Sesshoumaru. Rin! Mi a baj?

Rin: Se-Se-SEsshoumaru-sama! Egy k�gy�!

Megl�tta a f�ld�n a k�gy�t �s r�gt�n tudta hogy m�rges. Felvette a f�ldr�l a kisl�nyt �s a k�zeli faluba vitte. Amikor meg�rkeztek persze mindenki kiab�lni kezdett.

A falubeliek egy szellem! Seg�ts�g egy szellem! H�vj�tok a szellem�rt�kat!

Sesshoumaru: Nyugodjatok meg nem akarlak b�ntani titeket.

Egy falubeli: H�t akkor meg mit akarsz?

Sesshoumaru: Azt, hogy gy�gy�ts�tok meg ezt a l�nyt. Van a falutokban gy�gy�t�?

El�l�pett egy n�.

Gy�gy�t�: �n vagyok.

Sesshoumaru: Van k�gy�mar�s elleni gy�gyszered?

Gy�gy�t�: Van.

Sesshoumaru: Akkor gy�gy�tsd meg ezt a l�nyt.

Egy falubeli: V�rjunk csak! Azt hiszed ingyen dolgozunk neked? Adj valamit cser�be!

Sesshoumaru: Mire gondosz?

A falubeli: A pr�medre.

Sesshoumaru �sszeh�zta a szem�ld�k�t. Nagyon m�rges lett hogy valaki ilyesmire mer gondolni, de ekkor Rin felki�ltott a f�jdalomt�l. A nagy�r m�g gondolkpodott egy kicsit azt�n d�nt�tt.

Sesshoumaru: Rendben van megkapod.

A falubeli: Akkor k�rj�k a pr�met.

Sesshoumaru: Mi van? Nem b�zol bennem?

A falubeli Mi�ta szok�s b�zni egy szellemben?

Sesshoumaru: J�l van. Itt van. Fogd.

�s Sesshoumaru �tny�jtotta h�n szeretett pr�mj�t.

A falubeli �vatosan elvette azt�n elrohant vele.

Gy�gy�t�: K�vess.

Sesshoumaru k�vette az asszonyt egy kunyh�ba. Ott letette Rint az �gyra.

Sesshoumaru: Mennyi id� alatt gy�gyul meg?

Gy�gy�t� hat�sos ellenszer�nk van. Holnapra meggy�gyul.

Sesshoumaru: Akkor holnap �rte j�v�k.

A nagy�r visszament Jyakenhez aki m�r k�v�ncsian v�rta.

Jyaken: De Sesshoumaru nagy�����r! Hov� t�nt a pr�med? H������������ csak nem azoknak az �tkozott falusiaknak adtad a l�ny meggy�gy�t�s��rt cser�be?

Sesshoumaru. De igen. Mi�rt? Tal�n ez zavar t�ged?

�s �gy n�zett Jyakenre mintha a saj�t szemeivel akarn� meggyilkoni �t.

Jyaken: Nem....... Egy cs�ppet sem nagyuram. Bocs�ss meg nekem.

Sesshoumaru sokat gondolkodott az este de nem b�nta meg hogy odaadta a legdr�g�bb kincs�t. M�snap d�lut�n elment Rin�rt. A kisl�ny ahogy megl�tta boldogan rohant meg�lelni a nagyurat.

Rin: Sesshoumaru sama! Annyira hi�nyozt�l!

Sesshoumaru: J� vagy Rin?

Rin: �h�m. A n�ni aki meggy�gy�tott azt mondta fizets�g k�ppen odaadtad a pr�medet fizets�g k�ppen. Igaz ez?

Sesshoumaru: Menj�nk.

Rin meg�rtette. A nagy�r minden�t odadn� csak hogy ne essen baja neki. Rin sz�v�t el�nt�tte a szeretet �s annyira boldog lett, hogy odarohant a nagy�rhoz, leh�zta mag�hoz, �s egy hatalmas nagy puszit nyomott az arc�ra. Sesshoumaru ett�l olyan v�r�s lett mint egy r�k �s meg se tudott mukkani. Nem mert belen�zni Rin szem�be, nehogy v�letlen�l elmosolyodjon � is. Rin r�gt�n l�tta mi a helyzet �s elengedte a ngyurat. Az f�l�llt �s amikor Rin nem n�zett oda mindig mosolygott.

(Tudom hogyha Rin meghal Sesshoumaru fel�lesztheti a Tensaiga seg�ts�g�velde ennek a k�gy�nak a mar�sa olyan, hogy nagyon sokat szenved t�le az illet� am�g meghal. Sesshoumaru ezt onnan tudja, hogy amikor kicsik voltak Inuyash�t megmarta egy ugyan ilyen k�gy� �s nagyon sokat szenvedett miatta. Mondjuk ezt csak �n tal�ltam ki de kellett valami �r�gy.)

                                 The End