte a kez�t, amikor egym�s karjaiba keltek. M�g csak alig 2h�napja ismerte. De k�pes lett volna �r�kre vele �lni. Ahogy a szelem el�rt hozz�, meghajolt majd csatlakozott hozz�.

Harc el�tt folyt.k�v…

-         Akkor is harcolni fogok! – �v�ltette a l�ny. – Ez lesz a v�gs� k�zdelem, �s nem hagylak magadra benne. – mondta meghat�dva a szelemnek, akinek a szem�t f�rk�szte a v�laszra v�rva.

-         Nem. –mondta nyugodtan. Elindult kifele, csak ezt akarta tiszt�zni, m�r nem volt sok h�tra a k�zdelemig.

-         Szireisz d�h�sen ut�na n�zett, majd az ajt�t bev�gta a szelem m�g�tt. Le�lt az �gyra. Abban biztos volt hogy elmegy �s harcolni fog. De kellet neki valami �tlet hogy hogy cselezi ki a szelemet. �gy gondolkodott majd hanyatt d�lt az �gy�n. Lassan megfogant benne a terv.

Elindult kifele, ahogy k�rbe n�zett, tudta merre tal�lja a Sesshoumaru lakhely�t. El is indult arra, tudta hogy most a kertbe van, ugye a szoba �res. Ahogy haladt egyre jobban megr�misztette mit fog sz�lni a d�mon, ha r�j�n. „De nem fog r�j�nni” nyugtatta mag�t. Benyitott, j�l gondolta senki nem volt ott. Viszont a falon d�sznek volt egy mellv�rt, �s egy sisak. Ezek�rt j�tt, gyorsan mag�ra vette. Elindult lefel�, m�r nem l�tszott ki is, egy sima katon�nak t�nt, a sisak kitakarta az arc�t. Egyre gyors�tott amikor a k�rt egyre er�sebben, �s magasabbon sz�lt. M�r lent volt, �s csatlakozott a hadba vonul�khoz. Sesshoumaru ment az �len Apj�val. Nem akarta felh�vni mag�ra a figyelmet, �gy k�z�pen ment, ahol mindenki elrejtette. Egy erd� volt el�tt�k. Amib�l a gyorsan kiker�l� macsk�k t�madtak. Sesshoumaru gyorsan �tv�ltozott. De azok is �tvoltak. Szireisz csak �t tudta figyelni.

Harc…

 Ahogy egyszerre t�bb mint 3macska t�mad r�, m�r feloszlott a had rend. Mindenki csat�zott valakivel, a l�ny haladt Ses fel�. 3 Macska el�llta az �tj�t, el�h�zta a kardj�t, de amikor l�tta hogy Sesshoumarura egy r�t�mad h�tulr�l, hideg borzalom fut�t v�gig rajta ahogy a sok macska a nyak�nak esik. Nem b�rta n�zni, valamit tennie kellet, olyan volt sz�m�ra mintha �t t�madn�k. Ahogy �t akarn�k meg�lni. Kardj�val neki esett a macsk�knak, k�zben a 3macska k�vette. Kardj�val meg�lte az egyiket, Sesshoumaru ki tudott szabadulni. Most 2�j�kre 6macska n�zett, Szireisz elkezdet �tv�ltozni. Ses n�zte, majd r�j�tt hogy kicsoda a l�ny, meg�rezte a szag�r�l, amikor az kutyak�n t�rt vissza a f�ldre. El� �llt, h�tra fordult �s d�h�sen r�morgott. Szireisz csak figyelte. Kicsit megillet�dve. Amikor a szelem h�tra fordult, a macska szelemek neki estek, egyet elkap�t �s ell�k�tt, de a t�bbi karmolni �s harapni kezdt�k, Szireisz mell� �llt, �s a macska szemeknek t�madt,  kett� viszonozta. Most m�r csak p�ran voltak Sessen, led�nt�tt�k a l�b�r�l, � meg harapott, �s meg is �lt egy kett�t. De mik�zben 2� a nyak�n l�gott, Szireiszhez szaladt �s a macsk�knak eset, aki �t akart�k b�ntani. De m�g t�bb j�tt, Sesshoumarut megint led�nt�tt�k mik�zben megmentette a l�nyt, a t�bbit�l. �s meg�lte �ket. De � m�r f�ld�n volt, lefogva egy macsk�t, harapta a tork�t, de az nem akart meghalni, k�zben egyre t�bb eset neki. Szireisz nem b�rta n�zni, tudta hogy azt �zente neki, most azonnal menjen innen, vagy � maga �li meg. K�nnyek jelentek  meg ez�st szemeibe, �s Sesshoumaruhoz ugrott, let�pkedte a szellemeket r�la, de azok neki estek. Sesshoumaru gyorsan talpra �llt, pedig ereje fogyott. Egym�snak h�ttal voltak, mindenhonnan macsk�k vett�k k�rbe �ket. Szireisz nem sz�molta h�nyadiknak esik neki. K�zben Sesshoumaru megfordult, �s m�g h�tulr�l t�madt�k, � csak a l�nynak seg�tett. Amikor l�tta hogy a l�nynak 3szelem neki esik, oda akart ugrani, de neki ugrott vagy 10macska, a f�ldre teperve. Harapd�lt�k ahol �rt�k, fel akart �llni de nem tudott. N�zte ahogy a l�ny szenved, k�zben nem is �rdekelte �t h�nyan t�pik, minden erej�t bele adta abba hogy fel�lljon, de akkor m�g t�bben r�gy�ltek. K�zben Szireiszre egy macska r�ugrott, a tork�ra pr�b�lta lel�kni de nem tudta. Szerencs�tlen�l a f�ldre d�lt. Majd egy utols� vony�t�ssal, Sesshoumarura n�zve elmondta neki hogy szereti, �s mindig is fogja, ak�rhova jut. Sesshoumaru megk�v�lten n�zte ahogy a szelem elharapja a tork�t, a l�ny meg hamuv� v�lik. Lesz�lltak r�la a szellemek, Sesshoumaru f�jdalmat nem �rezve kezdet el�ke te  puszt�tani, nem hitte el hogy a l�ny meghalt. Hogy nincs t�bb�. Elvesztette ez esz�t, mindenkit meg�lt akit maga k�r�l tal�lt. Nem tudott k�l�nbs�get tenni a b�natol. Meg�lt minden szelemet. Amikor a csatat�ren nem volt m�r senki akit meg�lj�n. S�rva rogy�t a hamu mell�. Kezdet ember alak�v� v�ltozni. Nyak�hoz ny�lt, csupa v�r volt. Egy nyakl�ncot szedet el�, amin egy gy�r� volt. �tkozott mindent. A Tenssaig�t is, tudta hogy hamut nem tudja �letre kelteni. Kez�be vette a hamut, k�nnyei r�csordultak. Egy alak jelent meg el�tte, s�rt, de boldog volt.

-         �r�k� veled! �r�k� ak�rhol szeretni foglak - suttogta s�rva a szelemnek. – �gesd semmiv� a hamut. �s akkor nem csak a sz�vedbe leszek ha nem �letre is kellek, �s �jra szerethetlek. Akkor ad majd nekem azt. – n�zett s�rva a gy�r�re. Lassan halv�nyodni kezdet, de m�r  azselme l�tt �llt.

-         M�g ne! – parancsolat. A l�ny oda hajolt �s utolj�ra megcs�kolta, �s elhalv�nyodott k�zben. – Szeretlek! – suttogta maga el� s�rva.

�gy tett mint a l�ny mondta, a gy�r�t eltette. A hamut semmiv� �gette. De amikor �vek m�lva sem tal�lt r�. Sz�ve megkem�nyedet, nem tudott tov�bb v�rni ink�bb kiverte a fej�b�l.

Epilogus…

Gyilkol�ssal, ut�lattal. Azt hitte ha gonosz lesz, elfelejti. De nem… mindig ott �lt benne….

Mindenkit akit szeretett ahhoz kegyetlen lett. El akart felejteni szeretni. Azt hitte az csak f�jdalommal j�r. Ez�rt ink�bb mindenkit meggy�l�ltetett mag�val. Nem gondolt a l�nyra…legal�bbis ezt mondta mag�nak, de minden percben �t kereste. Mindenbe �t akarta l�tni. Egy valakit szeretett…�s fog is szeretni…aki�rt m�g s�rni is tudott. K�nnyeket naponta hullajtott, amikor senki nem l�tta. K�v�l kegyetlen �s k�sz�v� volt. Bel�l � is �rzet, de nem akarta kifejezni, amikor ez legut�bb megt�rt�nt, akkor f�jlommal j�rt neki, hogy nem b�rta volna ki megint…a nagy �s sebezhetetlen Sesshoumaru Nagy�r…