1.rész

 Naraku nem alszik…

-Jó reggelt! -köszöntötte Kagome társait, miután kikászálódott a bokor mögül,mely aznapi alvóhelye volt.Shippou a tábortűzből maradt hamu mellett gubbasztott,tőle nem messze Sango próbálta levakarni magáról Miroku-t.

-Én nem vagyok olyan lány!-visított Sango,miután farönkkel a kezében egy jól irányzott csapással földre terítette Miroku-t.

-Pedig már olyan közel voltam!-kesergett Miroku.-Kár.Majd legközelkebb!-Sango mérges pillantása után azonban hozzátette:-Vagy talán mégse…-Mély sóhajtással kísérte utolsó mondatát. Hirtelen egy hang szólt ki a bokor mögül:

-Kagome,nem jönnél vissza egy kicsit?Van még egy-két elintézetlen dolgunk,nem gondolod?Folytathatnánk,amit elkezdtünk…-A hang irányából egy fej emelkedett ki,mely történetesen Inuyasháé volt. Sango,a szerzetes és Shippou kissé kikerekedd szemmel figyelték a hanyou-t.

-Nem is gondoltam,hogy ti már eddig jutottatok Kagoméval…-szólalt meg Miroku. Inuyasha rögtön fülig pirult.

-ööö…te meg miről beszélsz?!Egyáltalán miért szólsz bele a dolgainkba…dolgaimba?!Nem történt semmi!!!-dühösen felpattant ,s akkor kiderült,hogy tetőtől-talpig meztelen. Egyszeriben mindenki lesütötte a szemét.A kutyadémon pedig értetlenül pillantott körbe,majd miután észrevette magát,egy kommandós mozdulattal hasra vágódott,hogy a bokor eltakarja tagjait.

-És még úgy tesz,mint aki nem, érti,mire gondolunk…-törte meg a csendet Sango.

-Biztos szégyenlős.-állapította meg Miroku-sama.-Nyugodj meg Inuyasha,ebben nincs semmi szégyellni való!-Suhogás hallatszott,majd Inuyasha pattant elő,immár teljes harci öltözetben.

-Azt se tudjátok,miről beszéltek!!!Nem történt semmi köztem és Kagome között!!!

-Legalábbis egyelőre.-egészítette ki a szerzetes.Inuyashának újra elvörösödött a feje,de most a dühtől.-Ne bosszants föl!-bökte ki.

-De hol van Kagome?-kérdezte Shippou. Mindnyájan körbetekintettek,de sehol sem látták a lányt.A nevét kiáltva próbálták megtalálni,de sikertelenül.A félszellem egyre idegesebb lett,mivel körbejárta a környéket,és Kagoménak még csak a nyomát sem találta. Szimatolni kezdett.Kagome illata itt, Kagome illata ott. Végül Inuyasha végigszaglászta a környéket, a többiek követték, s eljutottak a közeli tóhoz. Itt Kagoménak nyoma veszett, legalábbis Inuyasha sem érezte. Egyszeriben rovarzümmögésre lettek figyelmesek. Az égre tekintettek, és  Miroku egyből eldarálta szokásos szövegét:

-Naraku mérges darazsai!!!- Sango nyomban útnak indította a „csontbumerángot”, de hát túl messze voltak… Inuyasha  meg se próbált támadni,hiszen olyan magasra ő sem ugorhat fel.

-Vajon hova mennek? -kérdezett Miroku, majd jobban szemügyre vette a darazsakat.- Hisz ezek fölöttünk köröznek! -És valóban így volt. Hirtelen egy pergamentekercs hullt alá az égből, mely történetesen pont fejbe találta a hanyou-t. Ezt ő egy „”Aúú!”-val nyugtázta. Miroku felkapta a tekercset, s elolvasta.

-Mi áll benne? -érdeklődött Sango.

-Naraku elrabolta Kagomét! -válaszolt Miroku-sama. -Azt írja, mégpedig neked ,Inuyasha, szóval jó lenne ,ha megtanulnál végre olvasni…

-Ne sértegess!

-Szóval azt írja, hogy ha élve viszont akarod látni Kagome-t, add át neki a Tessaiga-t. Különben megöli!

-Akkor induljunk máris! -ugrott volna Inuyasha, de Sango visszarántotta. Pontosabban csak megpróbálta visszarántani, de csak annyit ért el vele, hogy a kezében maradt a démon ruhájának egy darabja.

-Na tessék! Pedig nincs 3 hónapja, hogy kimostam!!! -dühöngött Inuyasha. -Teljesen jó volt, erre elszakítod!

-Nyugalom, Inuyasha, bocsánat, majd megvarrom neked.

-Hmpph! Hát jó, de miért is rántottál vissza?

-Tényleg olyan ostoba vagy, hogy odaadod Narakunak a  Tessaiga-t?! Egyenesen a csapdájába sétálsz! És még abban sem bízhatunk, hogy ha tényleg átadod neki a kardot, elengedi Kagomét!

-Persze, én is tudom! Nem fogom odaadni neki! Inkább elmegyek, és végzek vele! Kiszabadítom Kagomét!

-És hogy akarsz eljutni oda? Naraku mindig körülvonja védőpajzzsal a kastélyát, így nem találhatjuk meg! -szólt közbe Shippou.

-Itt van a papíron! Ha követjük a darazsakat, eljutunk Naraku-hoz! -okoskodott Miroku is -Továbbá az is itt áll, hogy: ”A kastélyba belépni csak szmokingban és Shikon szilánkkal lehet!” Haha! Nagyon vicces! -Mire felnézett a lapról, Inuyashának hűlt helye volt, Sango-chan pedig Kirara hátán ülve kiáltott neki, hogy igyekezhetne már. Miroku örömmel rohant Sango-hoz.

Mire utolérték Inuyashát, ő már javában a kastély védőpajzsán kutatta a rést, eredménytelenül. Végül leroskadt egy fa tövébe, azon gondolkodva, hogy miként törhetné át a védelmet. De nem sokáig tanakodhatott, mert a távolban egy alak tűnt fel, aki feléjük rohant, s rövidesen hallották az ismerős hangot:

-Inuyasha!-

-Kagome! -kiáltott vissza a hanyou, és értetlenül nézte a közeledő lányt. Kagome futás közben közölte velük, hogy Naraku elrabolta, de egy óvatlan pillanatában sikerült elszabadulnia, és egy nyilat lőnie a szellembe. El is találta, talán meg is halt! Mivel meghallotta a hangjukat, ezért szaladt ide. Mire mindezt elmondta, már ott is volt Inuyasha karjaiban, s a férfi legnagyobb meglepődésére Kagome megcsókolta őt. Inuyasha viszonozta ezt, de hirtelen belehasított a felismerés: ez nem Kagome szaga! Ellökte magától a nőt, a többiek nagy megdöbbenésére, kik eddig elégedetten nézték a párt.

-Ez nem Kagome! -ordította, s alighogy kimondta, a kreatúrából faágszerű valamik csaptak ki, és undorító szörnyeteggé alakult át

-Egy szellembábu! -állapította meg Sango, majd támadásba lendült. Miroku-nak leesett az álla a döbbenettől.

-De akkor mi lehet Kagoméval???

2.rész

 Szembesítés

-Ez megint csak Naraku csele volt!-mondta Miroku,miközben idióta módjára hadonászott botjával,hogy kivédje a szörnyeteg támadásait. Sango útnak indította fegyverét,mely levágta a szellembábu jónéhány nyúlványát, de azok nyomban vissza is nőttek,így ugyanaz maradt a helyzet. Ám a bumeráng mint tudjuk,visszafordul,ahogy ez is,mely most történetesen Inuyashát vette célba.A hanyou-t csak súrolta a fegyver,de arra épp elég volt,hogy fél karjáról leszakítsa a ruhát.

-Sango!-csattant fel Inyuasha.-Ha végig az volt a célod,hogy leszakítsd rólam a ruhát,akkor inkább szólj,és leveszem önszántamból!-Sango ebbe belepirult.Hiába,elmehetne szűznek egy kolostorba.(ahol Miroku a szerzetes?jó ötlet.)Az egész társaság kezdett belefáradni az értelmetlen harcba. De szerencsére Inuyashának eszébe jutott,hogy ott lóg oldalán a Tessaiga,szóval előrántotta markolatából.Az rögtön agyarrá alakult,majd kékes fénnyel kezdett fényleni.

-Kaze no Kizu!!!-és a csapás után a szörnynek se híre,se hamva.A társaság elégedetten fújta ki magát. Miroku felpattant:

-Hát,akkor mehetünk is!-

-Miket beszélsz!Kagoméról már elfeledkeztél?!

-Ööö,á,dehogyis! Menjünk,szabadítsuk ki!

-Még mindig nem tudjuk,hogyan jussunk át a védőpajzson!

-izé…Milyen védőpajzson?

Inuyasha a háta mögé nézett,majd a pajzs irányába kezdett sétálni,ahol társai is álltak.És valóban,a védőpajzs eltűnt!

-Naraku bizonyára azt akarja,hogy menjünk be.-szólt Sango.

-Ó.hogy te milyen okos vagy!-mondta Miroku hízelgően,és Sango hátsó felén kezdte járatta a kezét. De két pofon után abba is hagyta ezt. Elindultak a jól kivehető körvonalú palota felé.

-Naraku miért engedi,hogy ilyen könnyen besétáljunk ide?-kérdezte a hanyou.

-Talán azt hiszi,hogy valóban átadod neki a kardod.-válaszolt rövid idővel később Sango-chan.

-Ennyire ostoba lenne?Vagy talán ez is…

-Igen.Egy újabb csapda.

Ahogy e szavak elhagyták a lány száját,a palota előtt megpillantottak egy kisebb tömeget. A sokaság mozdulatlanul várta őket. Lassan kivehetőek lettek az alakok:Kagura,Kanna,Goshinki,Jouromaru,Kageromaru és a 7 zsoldos!

-Ez hogy lehet?!Goshinkivel a saját kezemmel végeztem!És a 7 zsoldos???Ez lehetetlen!-csattant föl a kutyadémon.Ekkor feltűnt a színen maga Naraku is.

-Az égkő majdnem teljes!Magatok is láthatjátok,mennyi mindent véghezvihetek a segítségével!És most…öljétek meg őket!-

A csapat megkövülten állt. El sem tudták képzelni,mégis hogyan végezhetnének ekkora nagy túlerővel. Elsőnek Inuyasha ocsúdott föl,s előrántotta a Tessaiga-t…