-         Akkor vedd fel a d�moni form�dat!  - kezdte.

-         H�t igen! – �s Mido elv�r�s�d�tt – Csak tudod itt kezd�dnek a probl�m�k.

A d�mon nagyot s�hajtott:

- Csak koncentr�lnod kell r� �s k�sz. Er�sen arra gondolj, amit el akarsz �rni. Am�gy ha d�h�s vagy, vagy az �leted vesz�lyben van akaratod, ellen�re �tv�ltozol.

- �rtem! „Sz�val akkor, a d�moni form�mat akarom. Az er�met akarom”- gondolta a l�ny. Ebben a percben felizzott a nyak�ban a k� �s � ism�t �rezte, ahogy az energi�k k�rbefogj�k, �s mire k�rben�zett ott �lt �jra v�rtben, fegyverekkel, d�moni form�j�ban.

Sesshoumaru megmozgatta az orr�t, �s �sszeh�zta a szem�t.

-         Sz�val csak ¾ r�sz vagy d�mon? – k�rdezte.

-         Igen. Ap�m f�lszellem volt. Nagyany�m papn�. De nem tudom h�nyad, r�szben vagyok szellem.

-         �n viszont biztos vagyok benne. �rzem benned az embers�get, de m�g is senki sem mondhatn� r�lad, hogy haland� vagy. Val�sz�n�leg a miko v�red feler�s�tette benned a d�mon v�rt, �gy vagy k�pes alakot v�ltani.

-         Sz�val b�rmikor k�pes vagyok erre? –k�rdezte.

-         Igen. Akkor most v�ltozz vissza.

-         Ok�!  - „Vissza akarok v�ltozni. Ember akarok lenni!” – koncentr�lt a l�ny, behunyta a szem�t, de mire kinyitotta megint a pizsam�s Mido volt. – Ez szuper! Ezt mind egyed�l csin�ltam! – lelkendezett – T�nyleg? Sesshoumaru neked milyen a d�moni form�d? Mert ez ugye az emberi alakod? M�rmint hogy te teljes d�mon vagy de van m�g egy alakod is nem? – a l�nyb�l �radtak a k�rd�sek.

-         H�t azt most nem tudom meg mutatni neked. – a d�mon elh�zta a sz�j�t – Nem hiszem, hogy el�g nagy lenne a szob�d, meg nem is akarlak hal�lra r�miszteni!

-         Te j� �g? Olyan hatalmas vagy akkor? Te bizonyosan 1000szer er�sebb vagy n�lam. Akkor meg mi sz�ks�ged van r�m? – k�rdezte csal�dottan �s elkeseredve a l�ny.

-         Mert te m�sra is k�pes, vagy mint d�moni er�ket haszn�lni. �n tisztav�r� kutya d�mon vagyok. Te nem vagy teljes szellem, de a miko er�d k�rp�tol ez�rt. – v�laszolta Sessh, de maga sem �rtette, m�rt vigasztalja a l�nyt.

Mido nagyot �s�tott.

-         De �gy l�tom m�ra ennyi el�g volt. Holnap reggel legy�l k�szen, elkezdj�k az edz�st. - sz�lat meg a f�rfi �s az ablak fel� l�pett, de Mido elkapta a kez�t.

-         Hova m�sz? M�g dolgunk van! – kezdte.

-         Visszamegyek az �n koromba, de m�rt? – n�zett r� meglepetten a d�mon.

-         Nem kell el menned! Itt is elf�rsz! �s m�g be kell mutatnom t�ged valakinek! – �s h�zni kezdte Sesshoumarut az ajt� fel�. A szellem a kez�t fog� kis n�i k�zre n�zett �s nem �llt ellen. K�vette a l�nyt.

Kil�ptek az el�szob�ba, �tmentek a nappali fel�, el a konyha mellett �s ott meg�lltak az ajt�ban. Mido megk�sz�r�lte a tork�t, mindenki fel�j�k fordult:

-         Nagymama! Be szeretn�m mutatni neked Sesshoumarut. � egy d�mon �s seg�teni fog nekem meg tanulni kezelni az er�m. N�zd! – azzal felvette d�moni alakj�t.

Kis h�ga leesett a szikr�l, �desanyja meg sem tudott sz�lalni, �s a csal�d egy �ntet�len �ket b�mult. Mido m�g mindig a f�rfi kez�t fogta. A nagymama fel�llt �s k�zelebb l�pett:

-         �rvendek! – n�zett Sesshoumarura, � csak biccentett.

-         Itt fog lakni vel�nk, am�g felk�sz�t! Ja �s anya! Sz�ks�gem lenne 2 h�tre, am�g nem megyek suliba! Esk�sz�m minden nap, elhozatom a h�zit!

A csal�d csak n�m�n �llt majd Mido anyuk�ja sz�lalt meg:

- Kis l�nyom gyere egy kicsit. Szeretn�k veled besz�lni n�gy szem k�zt �s a konyha fel� indult.

Midayoi k�vette.

-         Mido, tiszt�ba vagy vele hogy mit csin�lsz? Egy d�mont hozol a vil�gunkba. Teljesen v�dtelenek vagyunk vele szemben. � egy szellem, egy gyilkol� g�p. Tudod te, mit csin�lt�l? – k�rdezte suttogva �s k�ts�gbe esve az asszony.

-         Anya! B�zz�l bennem! Sesshoumaru nem fog b�ntani senkit. �s az �n szob�mba fog aludni, hogy nektek m�g v�letlen�l se keljen az �tj�ba lennetek. – azzal megfordult �s kiindult.

-         Hogy hol? – fakadt ki �desanyja.

Mido megfogta �jra a d�mon kez�t, �s visszavezette a szob�j�ba. Persze gondolta, hogy Sessh mindent hallott a besz�lget�sb�l. Sz� n�lk�l sz�tnyitotta a kanap�t. P�rn�jai k�z�l 2�t r�helyezett, �s egy takar�t keresett a szekr�nyben. Mikor v�gzett a d�monra pillantott.

-         Rem�lem k�nyelmes lesz.

-         Feleslegesen csin�ltad. –sz�lalt meg Sessh.

-         Ugyan ne makacskodj. L�ttam abban a vil�gban, nem nagyon szokt�l aludni, de most az �n kedvem�rt pihenj le egy kicsit! – ezzel � le�lt az �gy�ra �s le akart fek�dni de ekkor vette �szre, hogy m�g mindig p�nc�lban van �s a d�moni form�j�ban.

-         H�t, ja, ez �gy el�g k�nyelmetlen. – �s visszav�ltozott.

Sessh m�g mindig egyhelyben �llt. Mido s�hajtott �s felkelt.

-         K�rlek! - n�zett a d�mon szem�be k�ny�rg�en.

Hosszan, n�m�n n�zt�k egym�st, majd a l�ny elpirult �s elford�totta a tekintet�t. A d�mon s�hajtott �s levette kardjait. Azt�n ledobta a p�nc�lt a f�ldre. „Ebben a vil�gban senki sem t�madhat meg. Legal�bb egy kicsit laz�tok!” – gondolta. Leh�zta a cip�it, �s kimon�ja fels� r�sz�t a m�r el�z�leg levetett pr�mre helyezte.

Midayoi csak �llt �s n�zte. M�g nem l�tta p�nc�l n�lk�l a d�mont, �s most valahogy nagyon furcsa volt a gy�r f�nyben, hiszen csak az �jjeli l�mp�ja �gett a szob�ban. Sessh ott �llt mez�tl�b, feh�r nadr�gj�ban, feh�r ingben, kardok pr�m �s t�sk�s p�nc�lzat n�lk�l. Teljesen emberinek hatott. Mido v�gre �gy �rezte, nem v�lasztj�k el �t a szellemt�l f�ny�vek.

Azt�n a l�ny elmosolyodott �s lefek�dt az �gy�ra. Leoltotta a villanyt.

-         J� �jszak�t! – �s�tott nagyot.

-         Neked is! – v�laszolta Sessh �s � is elhelyezkedett a fekhely�n.

H�t�ra fek�dt, kez�t a tark�ja al� rakta, egyik l�b�t felh�zta �s a plafont b�multa, hogyan j�tszanak rajta a kertben pisl�kol� l�mp�k f�nyei.

„Milyen nyugodt ez a vil�g. Semmilyen vesz�lyt�l vagy t�mad�st�l nem kell tartanom. �n vagyok az egyetlen egy �l� d�mon ebben a korban. Illetve val�sz�n�leg �n sem �lek m�r itt, csak �tj�ttem, de a j�v�ben m�r halott leszek.” – milyen �rdekes, gondolta. – „De mit kezdek ezzel a l�nnyal, ha felk�sz�lt? Naraku ellen haszn�lom? �s egy�ltal�n m�rt �rdekel a sorsa. El�g er�s vagyok magam is, hogy megszabaduljak Narakutol. Az, az �tkozott, megpr�b�lt mag�ba olvasztani! Hogy k�pzelete! – �s keze �k�lbe szorultak. A l�ny hangosan l�legzett �lm�ban. A szellem arra fordult.

Midayoi az oldal�n fek�dt, arccal a d�mon fel�. Egyik karja a feje alatt m�sik a teste mellett. L�bait behajl�totta t�r�keny alakj�r�l lecs�szott a takar�. Sesshoumaru csendesen figyelte. A csendben m�g a l�ny sz�vver�s�t is hallotta. Lassan �s szab�lyosan dobogott, a l�ny nyugodtan aludt.

„M�rt vagyok ezzel a haland�val, vagy mivel? M�rt �rzem �gy, hogy nem hagyhatom mag�ra? – halkan s�hajtott. – �n is alszok egyet, abban a vil�gban �gy sem nagyon van r� m�dom, mondjuk, nem nagyon hi�nyzik. 2 naponta 3-4 �ra b�ven el�g nekem. De most akkor b�ven kipihenem magam.” – gondolta �s lehunyta a szem�t.

T�z perc m�lva m�r semmit sem lehetett hallani a szob�ban csak k�t ember egyenletes szuszog�s�t. Ezt hallotta a halkan az ajt� kilincs�t lenyom� n� is, amikor ben�zett a szob�ba. „Minden rendben. Alszanak.” –gondolta, megfordult �s visszat�rt saj�t szob�j�ba ahol m�r valaki v�rta.

-         Sz�val nem b�rtad ki l�nyom. – sz�lalt meg a l�togat�.

-         Nem, tudom hogy nem helyes. – s�haj - M�r majdnem feln�tt n�, nem sz�lhatok bele minden d�nt�s�be, �s �gy is el�g nagy a teher a sz�m�ra. Csak f�lek, elk�veti ugyan azt a hib�t, mint �n 17 �vvel ezel�tt…

-         �gy gondolod, hogy � �s az a d�mon? Nem hinn�m… - v�laszolt az id�sebbik n�. – Sesshoumaru teljes d�mon, nem hanyou, ahogy � volt. Nem hinn�m, hogy lenn�nek emberi �rz�sei, �s azt sem �rtem m�rt seg�t Midayoinak.

-         Pont ezen gondolkodtam anya. Milyen sz�l f�zi a l�nyomhoz?

-         Nem tudom de, rajta tartom a szemem. – azzal fel�llt.

-         �s mit tudn�l csin�lni, ha bevadul? Nincsen az, az er� ezen a vil�gon, ami meg tudn� �ll�tani. L�ttad nem is csak egy kisebb d�monocska, bizonyosan valamelyik tartom�ny �r�k�se, l�ttad a v�rtj�t �s a pr�mj�t…

-         Nem vagyok vak. De nem tehet�nk semmit. – �s kil�pett az ajt�n – J� �jt!

-         Neked is anya!

Mindketten nyugov�ra t�rtek. A h�z v�gleg elcsendesedett.