VII. fejezet: Naraku els� pr�b�ja

„Mi volt ez a hatalmas er�? Hogy volt k�pes az a l�ny ezt el�hozni? Hiszen eddig csak a Szent ny�lvessz�t haszn�lta, most pedig teljesen �tv�ltozott. M�g a szaga is megv�ltozott. Olyan lett, mint az� az egyik pokold�mon�, akivel egyszer tal�lkoztam. �n ezt nem �rtem!” gondolkodott s�t�t kast�ly�ban Naraku, mik�zben gy�gyul�s�t pr�b�lta valahogy felgyors�tani. Ugyanis a legut�bbi tal�lkoz�suk alkalm�val, m�g csak az a kisebb pofon is teljesen v�gigsebezte a hanyout. „Megvan!” pattant agy�ba a hirtelen �tlet: „Meg kell �ln�m, am�g nincs tiszt�ban az erej�vel. Mert id� kell a hirtelen j�tt er�k megismer�s�hez, f�leg ha egy koszos haland� kapja azokat!” �s gondolatait egy ki�lt�ssal z�rta le:

-         Kagura! Hozz n�h�ny szellemet. Megl�togatjuk Inuyash��kat- �s gonosz vigyor jelent meg az arc�n. Persze a sz�lboszorka tudta, hogy Naraku a n�h�ny szellem alatt t�bb sz�zat �rt, �s int�zkedett is. Ek�zben Kaede any� kunyh�j�ban:

-         Inuyasha, mindj�rt este van, �s �n nem szeretn�k s�t�tben gyalogolni! Nem menj�nk most. Majd csak holnap reggel- k�ny�rg�tt Kagome, �s hatalmas 4 sz�n� szemeit a hanyoura emelte. Persze az m�r nem tudott szokott mogorva m�dj�ra elfordulni t�le �s duzzogva azt mondani rendben.

-         Na j�l van. De n�zz r�m, �gy mert megijedek t�led- egyezett bele �s val�ban kicsit h�tr�bb cs�szott a nagy szemek el�l. Ennek persze nevet�s lett a v�ge. Nagyban nevettek, amikor Kagome felkapta a fej�t �s hihetetlen komolys�ggal szimatolta a leveg�t. Inuyasha is n�h�ny pillanat m�lva ugyan �gy tett:

-         Te is azt �rzed?- k�rdezte a l�ny.

-         Naraku egyre k�zeledik, meg Kagura. �s j� n�h�ny alantas szellem b�z�t is �rzem- v�laszolta Inuyasha, �s ezekre, a szavaira mindenki teljes fegyverzetben �llt, �s rohant ki a kunyh� el�, ahol borzaszt� kacaj fogadta �ket.

-         L�m-l�m-l�m! Csak nem t�rt vissza Kikyou? Vagy �r� akarsz hasonl�tani, Kagome?- Inuyasha v�gigpillantott a l�nyon, �s csak most t�nt fel neki a hasonl�s�g k�zte �s volt szerelme k�zt.

-         Nem akarok r� hasonl�tani! �s soha nem is hasonl�tottam r�! Hallod Naraku?- Kagom�n l�tszott hogy d�h�s, �s ekkor Naraku �ltal igen ismert m�regz�ld f�ny t�rt ki a l�nyb�l. Visszat�rt a fekete sz�rnyp�ros, a fekete szemek k�rm�k �s ajkak, nem is besz�lve a feneke al� �r� fekete hajr�l, �s a m�regz�ld k�r�l. Naraku maga el� parancsolta a szellemeket, hogy �l� pajzsk�nt seg�ts�g azonban megd�bbent a l�ny szavain:

-         Szellemek hada ki a gonoszt szolg�lj�tok! Az alvil�g elismer� tekintet�t megszerezhetitek, ha most f�lre�lltok uratok el�l- �s a leveg�ben intett, mintha sz�tnyitotta volna a szellemeket, �s azok val�ban sz�t is v�ltak. Inuyasha �s t�rsai is d�bbenten figyelt�k r�g ismert bar�tjuk. Naraku megr�m�lt, melyet most nem tudott elrejteni, �s ki�lt az arc�ra.

-         F�lsz? Az helyes. F�lj csak!- mondta h�tborzongat� hangon Kagome, �s ism�t csak egy pofonnal eg�sz kilom�terekre rep�tette. Kagom�b�l ism�t f�ny t�rt el�, mely a n�gy sz�n kever�ke volt. Visszav�ltozott. Inuyasha azonnal odarohant hozz�.

-         Kagome, mi t�rt�nt veled?

-         Azt hiszem, hogy eluralkodott rajtam egy �rzelem, ami az alvil�g �rn�j�nek legf�bb tulajdons�ga volt. De borzaszt� volt, ahogy akaratom ellen�re megsz�llt- �s mag�hoz szor�totta Inuyash�t. Kagome remegett. Inuyasha azt hitte, hogy az im�nti esem�ny kavarta fel, de nem. Kagom�t az �lni akar�s fogta el �s alig b�rta ir�ny�tani. F�lt, hogy b�ntja a bar�tait �s szerelm�t.