Az �let t�ze

   - Faia, te �tkozott n�mber! - ord�totta torka szakadt�b�l.

   - Ugyan, Inuyasha - csettintettem a nyelvemmel, azt�n sz�tnyitottam markomat, melyben ott hevertek a frissen szerzett �kk�darabok. Azaz h�rom szil�nk. - Ki vele, hov� tett�tek a t�bbit?

 A f�lszellem arc�n el�gedett mosoly jelent meg, s kardj�t a v�ll�ra l�kte.

   - Naraku lopta el - felelte. Csak tudn�m, mi�rt annyira b�szke arra, hogy meglovas�tott�k a cuccait.

 Elh�ztam a sz�m.

   - K�nos. De �n ennyivel semmit sem tudok kezdeni - dobtam fel�j�k az apr� fiol�t, melyben a N�gy L�lek Szent �kk�v�nek darabjai rejt�ztek. A Kagom�nak nevezett l�ny riadtan mentette meg att�l, hogy a talajon landoljon.

   - Nem tudsz vele mit kezdeni? - ism�telte d�bbenten a szerzetes.

 Megvontam a v�llam, �s lepillantottam r�juk a f�r�l, melynek �g�n �lltam.

   - A megb�z�mnak ennyi nem el�g.

   - Gondolhattam volna - cs�v�lta meg a fej�t Inuyasha. - Hogy adhatod el magad, szellem?

   - Ugyan m�r - vontam �ssze a szem�ld�k�m. - P�nz besz�l, kutyaszellem ugat.

   - �s ki a megb�z�d? - �rdekl�d�tt a d�monvad�sz. Sajgott a karom ott, ahol a bumer�ngja eltal�lt.

   - Valami alantas medveszellem - forgattam a tekintetem. - De l�nyegtelen, mivel �gy is meg kell majd �ln�m, l�v�n a fizets�get m�r elsz�rakoztam.

   - Elsz�rakoztad? - k�rdezte Inuyasha meg�tk�zve. Cs�p�re tettem a kezem.

   - Ilyen egy �rtetlen band�t! - fakadtam ki. - El h�t! Megkerestem Jap�n legjobb f�rd�j�t, k�sz�ttettem egy �j kimon�t, megjav�ttattam a t�r�m kicsorbult peng�j�t… nem besz�lve arr�l a mes�s �jszak�r�l abban a kupler�jban - kacagtam el magam, ahogy eszembe jutott a haland� �gyas tekintete, amikor r�eszm�lt szellem l�temre.

   - Te egy g�tl�stalan, szem�rmetlen szuka vagy - �llap�totta meg a f�lszellem. Szemeim r�snyire sz�k�ltek.

   - Mintha ez egykor zavart volna - mosolyogtam r�, mire m�g az �jszak�ban is vak�t�an elpirult.

   - Inuyasha, mir�l besz�l ez a l�ny? - k�rdezte Kagome.

   - Gyermek, nem l�ny, hanem s�rk�nyszellem - pontos�tottam. Kevesebb�rt is v�gtam �n m�r le ujjakat.

   - H�t az �gy volt, hogy… - kezdett volna magyar�zkodni, de felnevettem.

   - Nyugalom, ez m�r az �sid�kre ny�lik vissza. M�g Kikyou sem �lt akkor, ugye, Inuyasha?

   - Fogd be a sz�d, Faia, vagy… - fenyegetett.

   - Vagy? - vontam fel a szem�ld�k�m, azt�n elvigyorodtam, majd a magasba emelkedtem. - A viszontl�t�sra, kedves!

 Ahogy h�tat ford�tottam nekik, m�g hallottam Inuyasha f�l�r�lt ki�ltoz�s�t, meg a le�nyz� faggat�z�s�t, hogy m�gis ki a b�nat lehetek… �jfent mosolyognom kellett, �s egyszer�en k�ptelen voltam ezt az el�gedetts�get leolvasztani az arcomr�l.

 Keleti ir�nyba rep�ltem, arrafel� van egy kellemes fogad�, igaz, n�k sz�m�ra tiltott ter�let, de �sse k�, legfeljebb majd a tulajdonos �let��rt cser�be k�rem a sz�ll�st… �s �gy majd az �rral sem kell t�r�dn�m, s�t, ak�r ihatok is egy j�t.

   - Felel�tlen vagy, Faia - fedett meg Shakudo, mik�zben el�m�szott hajam takar�s�b�l.

   - J�l van, Kudo, ak�r hiszed, ak�r nem, p�r �vsz�zad alatt minden norm�lis l�tforma hozz�szokott volna m�r ehhez, nem tudom, mi�rt kell �lland�an a szememre vetned - feleseltem vissza neki. Shakudo egy gy�k. Nem t�bb, nem kevesebb. Nincs holmi szellemi ereje, nem d�monnak sz�letett. Ennek ellen�re term�szetellenesen hossz� �letet kapott, �s besz�lni is k�pes. Sajnos.

   - Mondtam m�r, hogy ne h�vj Kudonak, Faia - morogta v�n tan�t�m. - �s az�rt is ism�telgetni fogom, eg�sz addig, m�g meg nem v�ltozol.

 Felkacagtam.

   - Az �regs�ggel egy�tt j�r a bolonds�g, Shakudo uram? - p�ck�ltem orron, mire d�h�sen ki�lt�tte a nyelv�t. Ak�rmennyire is k�pes volt hal�lra ideges�teni �lland� aggodalm�val (�s azon t�rekv�s�vel, hogy �rin�t faragjon bel�lem), hi�nyzott volna, ha nincs mellettem.

   - Nem bolonds�g ez, le�nyom. Puszta rem�ny - s�hajtotta.

   - Hi�baval� rem�ny - jegyeztem meg.

   - �s mik a tov�bbi terveid?

   - Eml�kszel m�g a V�r�s R�k�ra? - k�rdeztem.

   - Faia… - a hangja nagyon, nagyon d�h�snek t�nt.

   - �, Shakudo… - nyafogtam. - A bolond intelmeid miatt… - kezdtem volna, de k�zbev�gott:

   - Bolond intelmeim? - csattant fel. - Kisasszony, oda szinte csak n�fal� bitangok…

   - �gy �rted, stricik - pontos�tottam, mire leveg�t alig kapott.

   - Igen, azok - suttogta. - �s eszement gyilkosok, harami�k, �ton�ll�k j�rnak!

   - Na, legal�bb sz�rakozunk egy j�t - kacsintottam, majd len�ztem, �s a felsz�ntott f�ldeken t�l, melyekr�l m�r lassan learathatt�k a term�st, megpillantottam a fogad� f�nyeit. Leereszkedtem a f�ldre, nem akartam rep�lve megk�zel�teni a helyet - emberi asszonyk�nt betoppanni viccesebb lesz, ut�na majd r�h�g�k egy j�t.

   - H�lgyem… - sz�lt egy hang, s megrezd�lt a k�zeli bokor. M�ternyit ugrottam ijedtemben, magamban szidtam Shakudo idi�ta el�rejelz�seit. Azt�n kih�ztam magam, megk�sz�r�ltem a torkom, majd a hang ir�ny�ba fordultam.

   - L�pj el� - utas�tottam ismeretlen sz�l�t�mat. Egy pillanatig nem t�rt�nt semmi, azt�n egy hatalmas feh�r p�vi�n jelent meg el�ttem. Enyh�n meghajolt. - Mondd h�t k�v�ns�god.

   - Egy f�rfit keresek - mondta.

   - �n is. Sok p�nzzel �s helyes arccal - feleltem, mire felkacagott.

   - L�tom, felv�gt�k a nyelv�t, kisasszony.

   - Nem, uram, nem kellett azon semmit v�gni, �gy sz�lettem - vontam meg a v�llam. - Hogy h�vj�k az illet�t?

   - Faia a neve. Hallott r�la tal�n? - k�rdezte. Majdnem elr�h�gtem magam.

   - Nem, soha - r�ztam meg a fejem. Shakudo, aki id�k�zben a tark�mhoz rejt�z�tt, hajam al�, belecs�pett a nyakamba. Felszisszentem, mire a p�vi�n felemelte a fej�t. - �s… mivel foglalkozik ez a Faia?

   - Fejvad�sz, b�rgyilkos, tolvaj… m�r olyat is hallottam, hogy a test�t is �rulja - mondta.

   - Ez aljas r�galom! - csattantam fel. M�ghogy p�nz�rt a testemet! Hah! Na j�, egyszer el�fordult. Azaz k�tszer. Vagyis…

   - Hogy? - k�rdezett vissza meglepetten. Ajjaj, bebukom.

   - �… �gy �rtem… rendben, ismerem Fai�t, �n vagyok az � kapcsolata, �gy is mondhatn�nk, �n int�zem az �zleti �gyeit - igyekeztem menteni a menthet�t. - Mert gondolom, �zleti �gyben keresi, nemde?

   - Val�ban meg szeretn�m b�zni valamivel - b�lintott, hangja nyom�n borzong�s futott rajtam v�gig.

   - Nos, akkor tiszt�zzunk p�r dolgot. Faia nem dolgozik olcs�n. Egyszer� tolvajl�s�rt is meglehet�sen sz�p summ�t k�r, tekintve, hogy � az egyik legjobb a vid�ken. De m�g itt sem ugyanolyanok a tarif�k: az eltulajdon�tand� t�rgy �rt�k�vel egyenes ar�nyban n� a b�r. Azt�n… - folytattam volna, de a szavamba v�gott:

   - Meg kellene �lnie valakit.

   - �rtem. Szellem vagy ember az illet�? Mert szellemek�rt term�szetesen… - folyt bel�lem a sz�veg, le akartam koppintani a tagot, mert nagyon, de nagyon nem volt nekem szimpatikus.

   - F�lszellem - felelte.

   - F�lszellem… - ism�teltem, �s meglehet�sen egy�tt�rz� arcot v�gtam, sz�nakozva t�rtam sz�t a karomat. - Az bizony magas �rral j�r. Egy f�lszellemn�l ugyanis nagyobb a kock�zat, l�v�n a k�pess�geik �ltal�ban k�l�nlegesek �s szokatlanok, ezenfel�l…

 Egy zacsk�t haj�tott a f�be, a l�bam el�. A zs�k oldala kiszakadt, bel�le a csillagf�nyben is ragyog� ez�st�k folytak ki csilingelve. Legsz�vesebben felkaptam �s messzire szaladtam volna, de ehelyett m�lyet nyeltem, �s feln�ztem a p�vi�nra.

   - Faia csak arany�rt dolgozik. Sok arany�rt - hangs�lyoztam. A p�vi�n csettintett egyet, mire az ez�sttall�rok �tv�ltoztak aranny�. - �s honnan tudjam, hogy ez nem csak �m�t�s?

   - N�zd csak meg nyugodtan - biccentett.

 Leguggoltam, kivettem egy �rm�t. El�vettem t�r�met, a Kougout. Peng�j�t v�gigh�ztam a kezemben tartott aranykorongon, melyet azt�n a Hold f�ny�be tartottam. L�tszott rajta a karcol�s. Puh�nak t�nt, mint az arany �ltal�ban.

   - Felh�vom a figyelmed, p�vi�n, hogy amennyiben ez csak csal�s, nagyon megj�rod - fenyegettem.

   - Biztosan - vigyorodott el.

   - �s ki lenne az �ldozat?

   - Inuyasha - felelte.

   - Inuyasha?! - k�rdeztem vissza, hangom enyh�n sz�lva is magasabb lett a megszokottn�l.

   - Csak nem ismeri Faia? - g�nyol�dott. Volt egy olyan �rz�sem, hogy t�k�letesen tiszt�ban volt vele, hogy ki is Faia.

   - Nem. Dehogy - feleltem t�m�ren. Ha meg kell �ln�m Inuyash�t - meg is fogom tenni. Ha pedig nem siker�l - lesz egy �jabb kiiktatand� �gyfelem. Err�l jut eszembe, valamikor azt a medv�t is el kellene int�zni. Nem kellene halogatnom a dolgokat! - �s ki is a megb�z�?

   - Naraku - hangzott a v�lasz. - Naraku a nevem.

   - �h, Naraku - b�logattam. Aki miatt ki kell ny�rnom a medv�t. Jaj.

   - Teh�t v�llalod a feladatot, fejvad�sz? - mosolygott. - �gy �rtem, v�llalja a kapcsolatod?

   - V�llalja - k�ptem fel�.

   - Helyes. Majd megkereslek - mondta m�g, azt�n elt�nt.

 Egy ideig csak �lltam ott, csendben, mag�nyosan. B�multam a zs�knyi aranyat.

   - Na, �s most boldog vagy? - m�szott el� Shakudo, �s megpihent a v�llamon.

   - �, k�rlek, fogd be - morrantam fel, �s tov�bbra is csak �lltam ott, mint egy c�vek.

   - Nem szeded fel? Legal�bb nem kellene b�ntalmazni a fogad�st - vetette fel, ehelyett azonban h�tr�bb l�ptem a zs�kt�l, el�kaptam ostorom, �s cserd�tettem vele egyet, hogy v�ge er�sen csattant az ersz�nyen - egyszeriben ny�zsg� f�rgek �s k�gy�k sokas�ga m�szott el� bel�le; az aranynak h�lt helye volt.

   - H�la a Hoippunak - tekertem fel ostorom, �s visszaakasztottam az �vemre.

   - Nah�t… honnan tudtad? - �rdekl�d�tt Shakudo.

   - Passz. Meg�rz�s - indultam tov�bb a fogad� ir�ny�ba. Nem volt m�r messze, csup�n egy erd�n kellett �tv�gni hozz�.

   - Teh�t akkor nem fogod meg�lni Inuyash�t - �llap�totta meg a gy�k.

   - Mi�rt ne �ln�m? - k�rdeztem vissza.

   - Meg akarod tenni? - csattant fel.

   - Megb�ztak vele, nem?

   - De h�t… fizets�get se kapsz �rte, �s m�r an�lk�l is v�llalod? Ez m�r egy erk�lcsi szakad�k a te r�szedr�l is, kedves Faia - fedett meg.

   - Hm, az �n r�szemr�l… kedves - h�ztam el a sz�m.

   - Hiszen magad is beismerheted, hogy ilyen alakokkal nem �rdemes �zletelni! - fakadt ki.

   - Nem is. Ut�na meg�l�m �t is - hat�roztam el.

   - De akkor meg minek Inuyasha skalpja?

   - Mert ha nem tenn�m meg, Naraku kiny�rna - v�laszoltam mag�t�l �rtet�d�en.

   - �s nem �rzel te ebben egy logikai bukfencet? - �lt�gette vill�s nyelv�t Shakudo.

 Meg�lltam egy pillanatra, �s elgondolkoztam.

   - Teh�t azt mondod, ne �ljem meg Narakut? - vontam �ssze a szem�ld�k�m.

 A gy�k a homlok�ra csapott, azt�n m�lyet s�hajtott.

   - Inuyasha! Inuyash�t nem kellene megt�madnod!

   - Ja, hogy �gy - biccentettem, azt�n �tl�ptem egy gy�keret, kiker�ltem egy-k�t sz�raz gallyat. Egy fat�rzsh�z �rintettem a tenyerem, azt�n hirtelen mintha zajt hallottam volna. - Shakudo, f�lelj.