7. fejezet: Egy m�sik Inuyasha

-         Kagome, neked is aludnod k�ne!- akad�koskodott a hanyou.

-         De ha �n alszom, akkor nincs aki, megv�dene titeket- v�gott vissza a l�ny.

-         De m�g annyi er�d sincs �gy, hogy fel�llj!- sz�lt ism�t Inuyasha. Kagome ekkor fel�llt �s megsz�lalt:

-         M�g t�ged is fel b�rlak emelni!- �s meg is fogta a fi�t, majd megpr�b�lta megemelni, de ekkor t�rdre rogyott. Inuyasha r�gt�n fel�lt �s megfogta a m�r eld�lni k�sz�l� l�nyt.

-         Mi�rt vagy te ilyen makacs?- �s elmosolyodott. Kagome is k�vette a p�ld�j�t, azonban nem b�rta visszafojtani nevet�s�t, �s hangosan r�kezdett. Inuyasha is elkezdte, �s egy�tt nevettek, egym�s mellett. De azt�n, megjelentek az els� narancss�rga sugarak az �gen. Kagome ekkor fel�llt �s intett a f�lszellemnek, hogy k�vesse. Mentek egy ideig, fel egy emelked�n, �s amikor a l�ny meg�llt a fi� is fel�rt. Csod�latos l�tv�ny t�rult a szem�k el�: a nap els� sugarai ott bukkantak fel a f�k lombjai k�z�l, a messzi t�volban. Inuyasha csak �mult, majd k�zelebb h�z�dott Kagome mell� �s �tkarolta. A l�ny el�sz�r meglep�d�tt, de azt�n � is belekarolt a f�lszellembe, �s megsz�lalt:

-         Tegnap is itt n�ztem a naplement�t. Olyan sz�p, nem?

-         Nem olyan sz�p, mint te-, suttogta halkan a fi�. Csak �lltak a nap f�ny�ben, �s egym�sbakarolva gondolataikban j�rtak:

-         „Olyan sz�p, most �gy Kagome. Szeretem �t n�zni, f�leg amikor seg�t nek�nk. Olyan sz�p volt, amikor a sebemet k�t�tte. �s most is olyan gy�ny�r�!”

-         „Olyan furcs�n viselkedik Inuyasha. Kedves �s meg�rt�, �s olyan j�k�p� a reggeli f�nyben. Ez egy m�sik Inuyasha!”- �gy gondolkodtak egym�sr�l, m�g fel nem kelt teljesen a nap �s be nem �rasztott mindent f�ny�vel. Kagome t�rte meg a csendet, melyet a t�j n�z�se k�zben alkottak.

-         Lassan vissza kellene menn�nk.

-         Igazad van- egyezett bele a fi�, �s el is indultak, �m Kagome az els� l�p�s ut�n �sszeesett �s el�jult. Inuyasha persze r�gt�n karjaiba kapta �s a t�borhely�kre rohant, majd sz�pen lefektette eddigi hely�re �s betakarta. Kagome m�lyen aludt, �s csak este kelt fel.

-         Nagyon j�t aludtam! MI? Elaludtam? Inuyasha, Sango, Miroku!

-         Nyugodj meg! Nincs semmi bajuk. J�l aludt�l �lomszusz�k?- nyugtatta meg a l�nyt Inuyasha, majd elnevette mag�t. Kagome k�vette p�ld�j�t ism�t, �s � is nevetett. De a l�ny ekkor felpattant �s kiny�jt�zkodott �s el�vette t�r�lk�z�j�t.

-         Elmegyek f�rdeni. Nem messze innen van egy t� ahonnan a vizet is, hoztam, oda megyek. Ha baj van, akkor sik�tok, de nem lesz- �s h�tatford�tva a fi�nak elindult. Inuyasha egy ideig a t�bbiek mellett �lt, majd a l�ny ut�n eredt. Megtal�lta a parton �lve �s csak a l�b�t �ztatva a meleg v�zben. Fels�hajtott �s elkezdett besz�lni:

-         Olyan j� volt l�tni �gy is Inuyash�t, hogy nem veszekedt�nk. Meg olyan kedves volt. B�rcsak mindig ilyen lenne! De akkor teljesen megv�ltozna, �s �n azt nem szeretn�m. Mert olyan �des, amikor morcos!- �s erre a kijelent�s�re elmosolyodott.

-         Ha akarod folyton morcos leszek, vagy kedves veled- sz�lt egy hang a bokorb�l �s el�l�pett Inuyasha.

-         Te… te hallottad mit mondtam?- h�ledezett Kagome.

-         Igen, �s szeretn�m, ha neked nem lenne rossz, �s megv�ltozhatok- v�laszolt Inuyasha.

-         Ha hallott�l, akkor te is tudod, hogy nem akarom, hogy megv�ltozz. Mert akkor az egy m�sik Inuyasha lenne, �s ezt nem szeretn�m.