gyorsabbak lettek minn�l hamarabb odaakart �rni a legk�zelebbi hegy
l�b�hoz. "Jobb ha senki nem tudja, hogy elj�ttem. M�g Miroku sem.
F�leg � nem. Harc k�zben azon is elgondolkodhatok, hogy akarom-e
ezt az eg�szet vele. Szeretem, de ha valami baja esne nem b�rn�m
elviselni. Hisz ez r�hejes! Megut�lni m�r nem tudom" Csengtek a
gondolatok f�l�ben. El�g sok id� telt el, de meg�rkezett. R�gt�n
h�rom n�gy d�mon j�tt ki egy barlang szer� lyukb�l. Sango
k�szenl�tbe �ll�totta bumer�ngj�t, sz�ja el� tette a maszkj�t �s
felk�sz�lt a csat�ra.
-Gyertek! -Ki�ltott nekik b�tran. "Kohaku! Hamarosan tal�lkozunk!"
                      Miroku m�g mindig bek�t�tt szemmel j�rk�lt, de
szerencs�re r�tal�lt a kij�ratra. A l�pcs�n�l viszont azonnal
lebucsk�zott. Inu-Yash�t, Kagome �pp "c�lt�bl�nak" haszn�lta. �k is
gyakoroltak. A fi� most sem volt r�zs�s kedv�ben, ugyanis Kikyou
reinkarn�ci�ja, n�h�nyszor a ruh�j�t�l fogva oda szegezte egy f�hoz.
Mikor Kagome �szre vette Mirokut, kiss� figyelmetlen lett �s a f�l
d�monak csak az lett a szerencs�je, hogy az utols� pillanatban � is
elugrott meglep�d�tts�g�ben. K�l�nben a ny�l �gy is a f�le mellet
suhant el k�zvetlen. A l�ny odafutott Mirokuhoz, hogy felseg�tse, de a
fi� gyorsabb volt, �gy az els� dolog amibe keze el�sz�r beleakdt, az
Kagome keble volt.
-Sango? -K�rdezte ind�nk�nt fel-felg�rb�l� sz�jjal.
-Nemmm! -V�laszolt Kagome hatalmas fejjel, majd nagy nehezen
kibogozta a csom�t a fi� fej�n. Miroku kiss� elpirult, majd komoly lett �s
k�r�l n�zett. Tekintet�vel
Sangot kereste mindenhol. De a l�ny nem volt l�t�hat�ron bel�l.
Arc�ra ki�lt a f�lelem. �jra gyeng�nek �rzete mag�t. Teljesen
els�padt. "rosszat sejtek" Gondolta. Kagome �szre vette az
aggodalm�t.
-Mi az? Sz�lalj m�r meg v�gre, Miroku. -K�rlelte a szerzetest.
-Sangot.....nem l�tt�tok valahol? -N�zett egyar�nt Inu-Yash�ra is a fi�.
-�n ne....-Kezdett volna bele Kagome, de a f�ld�mon k�zbe sz�lt,
hangj�ba tart�s(valakit�l :-D) �s bizonytalans�g csengett.
-Azt...hiszem �n l�ttam, az erd�fel� futni a nagyhegynek
indulhatott.....harciruh�ban volt �s idegesnek t�nt, ha nem is volt az,
egy biztos. �reztem a szag�n, hogy izgatott. -Kagom�ban forrt a d�h.
Inu-Yasha mindenegyes mondat�n�l egyre m�rgesebb lett. V�g�l
kiab�lva t�rt ki mag�b�l.
-J�! Ha ezt ilyen �gyesen eltudtad mondani! Lenne egy k�rd�sem!
Mi�rt nem sz�lt�l? -Inu-Yasha h�trah�k�lt. "Tudtam, hogy megkapom,
de elv�gre most sz�ltam" Nyelt egy nagyot �s most � pr�b�lt meg a
l�ny f�l� kerekedni.
-Hogy a fen�be tudtam volna sz�lni, ha egyszer�en a hal�l
ker�lgetett! M�son gyakorolt�l volna! Akkor r�gt�n rep�ltem volna a
h�rrel. Na �s te? Hogyhogy nem vetted �szre? -Kagome m�r
sz�trobbant volna ott helyben. Szinte besz�lni se tudott. Er�lk�dve
pr�selte ki a v�lszt.
-�n h�ttal �lltam a nagyhegynek.....de igaz is. Ha sz�netet tartok m�g
akkor se tudn�l megsz�lalni.
-Nem eml�kszel mi volt most is? Egy pillanatra nem figyelt�l oda �s
majden felny�rsalt�l, mikor Mirokut megl�ttad. Ett�l tartottam akkor is.
"Att�l tartottam, hogy nem lett volna j� v�ge ha most Sango ut�n
megy�nk! Egyed�l l�tre van sz�ks�ge �s tal�n....Mirokura."
Komolyodott meg Inu-Yasha magyar�szkod�sa ut�n �s az erd� fel�
n�zett. -Nini! H�t Miroku hova t�nt? -Terelte el a figyelm�t Kagom�nak.
-INU-YASHAAA!
                Miroku csak futott �s futott ahogy csak a l�ba b�rta.
F�jdalmai �jra meger�s�dtek, de ez sem izgatta. Mikor meg�rkezett a
hegy l�b�hoz egy pillanatra megtorpant. Sango ott k�zd�tt egy halom
fogyni nem akar� d�monnal. Nagyon f�radt volt m�r. Haja kibomlott,
v�d�maszkja a nyak�ba csimpaszkodva m�r leesni k�sz�lt. Egy
pillanatra megpihent csontt�r�j�re t�maszkodva. Arra k�sz�lt, hogy
er�t vegyen mag�n �s a k�vetkez� csoportanak ugorjon. Egy
hatalmasat ki�ltott �s t�mad�sba lend�lt. H�rom d�monnal v�gzett,
majd �jra megpihent. Azonban most nem volt sok ideje. M�r vette a
lend�letet, hogy bumer�ngj�t elhaj�tsa, de az tonn�s s�lyt nyomva a
kez�ben mardt. M�r annyi ereje sem volt, hogy felemelje. L�bai
remegni kezdtek. T�rdre esett. Kezeiivel tartotta mag�t, hogy f�ldre ne
essen. Nagy leveg�ket vett. N�h�ny izzats�k csepp is �ztatta a talajt.
A d�monok viszont nem v�rtak. De Miroku sem.
-SANGOOO! -Futott a l�ny el� a szerzetes. A gy�ngysort leh�zta jobb
kez�r�l, a d�mon t�meg fel� tartotta tenyer�t �s elord�totta mag�t. -
Fekete lyuk! -A vihar megindult. A fi� "fegyvere" pillanatok alatt
beszippantott egy halom d�mont. Sango nem n�zhette t�tlen�l, hogy
szerelme egyre gyeng�l �s m�g �gy is �t v�di. Megel�gelte a pihen�t �s
gyorsan felpattant, majd � is �jra harcba sz�llt. Mikor Miroku �gy
�rezte, hogy nem b�rja tov�bb, abba hagyta a t�mad�st. Ruh�j�b�l
el�vett egy tem�rdeknyi szellem�z�perkament. Im�t mormolt r�juk,
majd megsz�l�totta Sangot.
-Sango, vigy�zz! Bukj le! -Sz�rta sz�t k�zben a szentlapokat. Amelyik
d�monhoz h�zz��rt az azonnyomban megdermedt. A szerztes p�rgetni
kezdte botj�t �s apr� szil�nkokra t�rte a lefagyott sz�rnyeket. A
maradv�nyok elporlattak �s a sz�l elf�jta �ket. Az utols� csapattal m�r
Sango v�gzett. A t�bbi d�monok visszavonultak barlangjukba. Nem
mertek szembesz�llni a harcosokkal. Miroku nagyon elf�radt.
�sszeesett. Sango odafutott hozz�. "T�vedtem! Vele akarok maradni
ak�rmi is legyen. Nem tudom hogy vagyok �nz�. Mind k�t lehet�s�g
arra utal, de nem baj. Ha meghal el kell engednem, de addig
kihaszn�lok minden lehet�s�get, hogy vele legyek. Szeretem! Nem
engedhetem el." Gondolta a l�ny mik�zben Miroku arc�t f�rk�zte.
V�rta, hogy mag�hoz t�rjen, de nem t�rt�nt semmi. A D�monvad�sz
szemeibe k�nnyek sz�ktek �s szerelm�re borult.
-K�rlek! T�rj magadhoz! Tudom, hogy sokat kell m�g szenvedned, de
m�g nem most. Szeretn�m ha fel�p�ln�l �s amennyi id�t csak tudonk
egy�tt t�lten�nk. -Mondta zokogva. A fi� kezei megmozdultak. Csoda
t�rt�nt. A szerzetes nem Sango fenek�t vagy mell�t fogta meg.
�t�lelte. Szeretet sug�rzott bel�le. A l�ny felemelkedett, let�r�lte
k�nnyeit. Felkelt, Mirokut is felseg�tve. -Agg�dtam �rted! -B�jt a fi�
mellkas�hoz szerelme.
-Gyere! Tudok egy j� helyet! Ez h�tborzongat�! -Indult kiss�
sz�delegve Miroku a f�k k�z�. Hamarosan egy r�tre �rtek ahonnan
meglehetett n�zni a naplement�t. A "v�r�sg�mb" lassan lebukni
k�sz�lt a t�bbi hegyek m�g�tt. A szerzetes meg �llt egy f�nak d�lve.
mag�hoz h�zta Sangot.
-Ez gy�ny�r�! -Csillogott a boldogs�gt�l a l�ny szeme. Fej�t, Miroku
v�ll�ra helyezte �s �gy n�zt�k a gy�ny�r� jelens�get.
-FEKSZ����K! -Hallatszott egy ki�lt�s. Nem messze m�g�tt�k egy fa
kid�lt.
-K�zelednek! Szerintem haszn�ljuk ki ezt a kev�s id�t, miel�tt m�g
megtal�lnak benn�nket! -Mosolygott Miroku. Sango nem igaz�n figyelt
valamin nagyon elgondolkodott, v�g�l megsz�l�totta bar�tj�t.
-Miroku!
-Igen?
-Gondolkodtam �s.....
-�s?
-Azt hiszem...IGEN...
-Mi "IGEN"?
-Szeretn�k a gyerekeid �desanyja lenni! -N�zett a fi� m�lybevesz�
s�t�tk�k szemeibe az �r�mt�l elpirulva Sango. (Ez is egy j� m�dszer.
�gy tal�n nem fog Miroku annyit m�s l�nyokkal foglalkozni, hisz m�r
meg van a v�llalkoz� egy�n, akit r�ad�sul szerelemb�l szeret :-D)
Miroku nem sz�lt semmit. Megragadta Sango derek�t, majd ajkuk
forr�n �s szenved�jesen �sszeforrt. Az id� ism�t megsz�nt l�tezni.

Utols� bejegyz�s:
-Na v�gre! H�t itt vannak! Kagome! Gyere gyorsan! Megtal�ltam
Mirokut �s Sangot! -Ki�ltott egy bokor m�g�l Inu-Yasha a l�nynak. A
szerelmesp�r nem reag�lt a hangokra. Felh�tlen�l cs�kol�zott tov�bb.
Kagome odafutott Inu-Yasha mell� �s m�rgesen ezt �zente neki.
-Szerencs�d! Ha nem tal�ltuk volna meg �ket nem maradt�l volna
�letben! -A m�sik pillanatban m�r viszont olvadozva n�zte ahogy
Miroku �s Sango cs�kol�zik.
-Itt vagyok! Mi�rt nem v�rtatok meg? -Ugrott Kagome el� Shipo. A l�ny
eltakarta a K�ly�k szem�t kez�vel �s elvar�zsol�dva ennyit f�z�tt a
dologhoz.
-Shipo! Ezt nem szabad l�tnod!
-De �n l�tni akarom! -Ny�sz�rg�tt a R�kad�mon.

�RTA: by Neko