23. r�sz – V�ltoz�s

M�snap reggel Natsume kor�n �bredt. Rosszul �rezte mag�t. „Mi lehet ez az �rz�s?” Mikor odament a fogad�shoz, hogy fizessen �s az �rz�s er�s�d�tt, kezdte �rteni a dolgot. Sietve t�vozott a falub�l, ahogy t�volodott az emberekt�l, fokozatosan elm�lt a zavar� �rz�se �s lass�totta l�pteit. Eg�szen lassan haladt el�re. Nem is vette �szre, de mozg�sa az ut�bbi egy-k�t napban megv�ltozott. L�ptei el�kel�ek, mozdulatai kifinomultak lettek. Arc�n most m�r csak elv�tve lehetett a k�z�ny�n k�v�l egy�b �rzelmet �szrevenni. Ahogy folytatta �tj�t, zavar� �rz�se mindannyiszor el�j�tt, mikor egy-egy falu k�zel�be �rt. „Azok az emberek…” – gondolta ilyenkor haragosan. D�h�s volt r�juk, a falujabeliekre, minden emberre. Elutas�tott�k �t, pedig � ugyanaz maradt a d�monn� v�l�sa ut�n is. Miattuk v�ltozott meg. �k tett�k ilyenn�. M�r meg sem �llt a falukn�l azon gondolkozva, bet�rjen-e egy fogad�ba hogy fed�l alatt t�ltse az �jszak�t. Ugyan m�g mindig f�lt az erd�ben aludni, m�r tudott ezen a f�lelmen uralkodni. Kezdte megszokni ezt az �letm�dot. Egyik reggel, mikor hajnalt�jt fel�bredt, k�l�n�s illatot vitt fel�je a sz�l. Natsume �rdekl�dve szimatolt a leveg�be, pr�b�lta kital�lni, mi lehet az, de nem siker�lt. „M�g soha nem �reztem ehhez hasonl� illatot. Mi lehet ez? Mintha nem is evil�gi lenne.” �s val�ban, az illat tulajdonosa nem volt evil�gi. Natsume el�tt hirtelen megjelent egy fekete g�mb, ami lassan meg�llt a kezei el�tt. A l�ny �szt�n�sen kiny�jtotta a kezeit, mire a g�mb kett�oszt�dott, �s egy-egy �jfekete, rendk�v�l er�s, �les peng�j� kardd� alakult. Natsume a d�mon �regasszony szavait hallotta.

-         Natsume, ez a k�t kard m�t�l fogva a ti�d. Mi�ta �tadtam neked az er�imet, tested �s lelked is megv�ltozott. El�rkezett az id�, hogy felk�sz�lj a harcra. � majd seg�t.