A sors �tjai

35.fejezet: A csapat feloszlik…

(by Keiko)

A t�bbiek m�g k�t h�tig maradtak vel�k a faluban. K�t h�t m�lva viszont a farkas d�monok indulni k�sz�ltek…

-         Vigy�zz magadra…�s csak sz�lj, ha a pincsi nem viselkedik norm�lisan…- mondta Kouga Kagom�nak.

Inuyasha kiv�telesen nem kezdett el ordib�lni, hogy most kiny�rja Kog�t, csak kicsit feljebb h�zta az orr�t…

-         Ti is vigy�zzatok magatokra…- b�cs�zott mosolyogva a l�ny.

-         Majd m�g tal�lkozunk…Lehet, hogy megl�togatunk titeket…Vagy ti is j�hettek…- mondta Ayame.

-         Persze! – mondta egyszerre Kagome �s Sango…Kagura is b�lintott.

A n�gy l�ny j� bar�t lett…Kagura is be tudott illeszkedni k�z�j�k…Ez az�rt volt hasznos, mert ha veszeked�s t�rt ki a fi�k k�z�tt (ez el�g gyakran megt�rt�nt J), a l�nyok csillap�tott�k le a ked�lyeket.

Kouga �s Ayame mindenkit�l elb�cs�zott, majd a t�bbi farkassal egy�tt elmennek…Ezt legjobban Kagura, Kagome �s Sango b�nta…

Nem sokkal k�s�bb Sesshoumaru�k is �tnak indultak…Kagura �s Kanna is vel�k tartott. Kagura elb�cs�zott Sango�kt�l, Kanna meg Rin meg �gy mindenkit�l. Rin mindenkinek a nyak�ba borult. Mirokun�l kezdte, azt�n mikor Sangohoz �rt, m�r szipogott…Sango is…Ut�na Kagome k�vetkezett…Ekkor m�r mindk�t l�ny s�rt…Ut�na Inuyash�t �lelte meg, v�g�l pedig Shippout. A k�t l�ny �s a r�ka szellem nagyon j� bar�tok lettek, ez�rt mind Kanna, mind Rin el�g szomor�an b�cs�zott Shippout�l.

Miut�n Rin is elk�sz�nt, Sesshoumaru k�vetkezett. � nem akart elk�sz�nni, de Kagura megb�kte, ez�rt v�g�l m�g is r�sz�nta mag�t…

-         Nos…Viszl�t…M�g tal�lkozunk…- mondta, b�r nem t�l lelkesen.

Kagura r�mosolygott, �s megcs�kolta. (Mondanom sem kell, hogy �sszej�ttek J)

-         Viszl�t! – k�sz�ntek el Inu�k is.

Sesshoumaru�k elindultak…Sesshoumaru �s Kagura k�zen fogva…Rin �s Kanna v�gig h�tra integettek…�s persze, ott volt Yaken is, akivel senki sem foglalkozott, csak Sesshoumaru taposott r� n�h�nyszor…(J)

Lassan elt�ntek Inuyash��k szeme el�l…

-         Feloszlott a csapat…- mondta Kagome.

-         Igen…Igaz�b�l sz�p teljes�tm�ny, hogy eddig b�rt�k…- mondta Sango, majd a k�t l�ny �sszenevetett.

A kis csapat elindult vissza Kaede kunyh�j�ba…Mivel hamarosan bes�t�tedett, az �jszak�t ott t�lt�tt�k…(term�szetesen Inuyasha Kagom�val, Sango meg Mirokuval aludt egy�tt)

M�snap reggel Miroku �s Sango kor�n �tra keltek…Meg akart�k l�togatni Kohaku s�rj�t…Shippou is vel�k tartott.

-         Holnap reggelre �r�nk vissza…- b�cs�zott Sango.

-         Rendben! Szisztok! – mondta Kagome, majd v�gign�zt�k, hogy t�nnek el a l�t�hat�rban bar�taik…

Inuyasha h�tulr�l �t�lelte Kagom�t.

-         Mi�nk az eg�sz nap…Mit sz�ln�l egy kir�ndul�shoz?…- k�rdezte.

-         De akkor haza kell m�g mennem kaj��rt…- mondta Kagome.

-         Nem kell…- Inuyasha mosolyogva el�h�zott egy csomagot.

-         Minden benne van…- mondta.

-         Akkor ez�rt ment�l el reggel! – j�tt r� Kagome.

Inuyasha b�lintott, majd felkapta Kagom�t, �s egyenesen ahhoz a t�hoz vitte, ahol m�r annyi kellemes �lm�nyt t�lt�ttek egy�tt…Most sem lett m�sk�pp.

F�r�dtek a t�ban, s�t�ltak, besz�lgettek, ettek, elsz�rakozt�k az eg�sz napot…Miut�n lement a nap, Inuyasha Kagom�hoz fordult.

-         Vissza akarsz menni a kunyh�ba? – k�rdezte.

Kagome nemet intett a fej�vel.

-         Nem olyan sz�p itt…- mondta.

-         Igaz…- mondta Inuyasha, majd le�lt. Kagome mell� �lt.

Mikor Inuyasha legk�zelebb a l�nyra pillantott, az m�r m�lyen aludt…A hanyou elmosolyodott, majd � is elaludt…

Ek�zben Miroku, Sango, Shippou �s Kirara is a term�szetben t�lt�tt�k az �jszak�t, miut�n megl�togatt�k Kohaku s�rj�t…

-         J� �jt, Sango…- mondta Miroku, de Sango ekkor m�r aludt…A szerzetes �tkarolta, �s � is elaludt.

M�snap Inuyasha el�bb �bredt, mint Kagome. A hanyou ki�llt a t� sz�l�re. �gy el volt mer�lve a gondolataiban, hogy �szre sem vette a m�g� lop�z� Kagom�t…

-         J� reggelt…- k�sz�nt a l�ny, alaposan r�ijesztve ezzel Inuyash�ra, aminek meg is lett az eredm�nye…

M�g bedig az, hogy Inuyasha a t�ba esett, �s siker�lt Kagom�t is mag�val r�ntania, de � csak nevetett az eg�szen…

Csurom vizesen mentek vissza a faluba…Amin a m�r meg�rkezett Miroku�k rendesen meg is lep�dtek, de csak mosolyogtak az eg�szen…

Mindenki �rezte, hogy az � csapatuk ha rajtuk m�lik, sohasem oszlik fel…

Folyt. k�v.