Sakura no Hana (16)

(Cseresznyevir�g)

A v�z j�les�en simogatja b�r�met, a h�tamra fekszem �s hagyom, hogy b�lcs�k�nt ringasson. J� ez a kis k�nyeztet�s, t�vol az elemi vil�gt�l, gondolataimba mer�lve. Mikor �rzem, hogy testem felfriss�lt, �s ki�r�lt az �rt� gondolatokt�l, lassan temp�zva ki�szom a partra. Ahogy ki�rek a v�zb�l, a langyos sz�l megcir�gatja meztelen testemet. Csod�latos tavaszi �jszaka van, az �gen csillagok ragyognak.

Felkapom a f�ldr�l t�r�lk�z�met �s sz�razra d�rzs�l�m magamat. Felveszem s�t�tz�ld kimon�mat, �s leengedem felt�z�tt hajamat. Elragadtatottan l�pek egy gy�ny�r� fa al�, a cseresznyevir�gok m�g csak most bontogatj�k szirmaikat. Leszak�tok egy vir�got, �s a hajamba t�z�m.

Mereng�semb�l egy �t�lel� kar szak�t ki. Nem ijedtem meg, tudtam, hogy Sesshoumaru �ll m�g�ttem, �gy csak belesimultam az �lel�sbe. Csak akkor mozdultam meg, amikor f�lresim�totta a hossz�, s�t�t tincseket a nyakamr�l. M�lyen belecs�kolt a nyakamba �s finoman sz�vogatni kezdte a selymes b�rt.

-Mit csin�lsz? – k�rdeztem elgyeng�lten.

� nem v�laszolt, helyette a kimon�m �v��rt ny�lt.

-Ezt nem szabad!

-Mi�rt? – k�rdezte.

-Hol van Rin?

-Yaken vigy�z r�. – morogta a nyakam t�j�k�r�l.

-�s Inuyash��k?

-V�gre lefek�dtek aludni…

-De b�rmikor idej�hetnek! – mondtam, �s megfordultam, hogy elmenjek.

Sesshoumaru vill�mgyorsan elkapta a csukl�mat �s visszar�ntott.

- Most nem mehetsz el! Egy �ra m�lva tal�n, de most nem!

- De… de nem k�nyszer�thetsz! –tiltakoztam.

Az halkan felnevetett. Ugyanaz a l�gy, m�gis jeges nevet�s volt, mint fiatalabb kor�ban. M�gis kellemesen v�gigborzongtam t�le. Egy pillanatra m�g a szememet is behunytam.

-�n? K�nyszer�telek t�ged? K�tve hiszem!

-Sesshoumaru! –r�ngatni kezdtem a csukl�mat a mark�b�l, hasztalan.

-V�gysz r�m! L�tom a szemedben! –mondta magabiztosan.

Abbahagytam az ujjainak feszeget�s�t �s felpillantottam. Kor�bbi ellen�ll�som teljesen elm�lt, ahogy a pillant�sunk tal�lkozott. Megborzongtam. Helyette ink�bb a v�rakoz� k�v�ncsis�g kerekedett fel�l bennem.

-T�l sokat k�pzelsz magadr�l –jelentettem ki.

-Igen? L�ssuk! –azzal Sesshoumaru megragadta az �llamat �s lehajolt, hogy megcs�koljon. Egy gyors cs�kolt lehelt csak az ajkaimra, majd kiss� h�tr�bb h�z�dott, hogy a szemembe n�zhessen. Szinte azonnal �jra nekem esett, �s �n mindezt hagytam neki. Nyelveink egym�s ut�n gyors t�ncot j�rtak egym�ssal. �lvezettel sz�vtam magamba a b�r�nek elfeledett, kellemes illat�t. Teljesen elb�d�tott.

Miut�n elfogyott a leveg�nk, zih�lva sz�tv�ltunk.

Igyekeztem magamhoz t�rni.

-Ezt most abba kell hagynunk! –sz�laltam v�g�l meg, megt�rve a csendet.

-Ugyan mi�rt?! –csattant fel.

-Sesshoumaru! B�rki megl�that! –tiltakoztam.

-Kit �rdekel? –l�pett �jra v�szesen k�zel. – K�v�nlak! Akarlak!

Megremegtem a szenved�lyes szavakt�l �s az �jabb �rint�s�t�l. �lveztem, hogy a puha tenyere v�gigsim�t csupasz karomon �s h�tamon, k�zben l�gyan mag�hoz von.

-Hagyd abba! –s�hajtottam csukott szemmel. Sesshoumaru tov�bbra is simogatta �s fogdosta a testemet. Teljesen mag�hoz szor�tott, �gy suttogta szenved�lyesen a f�lembe:

-K�rlek! Hagyd nekem! Engedd meg!

-Nem lehet… –ny�gtem �s megpr�b�ltam arra gondolni, hogy mi lesz, ha valamelyik�knek �ppen most jut esz�be �jszakai s�t�t tenni. Hi�ba.

-Mi�rt nem? –suttogta l�gyan. K�zben beny�lt a v�kony ny�ri kimon� al� �s kitapogatta a feszes melleket.

K�jesen fels�hajtottam. Ujjaimat v�gigh�ztam a mellkas�n, �s neki estem a feh�r kimon�nak. Miut�n a ruhadarabot a f�ldre haj�tottam, elgy�ny�rk�dtem fels�test�ben.  Eg�sz �let�ben harcolt, err�l �rulkodtak a t�k�letesen kidolgozott izmok. Cs�kokkal kezdtem bor�tani a porcel�nfeh�r b�r minden n�gyzetcentim�ter�t. Amit nem tudtam ajkammal meg�zlelni, azt ujjaimmal k�nyeztettem, cir�gattam.

Sesshoumaru k�zben j�les�en lehunyta a szem�t �s a cs�p�met markol�szta. Amikor lentebb kalandoztam sz�mmal, a fekete f�rtjeimet kezdte babr�lni, simogatni.

-J�l �ll neked ez a frizura –sz�lalt meg hirtelen.

K�rd�n felegyenesedtem.

-Micsoda? Hiszen ugyanolyan a hajam, mint volt!

-Igen, ugyanolyan bozontos – �rtett egyet nagy komolyan, pr�b�lva pal�stolni bujk�l�

mosoly�t -, de szerintem most r�videbb, nem?

Finoman elh�ztam a sz�mat.

-Legal�bb most �szrevetted –jegyeztem meg.

-Hm?

-Hagyjuk! –azzal h�tat ford�tottam neki �s karba tett k�zzel �lltam.

-Mi a baj? –suttogja gyeng�den.

Tal�n mag�t�l lett ilyen, tal�n r�j�tt arra, hogy kedvess�ggel t�bbet �rhet el n�lam.

V�laszul csak megr�zom a fejem.

-Semmi. Gyerekes vagyok.

Sesshoumaru vett egy m�ly leveg�t majd �jra �t�lelt. Kezei v�gigfutottak a melleimen –az egyik meg is �llapodott ott, a m�sik tov�bbindult a derekamon �s v�g�l el�rte az �gy�komat. Arc�t a nyakamba f�rta, onnan suttogta:

-Meg�rj�tesz! –k�t ujj�t er�sen v�gigh�zta a ruh�mon ott, ami alatt csikl�mat sejtette.

Halkan felsikkantottam �s j�les�en h�travetettem a fejemet. � gyorsan hozz�fogott a kimon� kiold�s�hoz. A ruha lecs�szott a bok�mhoz. �gy m�r mozdulni is alig tudtam.

Beleny�lt�l az als�nem�mbe, de elkaptam a kezed.

-Nem teheted! –zih�ltam elgyeng�lve.

-Ugyan mi�rt? –t�relmetlenkedt�l.

-B�rki megl�that, Sessh! –ki�ltottam el magamat, amikor meg�reztem ujjaidat szem�rmemen.

„Eddig te volt�l ellene, hogy ne l�ss�k, ha megcs�koljuk egym�st.” – gondoltam.

-Nem �rdekel –lehelted imm�r v�gyt�l t�lf�t�tten. –L�sson, ha akar!

Azzal oldalr�l belecs�kolt�l a nyakamba.

Megad�an ellaz�tottam magam, amikor l�gyan d�rzs�lgetni kezdted csikl�mat. K�zben k�t ujjal gyeng�den bel�m cs�szt�l. Tov�bb m�r k�ptelen voltam �s nem is akartam tiltakozni. A heves gy�ny�r el�jelei kezdtek �rr� lenni rajtam. Sesshoumaru hihetetlen m�don tudott b�nni partner�vel; finom ujjai lassan mozogtak bennem… ki…be…ki…be…

Arra az�rt �gyelt, hogy j�val a tet�pont el�tt abbahagyja. Kih�zta a kez�t, mire k�rd�n fel� fordultam. Tekintetem folytat�s�rt esedezett. Sesshoumaru �nel�g�lten elvigyorodott, majd �lvezettel nyalta meg a kiss� ragacsos, illatos anyaggal bor�tott ujjait.  

Libab�r�s lettem a l�tv�nyt�l.

Mi�ta Inuyash��k csatlakoztak hozz�nk, kevesebb figyelmet tudtunk egym�snak szentelni, az ut�bbi id�ben, pedig �gy j�tt ki, hogy semennyit. Mindezek ellen�re meglep�dtem, amikor ki�hezetten r�m vetetted magad.

M�r r�g hi�nyzott ez az arcpir�t� intimit�s. Moh�n kaptam a sz�ja ut�n –meg�zlelve saj�t magamat. � szenved�lyesen visszacs�kolt �s elmer�lt a bels�mben, �lel�semben. Mozdulatai egyre k�vetel�z�bbek lettek. Mire feleszm�ltem, m�r ki is b�jt saj�t nadr�gj�b�l �s megragadta az obi* - mat.

Kigombol�s n�lk�l pr�b�lta �th�zni a fejemen, csak egy halk reccsen�s jelezte, hogy a m�velet nem volt teljesen sikeres. Magamban sajn�ltam a ruhadarabot, de hamar elfeledkeztem r�la. �jra el�m l�pett.

-Gy�ny�r� vagy! –b�kolt, majd �jra megcs�kolt. H�tr�lva elindultunk a fa fel�. Gyeng�den magaddal h�zt�l, �gy mindketten lehuppantunk a puha f�re.

Teljesen elgy�ng�ltem, testem minden porcik�ja bizsergett. Annyi v�gyakoz� nap ut�n �jra �rezhetem b�r�m�n a b�r�d! Sesshoumaru mereved� f�rfiass�ga a hasamat csiklandozta.

Hamar �tfordult, hogy � legyen fel�l. Egy ideig csak n�zt�k egym�st, simogattuk egym�s arc�t, mintha nem hinn�nk a szem�nknek, hogy ez val�ban megt�rt�nik. Azt�n az �hes sz�d elindult a nyakam k�t oldal�n.

K�jesen fels�hajtottam, amikor megk�stoltad mellbimb�imat. Egy darabig sz�vogattad, nyaldostad �ket, azt�n ajkaid tov�bb kalandoztak. Lefel�; nedves cs�kot h�zva v�gig a hasamon, k�ld�k�m k�r�l �s az �lemben. Amikor v�gre el�rted a v�gyt�l l�ktet� szem�rmemet, elkezdted kis puszikkal, harap�sokkal �s sz�vogat�sokkal izgatni.

�sszeszor�tottam a szemem �s megemeltem a cs�p�m. Finoman k�vettem vele nyelved temp�j�t. Ajkamat beharaptam, kezeim a f�csom�kat markol�szt�k.

Egy id� ut�n r�snyire kinyitottam a szememet �s len�ztem. A l�tv�ny felkavar�an szexi volt. Sesshoumaru, ahogy a k�t l�bam k�z�tt kuporog. Megragadtad a k�t bok�mat �s sz�tfesz�tetted �ket.

Felh�ztam a combjaimat, –amennyire csak tudtam-, hogy m�g jobban hozz�m f�rhess. �reztem, ahogy egyre gyorsabban �ramlik bennem a v�r, csak kapkodtam a leveg�t. Ny�sz�r�gve vonaglani kezdtem, amint egyre gyorsabban �s egyre m�lyebbre hatolt nyelv�vel.

-Oh… istenem… –zih�ltam elf�l� hangon.

Fejemet teljesen h�tra vetettem, �s amikor a cs�csra �rtem, v�llaimat megfesz�tve eg�sz h�tamat felemeltem a f�ldr�l.

Sesshoumaru adott egy kis id�t, am�g �sszeszedtem magam �s elernyedt testem l�gz�se helyre�llt. Akkor azt�n n�gyk�zl�b emelkedett �s gyeng�den, de hat�rozottan a hasamra ford�tott. F�l�m m�szott, �gy, hogy bele tudja suttogni a f�lembe:

-�rzed ezt? –zih�lta, mik�zben imm�r k�kem�ny szersz�m�t a fenekemhez nyomta �s lassan mozogni kezdett. – Ennyire hi�nyozt�l!

-Ahh… – nem tudtam megsz�lalni, ellenben felt�maszkodtam t�rdemre �s terpeszbe raktam l�baimat. – Gyere! –akartam mondani, ajkaim hangtalanul form�lt�k a sz�t.

Sesshoumaru ennek ellen�re olvasott a jelekb�l. Szorosan megragadta az oldalamat �s h�tulr�l bel�m hatolt. Eggy� v�ltunk.

Megmarkoltam egy f�ldb�l ki�ll� gy�keret �s �sszeszor�tottam fogaimat. Sessh ugyanis most nem t�r�d�tt azzal, hogy mindketten megszokjuk a helyzetet, t�l nagy volt m�r hozz� a k�v�nalma. R�gt�n elkezdte a ritmusos mozg�st, d�f�sei egyb�l kem�nyek �s hevesek voltak.

Hamarosan a szuszog�sunk hangos ny�g�sekk� v�lt, amint testi szerelm�nk szikr�i egyre jobban �tj�rt�k l�ny�nket.

M�r f�jt a szor�t�sa �s az ostroml� l�k�sek sem voltak �ppens�ggel gyeng�dek. A szok�sos libab�r is egyre gyakrabban futott v�gig karomon �s h�tamon, f�leg, ha meg�reztem rajta forr� lehelet�t �s az id�k�z�nk�nt hozz�m simul� mellkas�t. Tenyerem izzadt, a v�kony n�v�nydarab minduntalan kics�szott ujjaim k�z�l.

Behunytam a szemem �s b�rmennyire is kimer�lt voltam m�r, a tet�pont ut�ni v�gy er�sebben �lt bennem, ez�rt nem hagytam abba a mozg�st. �szt�n�sen egyre ritk�bban kapkodtam leveg� ut�n, �gy sokkal jobban �t lehet �lni ezt az �des �rz�st.

Szenved�lye olyan nagy volt, mintha h�napok �ta nem lett volna m�r senkivel, pedig csak napok �ta nem voltunk egy�tt…

Sesshoumaru sem vett egy pillanatra sem vissza a temp�n; olyan �rz�se volt, mintha nem is � ir�ny�tan� a saj�t test�t, nem � dikt�ln� a temp�t. Mintha csak egy tehetetlen r�sztvev�je lenne ennek a szerelmi j�t�knak, �s ha most abbahagyn�k, sz�rny� dolgok t�rt�nn�nek. Ilyet m�ssal m�g sohasem tapasztalt.  

A mozg�s tov�bb gyorsult, m�r ha ez egy�ltal�n lehets�ges volt. P�r pillanat m�lva hangosan felki�ltott �s mozdulatlann� dermedt. �reztem, amint el�nti testemet a forr� mag.

P�r pillanatig n�ma csend honolt. A hold sz�gyenl�sen el�b�jt a felh�k m�g�l, felt�madt a sz�l. T�volr�l mintha m�g mad�rcsicserg�s is besz�r�d�tt volna a f�ls�ket�t� csendbe. 

A f�rfi fels�hajtott �s a n�gy-�t m�sodperces pihen� ut�n folytatta a temp�t, mintha meg sem �llt volna. Szapora d�f�seinek h�la m�sodj�ra is el�rtem a cs�csra.

-Sessh! –ny�gtem halkan �s a f�re hanyatlottam.

A mindent els�pr� beteljes�l�s �rz�se az �n testemet is �tj�rta, agyam kikapcsolt, v�gtagjaim megb�nultak. Egyik�nk sem mert megmozdulni, hogy a l�ktet� v�gy min�l k�s�bb t�vozzon bel�l�nk.

Azt�n csak �sszerogytunk mindketten.

Sesshoumaru kics�szott bel�lem, �n pedig a h�tamra fordultam, hogy a szem�be n�zhessek.

F�lig leg�rd�lt r�lam, nem tudta, hogy meddig b�rom m�g el �t. Egyik l�b�t m�g mindig az eny�men tartotta �s felk�ny�k�lt k�zvetlen�l a fejem mellett.

Mindketten kimer�lten lihegt�nk, de nem sz�ltunk semmit. L�ttam �s �reztem, ahogy a test�r�l az eny�mre peregnek a k�v�r izzadts�gcseppek.

�r�knak t�n� percekig csak b�multunk egym�sra; elveszt�nk egym�s tekintet�ben, pontosan �gy, mint amikor el�sz�r tal�lkoztunk.

Pr�b�ltam csak a pillanatra koncentr�lni �s igyekeztem elhessegetni fejemb�l a minduntalan befurakod� gondolatokat.

-Mi�rt vagy velem?

-Micsoda? –sz�ltam halkan �s fel�ltem. Az egyik megviselt ruhadarab fel� ny�ltam �s a mellkasomhoz szor�tottam.  – Mi�rt k�rdezed ezt?

-Tudnom kell.

M�g soha nem k�rted, hogy kimondjam, eddig mindig magamt�l j�tt.

-Mert szeretlek.

Fel� hajoltam, egyik tenyeremet az arc�ra cs�sztattam �s megcs�koltam. Lassan, b�k�sen cs�kol�ztunk. H�bor�tatlanul, term�szetesen, mintha nem lenne semmi m�s dolgunk, mintha nem sietn�nk sehov�, nem v�rna minket senki. B�cs�zkodtunk.

Lassan felt�p�szkodtunk, fel�lt�zt�nk �s r��r�sen, egym�s derek�t �tkarolva indultunk vissza.

Sesshoumaru keser�en fels�hajtott.

-Mi az? – k�rdeztem.

-Ki tudja, meddig kell alkalmazkodnunk hozz�juk?

-Ameddig el nem mennek. – mosolyogtam.

-Tudod, hogy �rtem. – n�zel r�m. Hirtelen meg�llsz, �s derekamn�l fogva magadhoz h�zol. – Azt akarom, hogy b�rmikor megcs�kolhassalak!

-B�rmikor megcs�kolhatsz.

-Hogy akkor szeretkezz�nk, amikor csak akarunk. Nem pedig megv�rva, am�g senki nincs k�r�l�tt�nk.

-H�t ez van. Nem tehetsz m�st, minthogy kib�rod.

-Jobb �tletem van! – mondod, �s egy f�nak d�ntesz. – Alkalmat keresek, hogy min�l t�bbet lehess�nk kettesben! – suttogod a sz�mba, majd megcs�kolsz.

-Benned egy �sszeesk�v� veszett el. – mosolygok.

N�h�ny �r�val k�s�bb, amikor mindannyian fel�bredt�nk, neki�lltunk reggelit k�sz�teni.

-J� reggelt! – k�sz�nt Sango.

-Neked is! – mondtam.

-Mi van a hajadban? – k�rdezte Kagome r�m n�zve.

Akaratlanul is a hajamhoz ny�ltam, �s kivettem bel�le valamit.

-Hogy ez? – k�rdeztem, ujjaim k�z�tt megforgatva a kis vir�got.

-Csak cseresznyevir�g. – nevettem, �s mintha Sesshoumaru is elmosolyodott volna.    

The end

*obi – kimon� alatt hordott v�kony ruha

V�lem�nyt sz�vesen v�rok az email c�memre:aya05@citromail.hu

:D