11. fejezet: Inuyasha gondolatai

Inuyasha keze lassan megemelkedett �s abbahagyta a motyog�st. Mag�hoz szor�totta bar�tait �s ekkor Sango meg�rzett egy cseppet az arc�ra esni. Feln�zett �s megpillantott a hanyou arc�n n�h�ny k�nnycseppet.

-         K�sz�n�m nektek,... hogy a bar�taimnak nevezhetlek benneteket... �s velem vagytok, most hogy miattam... elvitte az a mocsok Kagom�t- mondta a fi�, �s ut�na csak �ltek egym�sbakarolva csaknem egy eg�sz �r�n �t. Inuyasha fej�ben csak �gy repkedtek a gondolatok:

-         „Olyan j� volt l�tni Kagom�t amikor nevetett. Nagyon sz�p volt, �s szerettem n�zni, amikor nevet. Most nem nevet, nem nevet velem. Nincs itt, �s, nincs amin, nevessen. Eml�kszem r� milyen sz�p volt, amikor felkeltem �s r�m mosolygott. Ismert m�r engem, tudta mit mondjon, hogy hallgassak r�. Meg �gy tudta k�t�zni a sebemet. Milyen sz�p volt, amikor az l�tszott rajta, hogy v�deni akar �s azt akarja, hogy j� legyen. Mindig csak azt akarta, hogy j� legyen mindenkinek. Sose gondolt csak mag�ra, hanem mindenkire. �s milyen sz�p volt a t�n�l. K�zelr�l m�sabb volt az illata, szebb volt �s b�d�t�bb. Ha nem j�n az a d�g, akkor megt�rt�nt volna... megcs�kolhattam volna. Megcs�kolhattam volna. �gy megcs�koltam volna de, azt mondta... az a szem�t Goratshu manipul�lta az�rt mondta, hogy hazudott. Rem�lem az�rt mondta. Azt mondta sz�p vagyok, amikor nevetek. De csak, az�rt mert vele nevetek. Vissza akarom kapni �t! VISSZA AKAROM KAPNI A SZERELMEM! Gyere vissza Kagome!”- �rt gondolatai v�g�re �s ekkor k�rbe n�zett. Bar�tai ott �lelt�k. Megemelte kez�t �s megsim�totta �breszt�sk�pp Sango fej�t, aki csukott szemmel �lelte. A l�ny felriadt �s r�n�zett, majd egy kicsit h�trab�k�tt v�letlen�l sem f�jdalmat okozva a m�g�tte lev� szerzetesnek. Mindketten fel�lltak �s utat engedtek Inuyash�nak, aki miel�tt f�lugrott volna egy k�zeli f�ra megsz�lalt:

-         K�sz�n�m nektek... bar�taim- Sango �s Miroku elmosolyogtak �s elindultak az erd� fel� m�g h�traki�ltva:

-         Szed�nk est�re egy kis t�zif�t, nem megy�nk messze �s mindj�rt j�v�nk- �s el is t�ntek az erd�ben. Sango furcs�n �rezte mag�t. �szrevette, hogy a szerzetesnek m�r sz�mtalan alkalma lett volna megtapiznia de nem tette. Ezt sz�v� is tette:

-         Miroku mi a baj? Mi van veled?

-         Nincs itt Kagome. Inuyasha olyan m�lab�s, mint m�g soha, r�ad�sul nem biztos, hogy lesz el�g er�nk Kagome n�lk�l, hogy legy�zz�k Narakut �s akkor lehet, hogy te...- �s nem folytatta. Sango meghat�dott �s hirtelen meg�lelte a fi�t.

-         Te att�l f�lsz, hogy �n meghalhatok? Te �rtem agg�dsz? Miroku... meg�g�rem, hogy nem lesz semmi bajom, �s nem kell �rtem agg�dnod!- a szerzetes teljesen meglep�d�tt azonban vissza�lelte a l�nyt. Ekkor egy ismer�s hang csend�lt a f�l�kbe:

-         H�t ti meg mit csin�ltok? Engem Kagome elk�ld�tt egy hete �s ezt kell l�tnom, amikor visszaj�v�k? Ja, �s hol van Inuyasha �s Kagome? Megint veszekedtek �s Kagome elindult haza, mert ha igen akkor �n le�t�m Inuyash�t!- Shippou volt az a r�kak�ly�k. Sangonak eleredtek ism�t a k�nnyei �gy Miroku v�laszolt a kisk�ly�k k�rd�s�re:

-         Nem Shippou. Inuyasha �s Kagome nem vesztek �ssze hanem... Naraku leg�jabb reinkarn�ci�ja elrabolta �s a szolg�j�v� tette Kagom�t, �s azt mondta visszaj�n est�re, de ha elmegy�nk innen, akkor meg�li �t- Shippou majdnem leesett Kirara h�t�r�l, majd hangos s�r�sba kezdett �s Sango nyak�ba ugrott, de ekkor fedezt�k fel a narancssz�n� sugarakat az �gen...