Valaki, aki m�g a Nagy�rnak is kedves

By Kouga

(kisz�gezem, hogy Sesshoumaru nem pedofil, senki se n�zze annak!!)

Nagyj�b�l f�l �ve t�rt�nhetett, hogy Sesshoumaru nagy�r
megmentette a kis Rin �let�t. Az�ta is b�k�sen j�rj�k az erd�ket�
Sesshoumaru szellemeket �l, Rin vir�got szed �s ugr�ndozik, Yaken
pedig morgol�dik.
Ny�r volt. A nagy�r megint �gy d�nt�tt, egyed�l megy szellemeket �lni.
Narakura f�jt a foga, de csak apr�bb szellemeket, esetleg a keresett
szolg�it tal�lta. Yaken, Aun, �s Rin megint egyed�l maradtak. K�s�
d�lut�n fel� j�rhatott az id�. Rin egy kis t�zecske mellett �lve
n�zegette a vir�gokat amiket szedett.
-Sessh� olyan r�g elment�l�h�t mikor j�ssz vissza hozz�nk? �
B�nk�dott m�r egy ideje. Csak �ld�g�lt �s a t�zet n�zte, n�ha meg a
vir�gokat. M�r majdnem elaludt�de hangos morg�s r�zta meg az
erd�t. Mindenki felugrott, �s egy v�r�s szemp�rral n�zhettek szembe a
bokrok k�z�l.
-���!...Yaken csin�lj valamit�meg fog enni�
-Ostoba l�ny! A fejek botja egy pillanat alatt hamuv� �geti! ��s Yaken
ezzel m�ris t�mad�st ind�tott ellene� �m ez nem volt hat�ssal a
szellemre�t�zb�l volt a teste, teh�t csak energi�t kapott Yaken
l�ngcs�v�j�t�l. Rin ijedten n�zett k�rbe.
-Hol van Aun? �K�rdezte remeg� hangon ��s Sessh� -nem volt ideje
befejezni a mondatot, mert a v�r�s szem� sz�rny a szeme l�tt�ra
�getett sz�t egy kis z�ld l�nyt�
-Yaken!! �Kiab�lta az �letztelen kis d�monnak.. Rettenetesen f�lt.
Csak �llt egyhelyben, szinte odafagyott a l�ba a f�ldh�z. Ekkor
valamiott termett �s felrep�tette�Aun volt az.. b�r a s�r�lt s�rk�nyl�
nem sok�ig tudta �t rep�teni, a f�ldre estek. Rin �szrevette hogy aun is
s�r�lt.
-Teh�t t�bben is vannak�-gondolta a kisl�ny. Hirtelen az el�bbi szellem
ism�t ott termett mellett�k.
-Aun! Kelj fel! El kell futnunk! �keltegette a s�r�l�sekt�l �jult
s�rk�nylovat�az lassan fel�ll de nem futott semerre. Elrugaszkodott �s
m�r a v�r�sszem� szellemmel birk�zott. Volt egy r�pke pillanat, amikor
szemei rint n�zt�k��s mintha azt mondt�k volna neki hogy fusson�
csak messze innen..
Rin meg�rtette a jelet. S�rva ugyan, de elfutott onnan. Meg sem �llt,
csak hossz� perceken kereszt�l futott�azt sem tudta merre�csak
menek�lt. Mikor m�r nem b�rta tov�bb, leroskadt egy fa t�v�be, �s
tov�bb s�rt. Nem tudta mit tegyen, most, hogy Sesshoumaru elment,
Yaken meghalt, Aun pedig a hal�l�n van �s m�g harcol valahol�tal�n
m�g harcol..
Eg�szen bes�t�tedett. A kisl�ny csak �ld�g�lt a f�n�l� moccanni sem
mert. Ekkor hallatszott valami�k�t talp hangja, ami finoman �rte a
f�ldet� Rin Sesshoumarut l�tta maga el�tt.
-Sesshoumaru nagy�r�itt vagy..visszaj�tt�l.. �Rin s�r�san besz�lt �
Yaken �s Aun�azthiszem meghaltak�-�s ezzel a kisl�ny s�rva f�l�llt.
-Ne agg�dj, nem sz�m�t. �Sz�lt v�gre Sesshoumaru�.de eg�sz furcsa,
kem�ny hangon�pedig rinnel kedvesen szokott besz�lni �Seg�ts
nekem� add a lelked! �Sesshoumaru hirtelen beleny�lt Rin mellkas�ba.
A kisl�ny nem tudott sz�lni�sem mozdulni�De most furcsa dolgott
l�tott�Sesshoumaru haja fekete lett� �s v�g�l kibontakozott a
szem�ly igazi alakja: Naraku volt. Kih�zta a kez�t �s egy lelket tartott
benne, feh�ret, jelezve hogy az tiszta mint a h�.. Rin pedig l�lek n�lk�l
esett vissza a f�lde.
-V�gre megvan! A tiszta �s v�dtelen l�lek! Ez kell a reinkarn�ci�mhoz!
Ezzel az oldalamon meg�ll�thatatlan leszek! Nagyon j� terv volt elcsalni
Sesshoumarut��s ezekre r�ereszteni a szellemeket. �Gondolta a
szellem.
Megfordult, �s menni k�sz�lt. Hirtelen �les f�jdalmat �rzett a
csukl�j�ban�egy v�g�s�hogy lehet?...
Sesshoumaru �llt m�g�tte�a szemei v�r�sen izzottak..
-Hogy merted� Hogy merted ezt tenni Rinnel?! �Sesshoumaru �td�fte
Naraku test�t a Toukijinnel, majd kir�ntotta. A szellem m�rges volt�de
jobbnak l�tta elmenek�lni. Felemelkedett �s elt�ntaz �jszak�ban.
Sesshoumaru ezzel m�r nem igaz�n foglalkozott. Rinhez futott �s
let�rdelt mell�.
-Sessh�Sesshoumaru-sama�.-Rin visszakapta a lelk�t�de alig volt
mag�n�l. Sesshoumaru a karj�ba vette �t� sz�rnyen �rezte mag�t
az�rt mert elment �s Rin ez�rt megs�r�lt� Nagyon agg�dott a
kisl�ny�rt.
-Nyugodj meg Rin.. Nem lesz semmi baj.. �A szellem l�tta hogy mekkora
s�r�l�st szerzett szeg�ny.. El�vett a kimon�j�b�l egy hossz� feh�r
kend�t, �s miut�n leh�zta Rinr�l a fels�t, �vatosan bek�t�tte az apr�
l�ny mellkas�t, melyen nagy seb �ktelenkedett. A kisl�ny nem pr�b�lt
ellenkezni� tudta hogy a nagy�r soha nem akarna neki rosszat.
Sesshoumaru le�lt a fa t�v�be, �s az �l�be tette Rint. Mag�hoz
d�nt�tte, �s �t�lelte hogy ne f�zzon.
-Rin szeretett volna megsz�lalni, de nem ment�nem is a f�jdalom volt
az oka�meglep�d�tt a nagy�ron, azon hogy ilyet tesz egy haland��rt.
-Ne mozogj t�l sokat. Vigy�zok r�d, t�bb� nem megyek el. �
Sesshoumaru hangja kedves volt �s agg�d�. Rin teljesen el volt
b�v�lve t�le... Odab�jt a szellemhez �s �t�lelte apr� kez�vel.
Sesshoumaru a kez�be vette Rin f�ls�j�t �Vedd fel nehogy mef�zz �
mondta. A kisl�ny er�tlen�l pr�b�lta mag�ra venni� Ekkor egy nagyobb
k�z seg�tett neki hogy bek�sse��vatosan b�nt vele, vigy�zott a
k�t�sre.
-Sesshoumaru-sama� k�sz�n�m.. �Rin boldog volt� megs�r�lt, de
sokkal nagyobb aj�nd�kot kapott: Sesshoumaru foglalkozott vele �s
agg�dott �rte� V�gre volt valaki t�r�d�tt vele, egy �rva kisl�nnyal.
-Tudod�ez a kend� az �n ap�m� volt. Egyszer gyermekkoromban
megs�r�ltem �s � ezzel k�t�tte be a sebemet� �n most tov�bbadom
neked. Hiszen� mintha a saj�t l�nyom lenn�l..
-Rin el�sz�r elcsod�lkozott� azt�n nagyon meghat�dott� m�gjobban
hozz�b�jt a szellemhez.
-K�sz�n�m� �n mindigis ilyen apuk�t szerettem volna.. mint te� -Rin
hamarosan elaludt. Sesshoumaru v�gig �bren �rk�d�tt mellette.

A kisl�ny nemsok� meggy�gyult, �s folytatt�k �tjukat�Yaken �s Aun
n�lk�l ugyan, de tov�bbmentek. Nem is ak�rmerre� Naraku kast�lya
fel� hogy megbosszulj�k a t�rsaikat. Sesshoumaru ett�l kezdve mindig
mindenn�l jobban vigy�zott Rinre, �s mindig mellette volt. � pedig
boldogan k�vette a legkedvesebb szem�lyt a vil�gon�.Sesshoumaru-
sam�t�az apuk�j�t.


V�ge