Elk�rhozott lelkek! V�laszoljatok k�rd�seimre! – parancsolta Kagome.

-Mit akarsz tudni?

-�gi D�mon…

-V�laszolunk… - hangzottak az elhal� v�laszok.

-Hogy lehet legy�zni Kuraishit? – k�rdezte Kagome.

-A k� a homlok�ban…

-A Sors K�ve…

-Kikaparni… a k�vet… kikaparni…

-A k�vet…- hangzottak a v�laszok.

Kagom�nak ennyi el�g volt.

-K�sz�n�m, elk�rhozott lelkek. Nyugodjatok b�k�ben.

Amint ezt kimondta, f�ny megvil�g�totta a lelkeket, azok, pedig szertefoszlottak. Kagome rengeteg lelket v�ltott meg. De ekkor m�r �szrevett�k a betolakod�t. A l�ny fel� egy csapat Pokold�mon k�zeledett. Kagome gyorsan kirep�lt a hasad�kb�l �s visszaindult a t�bbiekhez. Szerencs�re nem k�vett�k. Mikor oda�rt, r�gt�n belefogott a mond�k�j�ba. Ezzel a csapatnak m�r volt valamicske es�lye Kuraishival szemben.

*

InuYash��k kidolgoztak egy haditervet, de csak rem�nykedhettek, hogy bev�lik. �gy indultak a kast�lyba. Ugyanaz t�rt�nt, mint az els� alkalommal. Mikor bel�ptek, az ajt� nyikorogva becsuk�dott m�g�tt�k. Mivel Sango�k m�g mindig eszm�letlenek voltak, ez�rt InuYasha, Kagome �s Sesshoumaru harcolt. Kagome kibontotta a sz�rnyait, ezzel f�ny lett.

-���h, megint ti vagytok azok? Mintha a m�ltkor t�bben lettetek volna! – hangzott a g�nyos nevet�s.

-Mond csak, Kuraishi, hogy szolg�l Hinoki kedves eg�szs�ge? – k�rdezte Sesshoumaru ugyanabban a g�nyos hangnemben.

Kuraishi ekkor kil�pett el�j�k a hom�lyb�l. L�that�an el�nt�tte �t e m�reg.

-Hinoki meghalt! – �v�lt�tte.

-Te is t�l sokat sz�vegelsz! BAKURYUUHA! – ki�ltotta InuYasha. A Pokold�mon k�nnyed�n kiv�dte a t�mad�st.

-Ostob�k! H�t m�g mindig azt hiszitek, hogy legy�zhettek engem?! – mondta Kuraishi, �s ezzel el�h�zta a Vihar Ikerkardj�t. Eddig minden a terv szerint haladt, mert a Pokold�mon nem vette �szre, hogy Sesshoumaru elt�nt.

-Na �s ezzel hogy boldogulsz? – ki�ltotta Kagome �s kil�tt Kuraishi fel� egy szent nyilat. A Pokold�mon ezzel m�r nehezebben boldogult, de kiv�dte. �s visszat�madott. Kagom�t egy hatalmas vill�m falhoz v�gta, a l�ny, pedig levesz�tette az eszm�let�t. Kuraishinak g�nyos vigyor ter�lt sz�t az arc�n. De nem sok�ig. Ugyanis a h�ta m�g�l zajt hallott, �s miut�n �szbe kapott, m�r k�s� volt. Sesshoumaru m�lyen Kuraishi homlok�ba m�lyesztette a karmait, pont a k� al�. Az, pedig kiesett onnan. Mikor a Sors K�ve elhagyta a Pokold�mont, a Vihar Ikerkardja is kir�ppent a kez�b�l. Ekkor sz�lalta meg egy idegen hang, mely csak annyit mondott:

-Kuraishi.

A pokold�mon odan�zett, �s akkor m�r tudta, hogy uralkod�sa itt v�get �rt. Ugyanis az �si id�k istenei j�ttek el Kuraishi�rt. Nemsok�ra f�ny bilincselte le a Pokold�mont, majd az egyik isten elt�ni vele. A t�bbi InuYash��k fel� fordult.

-K�sz�nj�k. – sz�lalt meg az egyik. – Az �sid�k istenei �r�kk� h�l�sak lesznek nektek.

-Mi a nevetek? – k�rdezte Kagome.

-A nev�nk m�r nem mondana nektek semmit. – sz�lt az egyik n�. – Mi m�r r�g elveszt�nk a feled�s hom�ly�ban. Ez�rt is nem tudtuk elfogni Kuraishit el�bb.

-M�r gyeng�k vagyunk. – mondta a harmadik isten. – De h�l�nk jel��l most b�rmit k�rhettek t�l�nk.

-Szeretn�nk, ha meggy�gy�tan�tok a s�r�lteket. – mondta InuYasha. – �s nek�nk adn�tok a N�gy L�lek �kk�v�nek darabj�t.

Egy perc m�lva az istenek megsz�laltak.

-K�r�seteket teljes�tett�k. Itt az �kk�. – ny�jtotta kez�t az egyik isten InuYasha fel�.

A hanyou elvette az �kk�vet.

-K�sz�nj�k. – mondta.

-Mi k�sz�nj�k. Nos akkor…viszl�t – mondt�k az elfeledett istenek, majd elt�ntek. Azt�n Kagome odabotork�lt InuYash�hoz.

-Mi t�rt�nt? – k�rdezte a l�ny.

-Majd elmondom. – hangzott a v�lasz.

InuYasha, Kagome �s Sesshoumaru elmentek ebb�l a borzalmas kast�lyb�l, mi omladozni kezdett. Kint m�r v�rt�k �ket. InuYasha mindent elmes�lt a t�bbieknek, Sesshoumaru pedig meg�g�rte, hogy soha t�bb� nem fog egy�ttm�k�dni az �ccs�vel. �s megtudt�k, hogy m�g �k Kuraishival csat�ztak, a t�bbi harcos a Pokold�mon sereg�t semmis�tett�k meg. Ezzel v�get �rt a h�bor�.

*

Ny�r k�zepe volt m�r. Az �kk�b�l csup�n k�t szil�nk hi�nyzott. Azok, amik Kouga l�baiban voltak.

-Na. M�r csak Kouga g�th�s l�baib�l kell kiszednem a szil�nkokat! – mondta InuYasha.

-De ahhoz el�bb meg k�ne tal�lnunk. – sz�lt Kagome.

-Te perverz diszn�! – hallatszott Sango hangja h�tulr�l, mit egy nagy csattan�s k�vetett. Azt�n Miroku, arc�n egy v�r�s teny�rlenyomattal elsomford�lt Kagom��k el�. A t�bbiek j�t nevettek ezen. M�r elfeledt�k a harcokat �s a f�lelmet, �s boldogan mentek megkeresni az utols� k�t szil�nk gazd�j�t.

V�ge