*  *  *

 Lassan kortyolgattam a forr� te�t. Fekete volt - teljes sz�vemb�l gy�l�ltem az �z�t, de m�r unalmass� v�lt ingerek n�lk�l �lni. Minden egyes alkalommal, mikor a sz�mhoz emeltem az apr� cs�sz�t, elfintorodtam.

   - Te - sz�lalt meg valaki mellettem.

 Feln�ztem, �s Kagura f�rk�sz� tekintet�be �tk�ztem. Nyugodtan fordultam vissza el�re, �s �jabb kortyot nyeltem le, mindenf�le v�lasz n�lk�l.

   - Megfenyegetted Kann�t.

   - Nem fenyegettem meg - feleltem t�m�ren.

   - Azt mondtad neki, hogy meg�l�d, ez mi, ha nem fenyeget�s? - mordult fel a n�.

   - Azt mondtam, k�pes lenn�k meg�lni, ez nem teljesen ugyanaz, Kagura - n�ztem fel r�. Egy ideig �llta tekintetemet, azt�n zavartan elfordult.

   - A tekinteted t�l gyakran olyan �res, mint az �v� - suttogta maga el�. Lust�n vontam meg a v�llam.

   - Nekem a korral j�r. Kanna meg �gy lett megteremtve.

   - A korral j�r? - k�rdezett vissza �rdekl�dve a n�.

 �vatosan elmosolyodtam, mire felt�n�en bar�ts�gosan �lt le mell�m a teraszra, k�v�ncsian, cs�ppnyi gyermeki t�relmetlens�ggel. Az eget nem l�thattuk: s�t�t fellegek burkolt�k a kast�lyt, �rizv�n k�v�ncsi tekintetek el�l, m�gis olyan �rz�sem volt, mintha egy nyugodt, lank�s tiszt�son kezden�nk besz�lgetni.

   - Tudod, az els� sz�z �v gyorsan elsz�ll - kezdtem bele -, a vil�g nem v�ltozik olyan gyorsan, mint sok haland� hiszi. Szinte gyermekk�nt �ltem �n is az els� sz�zadomat, b�r sokat seg�tett, hogy volt mellettem valaki, aki fogja a kezem �s a helyes �tra vezessen.

   - Ki? - kottyantott k�zbe, m�r ism�t k�z�mb�s arccal.

   - Any�m, ap�m… - f�lmosoly villant meg arcomon. - A sz�leim vigy�zt�k els� l�pteimet. Sok�ig mellettem �lltak… de nem el�g sok�ig.

 �jabb korty szaladt le torkomon, gyomromban �melyg� �rz�s kavargott.

   - Mi t�rt�nt?

   - A szok�sos. Ami �ltal�ban sz�tzil�l egy d�moncsal�dot. J�tt valaki, aki er�sebb volt mindkettej�kn�l, �s meg�lte �ket. Magamra maradtam. De egy valamivel sz�z �v feletti szellem m�r k�pes mag�ra vigy�zni, �s nekem sem sz�llt inamba a b�tors�gom, mikor egyed�l maradtam. Nem voltak vad kileng�seim, sem visszafogott, sz�zies �letem, mindig tudtam, hol a helyem, hiszen helyes �tmutat�st kaptam. Eml�kszem, h�romsz�z �ves lehettem, mikor a M�sodik Nagy H�bor� zajlott a d�monok k�z�tt… nem vettem benne r�szt, elhagytam Jap�nt, �s m�shol kerestem mened�ket - vontam meg a v�llam kiss� tal�n t�l gyorsan, Kagura �szrevette zavaromat.

   - Mi�rt? Mi�rt nem harcolt�l?

 Keser�en kuncogtam, azt�n megr�ztam a fejem.

   - Volt egy sasszellem… �tvert, felhaszn�lt, kidobott. � volt az egyike azoknak, akik miatt kit�rt az eg�sz csata. Azt akartam, hogy vesszen ott, de ahhoz nem volt b�tors�gom, hogy az ellens�ges falk�k �s cs�rh�k mezej�b�l keressem meg �t, s saj�t magam vessek v�get �tkozott l�t�nek.

 Csend ereszkedett r�nk, egy ideig n�m�n �ld�g�lt�nk egym�s mellett. A sz�l egy apr� bogly�t g�rgetett v�gig el�tt�nk, �gak-bogak tekerv�ny�t, mely vadul sz�kellt az egyenetlen f�ld�ton.

   - Az els� �rzelmek csak t�bb �vsz�zad m�lt�n vesznek ki a halhatatlanokb�l. Eleinte azt hiszed, hogy vil�g�letedben olyan leszel, mint az els� f�lezer �vben, de egyszerre csak �szre kell venned, hogy valami m�s, valami nem stimmel. A k�rnyezet, a vil�g, mely eleinte oly lass�nak t�nt csup�n, mint te magad, hihetetlen�l felgyorsul, �s m�r nem k�v�n t�j�koztatni a v�ltoz�sair�l, s nyugodtan t�ri, hogy te ezt sztoikus belenyugv�ssal fogadod. Egyre kevesebb dolog tud bel�led igazi �rzelmeket kiv�ltani, ritkul azoknak a dolgoknak a sz�ma, melyek m�g meg tudnak lepni, fel tudnak vid�tani, esetleg megr�m�tenek vagy elszomor�tanak.

 Kagura f�jt egyet.

   - Nem hinn�m, hogy �n valaha is beleunn�k a vil�gba - jegyezte meg.

   - Ifj� vagy m�g, sz�lboszork�ny, de nagy az es�lyed egy hossz� �letre - r�ztam meg a fejem. - M�g ezer�vesen is gazdagabb voltam, mint most. Pedig azt hittem, hogy akkor m�r �resebb vagyok, mint egy �lettelen porh�vely, de nem - megvontam a v�llam. - N�ha azt k�v�nom, hogy b�r j�nne valaki, aki k�pes lenne meg�lni, vagy legal�bb egy kicsit r�m ijeszteni. De lassan azt kell hinnem, hogy ilyen nem l�tezik a vil�gon - a n�re villantottam tekintetem. - Val�sz�n�leg �n vagyok az egyik legid�sebb d�mon az �l�k k�z�tt.

   - Narakut�l sem tartasz? - �rdekl�d�tt, hangja rettenetesen elhalkult.

 K�nytelen voltam felkacagni. Ak�rmennyire kev�ss� is volt ez �szinte, ak�rmilyen m�vi der� volt, b�rmily kev�ss� j�tt is bel�lr�l, hosszan tartott.

   - Narakut�l a legkev�sb� sem - feleltem mag�t�l �rtet�d�en.

   - Inuyasha �s t�rsai? - vetette fel. Megr�ztam a fejem.

   - Inuyasha egy k�ly�kkutya. Tal�n egyszer nagy szellem v�lik majd bel�le… de ha ennyit pattog, val�sz�n�bb, hogy valaki egyszer csak meg�li �lm�ban.

   - Kouga?

   - Elj�tszogatn�k vele - biccentettem mosolyogva.

   - �s… Sesshoumaru? - k�rdezte �vatosan. Kifejez�stelen arccal b�multam r�.

   - Nem ismerem Sesshoumarut.

   - Pedig nagy hatalm� d�mon… tal�n m�g Narakut is k�pes lenne legy�zni - bizonygatta Kagura.

   - K�v�ncsi lenn�k r� - b�lintottam g�nyosan.

   - Igazat mondok. Hatalmas ereje van.

   - J� neki.

   - Nem hiszel nekem - �llap�totta meg.

   - T�vedsz, Kagura - �nt�ttem a szikes talajra egy laza mozdulattal a marad�k te�t. - Csak sz�momra ink�bb �gy t�nik, mintha a csod�lattal �s �h�tattal f�ggn�l ezen a f�rfin, s ir�nta t�pl�lt �rzelmeid elvak�tan�nak, olyanokat felt�telezel, amik…

   - Ir�nta t�pl�lt �rzelmeim? - kapta sz�ja el� legyez�j�t egy pillanat alatt.

   - Ne mondd, hogy rosszul �rtelmeztem a jeleket.

   - A jeleket? - k�rdezett vissza.

   - Az arcod mindig kipirul, ha r�la besz�lsz, hevesebb vagy, s a lehet� legteljesebb odaad�ssal ejted ki a nev�t. A mozdulataid sz�rakozottabb� v�lnak, s Narakuval �lland�an vit�k t�rgya ez az alak. Mik ezek, ha nem jelek? - r�ztam meg a fejem, majd fel�lltam.

*  *  *

  A h�tamon fek�dtem, �s a plafont b�multam. V�r�ses f�ny ragyog�sa vet�lt r� - hetente egy-k�t napig ez a sz�momra �rthetetlen burok vette k�r�l a kast�lyt. Hogy Naraku h�bortjainak egyike volt-e, � keltette, vagy �pp hogy emiatt jel�lte ki itt lakhely�t; nem tudtam. Ha �szinte akarn�k lenni, hozz� kellene tennem, hogy abszol�t nem is �rdekelt.

   - Sesshoumaru… - suttogtam a csendnek, az �res szob�nak. Csup�n egy vastag pl�d szolg�lt �k��l, melyen jelenleg is fek�dtem. Magam el� emeltem kezemet, karmaimat felvillantottam.

 Kagura rajong�ssal n�z fel r�. Nem h�lye ez a n�, de m�gis, nem tudom, mennyire becs�li t�l a f�rfi k�pess�geit. Ha csak a fele igaz annak, amit mond, akkor tal�n… tal�n nem lenne olyan egyszer� legy�zni �s kioltani �let�t.

 Egyre er�s�d�tt bennem az elhat�roz�s, hogy meg akarok vele k�zdeni. T�nyleg nem ismertem, nem volt vele semmi bajom - de ha egy igazi k�zdelemmel aj�nd�kozhatna meg hal�la (vagy jobb esetben az �n hal�lom), akkor meg�rn� nekem a harc.

 Egyetlen mozdulattal �lltam fel. Igen. Meg akarom tal�lni ezt a d�mont.