Sesshoumaru aj�nd�ka

Fanfiction by Inutaisho

A d�monvad�szok k�r�lvett�k �ket.

Nem volt menekv�s.

Sesshoumaru nagyon d�h�s volt, de nem mutatta.

Az �sszes eddigi t�mad�sukat k�nnyed�n h�r�totta, �s most rajta volt a t�mad�s sora.

Kardj�t maga el�tt tartva a d�monvad�szok fel� ugrott. Hirtelen p�r ny�lvessz� sz�llt fel�, de � k�nnyed�n kit�rt az �tjukb�l.

Majd hirtelen egy folytott ki�lt�st hallott.

Meglepetten fordult h�tra, �s l�tta hogy megt�rt�nt a baj.

B�r � kit�rt a ny�lveszz� �tj�b�l, de arra nem gondolt, hogy �tit�rsai pont m�g�tte �llnak.

De hi�ba, m�r k�s�. Az egyik ny�lveszz� eltal�lta Rint.

A kisl�ny felki�ltott, majd eld�lt �s nem mozdult t�bbet.

Jyaken odarohant hozz�.

Legsz�vesebben Sesshoumaru is ezt tette volna, de el�bb v�geznie kellett a d�monvad�szokkal.

Iszonyatos d�ht�l tombolva nekikugrott, �s a Tokajin-nel apr� cafatokra v�gta �ket.

Majd megfordult �s odas�t�lt �tit�rsaihoz.

Jyaken tan�cstalanul n�zett r�.

Sesshoumaru let�rdelt Rin-hez.

A kisl�ny m�g �lt. Sesshoumaru szem�ben megjelent valami sajn�latf�le.

-Szeg�ny l�ny! M�g nem halt meg, de lass� �s f�jdalmas hal�la lesz. T�l komoly seb ez egy ilyen kisl�nynak.-gondolta mag�ban.

�s most mit k�ne tennie? Hagynia k�ne meghalni?

Az lett volna a legjobb, ha r�gt�n meghal, hiszen akkor felt�maszthatn� a Tensaiga-val.

De �gy? �gy is megteheti, de beletelik egy id�be m�g szerencs�tlen sz�rny� k�nok k�zt kileheli a lelk�t.

Tal�n.........-t�n�d�tt mag�ban, majd gondolt egyet �s �gy sz�lt:

-Jyaken! Hozz egy kis vizet!

-Igen persze Sesshoumaru-nagy�r.-mondta a kis d�mon �s elindult.

Sesshoumaru a karj�ba vette Rint �s kir�ntotta a nyilat a kisl�ny karcs� kis test�b�l.

Majd v�rt.

Kis id� m�lva  meg�rkezett Jyaken.

Odaadta Sesshoumarunak a kors�t �s arr�bbment.

-Jyaken! Menj hozd Aunt!-sz�lt r� Sesshoumaru.

A kis d�mon engedelmesen elindult.

Sesshoumaru letette Rint a f�ldre. Egy ideig n�m�n n�zte �t.

Olyan t�r�keny volt. Olyan kiszolg�ltatott.

-Igen! T�nyleg nincs m�s megold�s!-suttogta halkan.

Majd a jobb kez�vel megragadta a bal karj�t �s a karm�val egy apr� v�g�st ejtett mag�n, a kicsordul� v�rt pedig a v�zbe csepegtette.

Azt�n fel�ltette Rint �s a v�zzel kimosta a seb�t.

A hat�s szinte azonnali volt. A seb lassan kezdett begy�gyulni.

Sesshoumaru el�gedetten nyugt�zta ezt, majd megfogta �s feltette az �jult kisl�nyt az id�k�zben meg�rkezett  Aun h�t�ra, �s elindult.

Jyaken engedelmesen vezette ut�na Aun-t.

Kis id� m�lva Rin mag�hoz t�rt.

-�h Rin!-mondta Jyaken mikor megl�tta.

-Jyaken-sama! �n azt hittem meghaltam...de l�tom hogy nem. �lmodtam volna?

-Becs�ld meg magad te l�ny.-mondta erre Jyaken.

-Mi�rt?

-M�g soha senki nem �lt ezen a f�ld�n, aki akkora aj�nd�kot kapott volna Sesshoumaru nagyuramt�l mint te!

-Aj�nd�kot? Ezt nem �rtem Jyaken-sama.

-H�t akkor elmagyar�zom!

Meghalt�l volna, de Sesshoumaru-nagyuram nem akarta hogy szenvedj, ez�rt a saj�t v�r�b�l adott neked, hogy megmentsen.

Az olyan er�s d�monok, mint Sesshoumaru nagyuram, hihetetlen�l gyorsan gy�gyulnak.

�s ezt a k�pess�get p�r csepp v�r�vel egy r�vid id�re �tadta neked, �gy nem halt�l meg!

-Azt akarod mondani hogy Sesshoumaru-sama mentett meg?

-Igen!-felelte Jyaken.

Rin elm�ly�lten  gondolkozott.

B�r kicsi volt m�g ahhoz hogy meg�rtse, de annyit az�rt � is felfogott, hogy egy olyan aj�nd�kot kapott ma Sesshoumaru-t�l, amit el�tte eddig soha senki.

Nagyon boldog volt.

Egy ideig t�n�d�tt mag�ban azt�n leugrott Aun h�t�r�l �s �s el�reszaladt Sesshoumaru-hoz.

A d�mon meg�rezte hogy j�n �s megfordult.

Rin odaszaladt hozz�, �t�lelte �s halkan a f�l�ba s�gta:

-K�sz�n�m Sesshoumaru-sama!

Sesshoumaru megsimogatta a kisl�ny fej�t majd megfordult �s elindult tov�bb.

Rin boldogan n�zett ut�na.

Tudta hogy ezt a napot soha nem fogja elfelejteni, soha az �letben........

The End