4.fejezet

M�snap reggel nyugodt volt a hangulat. A szok�sos mederben folytak a dolgok: Shippo �s Kirara �lelmet szerzett �s vizet hozott, Miroku �ppen pofonokat kapott ’kedvess�gei�rt’, Sango d�h�ng�tt, Kagome �s Inuyasha pedig gy�gyn�v�nyeket szedett �s az erd�ben n�zett �lelem ut�n. A nap gy�ny�r�en s�t�tt, felh�k sem voltak az �gen, igazi ny�ri napra �bredtek.

Shippo Kirar�val besz�lgetett munk�juk k�zben:

-Kirara, szerinted mi t�rt�nt tegnap �jszaka? Szerintem Kagome elcs�szk�lt �s megint Inuyashanak kellett megmentenie. Biztos egy szellem �ld�zte. Vagy az is lehet, hogy a szent �kk�vel kapcsolatban t�rt�nt valami.. Mit gondolsz?

-Hrrrr.

-�rtem, sz�val szerinted csak besz�lgette, ki tudja…

Ek�zben Sango mag�ban gondolkodott: „Szeretem Mirokut, de � mindig ny�ladzani kezd, ahogy megl�t egy gy�ny�r� l�nyt. Tudom, hogy a sz�ve m�ly�n � is szeret, hiszen egyszer m�r mondta, de r� kell d�bbentenem, hogy soha t�bb� ne n�zzen m�sfel�. Megvan! De akkor besz�lnem kell Kagom��kkal is. Miroku, most nem szabadulsz. :)”

-Mondd csak, Miroku, szerinted mi t�rt�nt tegnap?

-�jszaka? Szerintem tal�lkoztak Kikiyoval, legal�bbis a f�nyek ezt bizony�tj�k.

-Szerintem is. Annyira f�ltettem Inuyash�t, de szerencs�re nem t�rt�nt semmi baja.

Miroku furcs�llotta, hogy Sango sz�ba se hozta Kagom�t, ez�rt Sango gyorsan hozz�tette ut�lag:

-Persze Kagom�t is nagyon f�ltettem, de r� Inuyasha vigy�z..

-Ez igaz.

Inuyasha kardja minden csap�st k�pes kiv�deni, ha gazd�ja k�pes koncentr�lni, sz�val nem b�nn�m, ha neki k�ne engem megv�denie.

-Sango, valami bajod van? Olyan furcs�n viselkedsz.

-Nem semmi bajom. -mondta hat�rozottan a l�ny hat�rozottan.

Ek�zben az erd�ben:

-Inuyasha, k�sz�n�m, hogy engem v�lasztott�l.-jelentette ki pirul�sa k�zben Kagome.

-Ez term�szetes, m�r sokszor elmondtam mi�rt melletted d�nt�ttem, szeretlek, Kagome.

Ekkor az �gb�l megjelent Kirara, egy levelet tartva a sz�j�ban. Odarep�lt a hanyouhoz, �tadta neki, majd ism�t elt�nt a fellegek k�z�tt.

-H�t ez meg micsoda?? Ki k�ldene nekem levelet?? R�ad�sul Kirar�val??

-Jaj, ne h�ly�skedj m�r, tudod j�l, hogy csak Sango lehetett az.

-Igaz, akkor most megn�zem, mit �r. Felolvasom hangosan:
”Kedves Inuyasha!

A seg�ts�gedet k�rn�m egy tervhez Mirokuval kapcsolatban, rem�lem Kagome is seg�teni fog, bocs�ssatok meg az �rz�ketlenked�sem�rt.”

Mire gondolhat? J�j�, olvasom tov�bb Kagome:

„Szeretn�m, ha Miroku felhagyna azzal a szok�s�val, hogy m�s l�nyok ut�n n�z. Tudj�tok, hogy szeretem �t, �gy kital�ltam ezt a cselt sz�m�ra. Megk�rn�lek r�, Inuyasha, hogy ne vedd figyelembe azokat a mondatokat, amiket hozz�d fogok int�zni. A tervem teh�t az, hogy �gy teszek, mintha bel�d lenn�k szerelmes, nem Mirokuba, �gy a f�lt�kenys�ge majd r�d�bbenti val�s �rzelmeire ir�ntam. �s ha Miroku megk�rdezn� t�led, hogy nem vett�l-e �szre valami furcs�t, k�rlek ezt v�laszold: Nem, mit kellett volna, mindig is kedves volt. Maximum mostan�ban mintha m�g kedvesebb lenne. Ez j�l esik.

Kagome, neked majd sz�ban elmondok mindent, �s k�rlek sz�pen seg�tsetek nekem!

Sango”

-Ez lenne a levele? Szerintem igaz�n seg�ten�nk k�ne neki, hiszen a bar�tunk!

-Rendben, benne vagyok, nem mondok semmit annak az ostoba szerzetesnek.

„Inuyasha, olyan ridegnek �s �nz�nek mutatod magad, de a sz�ved m�ly�n egy �rz� �s kedves �ned lapul.”

-Sz�lt�l, Kagome?

-Nem, csak gondolkoztam.

5.fejezet

Miut�n mindenki elv�gezte a tennival�kat, le�ltek, �s elkezdt�k f�zni a kaj�t. Aznap Shippo�knak siker�lt fogni halakat, Kagom��k meg szarvast fogtak.

Le�ltek a t�z k�r�, miut�n elk�sz�lt az eb�dj�k. Kagome Inuyasha bal oldal�n �lt, Sango a f�lszellem m�sik oldal�n, Miroku Sango mellett, Shippo �s Kirara pedig vel�k szemben. �zlett nekik az �tel, j��z�en falatoztak, �s alig �szrevehet�en (csak annyira, hogy Miroku �szrevegye) Sango el kezdett k�zeledni Inuyasha fel�. Mocorgott mellette, ha mondott valamit a fi�, nevetett rajta �s megsimogatta a v�ll�t. Mirokut ez nagyon ideges�tette, �s m�g Inuyasha is r�tett, mert viszonozta Sango mozdulatait, m�rmint megpaskolta a fej�t, �s r�mosolygott, megk�sz�nte a kedvess�g�t.

„Kagome m�rt nem sz�l r� Inuyash�ra?? Hiszen Sango �lland�an k�rbelegyeskedi.. Nem �rtem. De ha �n sz�ln�k r� Sang�ra, akkor l�tszana, hogy f�lt�keny vagyok.. Most mit tegyek? Megvan! V�letlen�l, ahogyan pr�b�lok fel�llni, r�esek Sangora, �s megfogom a fenek�t! Ez j� lesz.”

Miroku v�gre is hajtotta ’furfangos’ terv�t, mire Sango akkor�t lekevert neki, mint egy h�z.

-Miroku, viselkedj m�r!! Mi�rt van az, hogy mindig fogdosol??

-Igaza van Sangonak, Miroku, nem k�ne szeg�nyt �lland�an b�ntanod. -mondta Inuyasha.

-De hiszen csak…

-Mi csak, Miroku? –�rdekl�d�tt Sango.

-Csak.. csak.. nem is b�ntottalak!

-Miroku, ezt Sango nev�ben is mondom, jobb lenne, ha leszokn�l a fogdos�sr�l. A Te �rdekedben. –k�z�lte a szerzetessel Kagome, m�g a t�bbiek helyeseltek.

-Azt hiszem jobb, ha elmegyek leveg�zni!

Mire elindult, el kezdett f�jni a szell�. �tk�zben gondolkodott:

„Mi�rt teszed ezt velem, Sango? Na j�, tal�n a fogdos�sr�l t�nyleg le k�ne szoknom, de akkor is! Nem szeretheted Inuyash�t! � �s Kagome is �gy tesznek, mintha nem l�tn�k Sango k�zeled�s�t. Vagy �n t�lzom el a dolgokat? Visszamegyek �s bocs�natot k�rek, �gy lesz a legjobb. Majd pedig finoman el kezdek k�zeledni Sangohoz.. de sajnos most nem foghatom meg a fenek�t! De k�r.. na mindegy, �gy is j� lesz.”

Ezzel visszaindult. Mire vissza�rt a t�bbiek m�r jav�ban pakoltak. Odament Sangohoz �s bocs�natot k�rt t�le.

-Semmi baj Miroku, addig, am�g nem fogdosol.

Hirtelen beborult az �g, el kezdett f�jni a sz�l, �s megjelent egy hatalmas szellem. Sesshoumaruhoz hasonl�tott, de Inuyasha �rezte a szag�n, hogy nem lehet a b�tyja.

„Honnan a francb�l ker�lt el� ez a szellem! M�g a szag�t sem �reztem meg!”

-Gyere te nagy bestia! Harcolni akarsz? K�zdj meg velem! Hal�l r��������d!

Ezzel a hanyou neki esett a szellemnek a Tetsusaig�val, �s k�nnyed�n leverte, illetve azt hitte, hogy k�nnyed�n leveri, de csak j� p�r �t�ssel, sz�lbord�val k�s�bb siker�lt levernie a szellemet.

„Hogy lehet az, hogy ki tud t�rni a sz�lbord�im el�l? Ezt nem �rtem, ennyire nem er�s. De most, egy j�l ir�nyzott �t�ssel leverhetem..”

-SZ�LBORDA!!

-Ez az Inuyasha! –ujjongott Sango, ami Mirokut zavarba ejtette, �gy �rezte, cselekednie kell.

-Menj onnan, Inuyasha, beszippantom!

-Nem kell, Miroku, el fog porladni. –mondta Sango.- Felesleges lenne. Sz�p volt Inuyasha!

-K�sz�n�m Sango. –mondta a fi�, �s megpaskolta Sango fej�t.

-Inuyasha, �n is gratul�lok, elj�nn�l velem? Szeretn�k k�rdezni valamit. –mondta Miroku.

-Menj�nk.

-Azt�n vigy�zzatok magatokra! –ki�ltott ut�nuk Kagome.

6. fejezet

-Sz�val Sangor�l lenne sz�.

-Mit akarsz vele kapcsolatban?

-H�t, hogy… sz�val…

„Van valami k�zted �s Sango k�z�tt? Ezt nem k�rdezhetem t�le!”

-Mondd m�r Miroku!

-Sz�val nem vett�l �szre valami furcs�t Sangon?

-Nem, semmi k�l�n�set, kedves l�ny, mostan�ban, mintha m�g kedvesebb lenne, �s ez j�l esik.

-Mi??

-Valami baj van? Tudod, hogy Kagom�t szeretem. Esetleg… Miroku!! Te lenn�l szerelmes Sangoba??

„Inuyasha okosabb, mint gondoltam… h�t akkor bevallom neki, hiszen � a bar�tom, benne megb�zhatok.”

-H�t.. igen, ez az igazs�g. Od�ig vagyok Sango�rt, de zavar, hogy mostan�ban k�r�l�tted legyeskedik.

-Net�n… a nagy Miroku f�lt�keny? –nevetett Inuyasha.

-Igen, az.

-Szerintem mondd meg neki, hogy szereted. Ne taperold, �s ne b�mulj m�s l�nyokat, azzal nagyon meg tudod b�ntani, m�gha nem is mutatja.

-Mi?? Sango..

-NEM, csak.. sz�val rossz r�d n�zni, amikor megl�tsz egy sz�p l�nyt… ha j�t akarsz magadnak, ilyet t�bbet nem csin�lsz.

-Rendben, Sango�rt mindent hajland� lenn�k megtenni.

„K�nnyebb volt meggy�zn�m Mirokut, mint gondoltam.. tal�n m�gsem olyan perverz?”

A faluban ek�zben Kagome �s Sango besz�lgetett:

-Szerinted Kagome, bev�lik a tervem?

-�n annyit mondok, hogy nem gondolom, hanem tudom, hogy bev�lik. Zseni�lis �tlet volt, �s Miroku m�g nem is sejt, hogy ez egy terv. –kuncogtak egy�tt.

-Nagyon rem�lem, hogy siker�l, mert nem b�rn�m elviselni, ha Miroku m�ssal lenne egy�tt.

-Fog, Sango, ha nem is l�tszik, de tudom, hogy Miroku a sz�ve m�ly�n szeret t�ged.

-T�lleg? –pirult el a l�ny.

-Biztos. :)

-De most maradjunk, csendben, megj�ttek a fi�k. –vihogott Kagome.

P�r �r�val k�s�bb, mikor Sango �s a szerzetes egyed�l maradtak, besz�lgetni kezdtek:

-Sango, mondhatok valamit?

-Persze! Hadd halljam.

-Sz�val… az a helyzet, hogy.. szeretlek.

Sango kik�pte a te�t, amit �ppen kortyolgatott:

-Tess�k?? Ezt komolyan mondod?

-���.. igen, m�rt baj?

-Nem, nem az, csak tudod…

-Szeretn�m meg�g�rni, hogy nem n�zek m�s l�nyok ut�n, �s becs�letszavamra csak T�ged szeretlek, Sango.

-Rem�lem is…

-Tess�k?

-���.. semmi.

�s egy kis id�re hallgat�sba burkol�ztak, majd Miroku �t�lelte Sangot.

„Jaj, Miroku, ha tudn�d mennyire szeretlek… Olyan j�l esik, ahogy �t�lelsz… �rzem, hogy szeretsz… Elmondom Neked mit �rzek.”

-Miroku.. �n… MIROKU!!! –�s ezzel el is csattant a pofon.

-A�.. Mit szerett�l volna mondani, Sango?

-Azt, hogy m�g el�g sok kell ahhoz, hogy megkaphass. Nem fogsz csak�gy let�madni engem, �s f�leg nem TAPIZNI!

-Bocs�ss meg, csak… tudod… szerintem Te vagy a vil�gon a legszebb, �s… nem b�rom meg�llni, hogy ne �rinthesselek meg… -ezzel elpirult a fi�.

-Rendben, csak ne a fenekemet fogdosd, j�?

Majd el kezdtek nevetni, v�g�l Miroku m�lyen Sango szem�be n�zett, �s megcs�kolta.

„Sango, olyan finom a cs�kod, nagyon szeretlek, nem akarlak elvesz�teni. Mind�r�kk� melletted maradok, �s megv�delek.”

„Miroku, olyan �rz�kien cs�kolsz, nagyon szeretlek…”