- Az asszonyodat - ism�teltem, �s a d�bbenett�l majdnem kialudt a l�ng a kezemben. Az�rt siker�lt megmenteni.

   - Igen, Kagome az asszonyom! - emelte meg a hangj�t.

   - �s tud is r�la? - vigyorogtam g�nyosan, mire gyilkos tekintettel n�zett r�m. M�lyet s�hajtottam, azt�n megr�ztam a kezem, a t�z kialudt. - Rendben, farkas koma, sz�val csup�n az�rt akart�l elpuszt�tani, hogy az asszonyod biztons�gban tudd. Aranyos - tettem hozz�, azt�n elmerengtem. - B�r nem teljesen tiszta, hogy akkor mi�rt nem hagytad mack�testv�rre a dolgot, hiszen alatta m�r kis h�j�n �sszelapultam, de teljesen l�nyegtelen. �dv - villantottam fel egy mosolyt, mely�rt �ltal�ban k�t ez�st�t sz�molok fel, azt�n megfordultam, �s a fogad� fel� indultam.

   - Kouga - ki�ltotta ut�nam,

   - He? - fordultam meg.

   - Kouga. �s nem farkaska, meg egy�b kedves megsz�l�t�sok - mondta. Enyh�n meghajoltam el�tte.

   - Faia. A s�rk�nyszellem. A t�bbit meg tudod - kacsintottam, azt�n nyugodtan kiv�gtam a kupler�j ajtaj�t.

*  *  *

  Mellettem ifj� leg�ny fek�dt, a leped�n k�v�l egy�b nem fedte izzadt test�t. Rosszul voltam a szag�t�l, k�ptelen voltam mellette aludni. Fel�lltam, magamra szedtem ruh�imat, a pap�rajt�t f�lreh�zva kis�t�ltam a teraszra �s le�ltem, l�baimat magam al� h�ztam.

 Nem mintha nem siker�lt volna j�l az �jszaka: a fogad�s m�g �lt, a f�rd�ben kisebb feny�t�seket k�vet�en eg�sz j� kiszolg�l�st kaptam (csak a szolg�l�l�nyok folyamatos zokog�sa egy id� ut�n veszett�l ideges�tett), m�g valami jobb min�s�g� itallal is megk�n�ltak (de Shakudo folyamatos intelmeinek hat�s�ra csak k�t �veggel hajtottam le, halhatatlan testemnek az pedig szinte semmis mennyis�g). Az �gyast illet�en meg… nem esett le neki, hogy kivel �ll szemben, azt hiszem �lete legjobb �jszak�j�t szereztem neki (folyamatos ny�g�sei �s s�hajai alapj�n legal�bb is). �m rejt�lyes m�don egyik t�ny sem tudott feldobni.

 Egyszeriben megrezd�ltek a terasz el�tti bokor levelei, �s egy alak s�t�lt el�m. Feln�ztem r�: a farkasszellem volt az.

   - Nah�t, nah�t - mondtam kelletlen�l. - Mi kellene?

 Lelkesed�semmel mit sem t�r�dve, vigyorogva sz�lt:

   - Kellemes lehetett az �jjel, s�rk�nyszellem - fonta keresztbe maga el�tt karjait, egyik l�b�ra helyezte s�ly�t, m�sikat laz�n behajl�totta.

   - Mi van, Kouga, �rny�kk� nevezted ki magad? - csipkel�dtem.

   - Ha - nevetett fel. - Ilyen ny�g�snek lenni akci� ut�n - cs�v�lta meg a fej�t.

  Egy pillanat alatt talpon voltam, kezem m�r a tork�ra is kulcsol�dott, �s a tet�t tart� oszlopnak nyomtam test�t.

   - Mi lenne, ha az asszonyk�ddal foglalkozn�l ahelyett, hogy engem ideges�tesz? - sziszegtem. Mosolyogva t�rte, ahogy egyre er�sebben szor�tottam a nyak�t. Oldalra biccentettem a fejem. - Vagy tal�n az�rt k�vetsz engem, mert a l�nynak Inuyasha a szeret�je, �s t�ged hanyagol?

 Erre szem�ben izz� l�ngok gy�ltak, �s �kl�vel arcon �t�tt. Elengedtem, s sz�delegve l�ptem h�tra, nyelvemmel fogaim megl�t�t ellen�riztem. Szerencs�m volt: egy sem hi�nyzott. Azonban ahogy ujjammal ajkamhoz �rtem, v�rt �reztem. Mes�s.

   - Csitulj, szajha - utas�tott.

   - Ki is a szajha? - k�rdeztem vissza �jfent kiegyenesedve. - Nem tudom, ki kavar egyszerre kuty�val �s farkassal… mi lesz a k�vetkez� l�p�s? R�ka? Medve?

 Kouga fel�m ugrott, �kl�t �t�sre emelve, azonban kez�t elkaptam, �s lend�let�t kihaszn�lva messzire haj�tottam. �gyesen reag�lt r�: talpra �rkezett, �s m�r megint velem szemben �llt. Csettintettem, az el�villan� l�ngocsk�t ez�ttal azonban nem d�delgettem, hanem lobog� t�zz� n�veltem, s k�t k�zzel tartottam magam el�tt.

   - Ne merd s�rtegetni az asszonyomat - morogta.

   - Nem pof�zn�k, ha v�gre b�k�n hagyn�l, farkas! Ha viszont nem �rtesz a sz�b�l, megp�rk�l�m a bund�dat, hogy azt�n ny�sz�tve kotr�dj vissza a falkavez�red sz�rnyai al�! - eresztettem fel� egy cs�v�t, mely v�gigperzselte a p�zsitot el�ttem. Kouga a magasba emelkedett, �s egy pillanat alatt el�ttem termett, arr�bb l�k�tt, majd egyszeriben m�r tark�n is csapott. T�rdre borultam - a l�ng elaludt.

 Hallottam vad ki�lt�s�t, a h�tamra fordultam, �s a Kougout kivontam. A farkas nem tudott meg�llni: egyenesen a t�r�mbe sz�guldott, mely m�lyen gyomr�ba f�r�dott. Szemei elkerekedtek egy pillanatra, azt�n teste ernyedten nehez�lt az eny�mre.

 Pr�b�ltam megmoccanni az eszm�letlen szellem alatt, de ezzel csak azt �rtem volna el, hogy m�g jobban megsebzem.

   - A fen�be… - szitkoz�dtam d�h�sen, azt�n elengedtem a t�r�m markolat�t (amely meglehet�sen morbid m�don l�gott ki szerencs�tlen farkasb�l), azt�n a v�ll�n�l fogva megemeltem, majd magam mell�, a h�t�ra fektettem a szellemet. - Shakudo, te �tkozott pikkelyes, gyere el�, sz�ks�gem van a seg�ts�gedre! - n�ztem k�r�l.

 Kisv�rtatva apr� �rny�k jelent meg a teraszon, azt�n elt�nt a f�ben. Mellettem bukkant fel a gy�k �rdekl�d� tekintete.

   - �s most mit tervezel vele? - k�rdezte �rdekl�dve.

   - Gondolom, ell�tom a seb�t - mondtam mag�t�l �rtet�d�en.

   - Ha most meg akarod gy�gy�tani, akkor minek d�fted le?

   - Hagyj m�r az eszement keresztk�rd�seiddel! - csattantam fel. - Mi a j� b�natot csin�ljak vele?

   - El�sz�r is szor�tsd el valamivel a v�rz�st, �s szedd ki bel�le a Kougout - javasolta. K�ts�gbeesve n�ztem k�rbe.

   - De mivel szor�tsam el? - ny�gtem fel.

   - Teljesen mindegy - felelte Shakudo. - De lehet�leg gyorsan!

 Talpra sz�kkentem, �s beszaladtam a szob�ba. Az ifj�r�l ler�ntottam a leped�t, �s m�r siettem volna is vissza, ha nem kapja el a bok�mat.

   - �, Faia - ny�sz�r�gte �lmos hangon. - Te kis vadmacska… - fordult a h�t�ra, de nekem ehhez most igaz�n nem volt kedvem.

 Felmorrantam, �reztem, ahogy tekintetemben t�zek gy�lnak, a szoba szinte f�nnyel telt meg. A leg�ny riadtan meredt r�m, azt�n felord�tott, �s kimenek�lt a folyos�ra. Megr�ztam a fejem, azt�n visszasiettem a sebes�lt farkashoz.

 Seb�re illesztettem a leped�t, azt�n m�ly leveg�t vettem, �s kir�ntottam bel�le a Kougout. Ledobtam magam mell� a t�rt, sietve leszedtem a farkasr�l v�rtj�t, hogy meztelen fels�testtel fek�dt el�ttem, azt�n csak tartottam a sz�vetet a v�rz� s�r�l�sen.

   - �s most? - pillantottam a gy�kra.

   - Tal�n bek�t�zhetn�d - vetette fel.

   - De hiszen �mlik bel�le a v�r… - h�ztam el a sz�m. - K�ne egy m�sik leped�, vagy valami, �s akkor meg lehetne oldani.

 Shakudo csendben �ld�g�lt mellettem, id�nk�nt fel-felh�mm�g�tt. Csend.

   - Szerezn�l egyet?! - csattantam fel t�relmetlen�l.

   - Ho… hogy �n? - illet�d�tt meg.

   - Nem, majd Koug�t k�ld�m el egy�rt… iparkodj! - utas�tottam.

 Voltak�pp magam sem �rtettem, hogy mit agg�dok ennyire ez�rt a bolh�s kis korcs�rt, aki m�g le is szajh�zott… tal�n nem l�tez� lelkiismeretem t�madt fel hamvaib�l? Vagy megb�v�ltek volna? Eh, val�sz�n�leg valami s�t�t var�zslatnak estem �ldozat�ul, jaj szeg�ny fejemnek!

 Shakudo neh�zkes l�ptekkel vonszolta maga ut�n a hossz�, feh�r anyagot. Lihegve �llt meg mellettem.

   - K�sz�n�m - biccentettem. - �s most szor�tsd le a sebet.

   - Hogy mi? - rikoltott fel. M�ly leveg�t vettem, azt�n a gy�kot a k�t�sre helyeztem, b�zva benne, hogy van olyan neh�z, hogy legal�bb egy kicsit elnyomja a v�rz�st. - De Faia ez m�r �t�zott… - ny�sz�r�gte, mik�zben �n a leped�t hajtogattam, azon morfond�rozva, hogy is lenne ez j�. - �n nem akarok farkasv�rben f�rdeni… Az �letben nem vakarom le magamr�l ezt a mocskot…

   - Egy pillanatra maradj m�r csendben - mondtam, azt�n el�gedetten nyugt�ztam, hogy �gy tal�n meg tudom csin�lni a k�t�st. - Ha egy�ltal�n k�pes vagy r� - tettem hozz�, azt�n fel�lltam, Koug�t felemeltem, �s az �sszehajtogatott leped�re helyeztem. Eddig csak saj�t magamat �poltam, k�tlem, hogy a farkas szakszer�en lesz majd ell�tva. De h�t szellem, val�sz�n�leg megmarad.

 Az anyag k�t v�g�t �ttekertem rajta, egyik r�sz�t a v�ll�n is �tvetettem, h�tha �gy tart�sabb lesz. Azt�n valahogy �ssze�gyeskedtem valami kezdetleges csom�t is.

   - Shakudo - n�ztem k�rbe. - Shakudo hol vagy?

 Ny�g�st hallottam. Hopp�.

 Kioldottam a k�t�st egy r�szen. V�letlen�l annyira le�poltam a farkast, hogy kis h�j�n benne hagytam egy gy�kot. Kih�ztam a k�t r�teg k�z�l, azt�n visszacsom�ztam az anyagot.

   - Bocs�ss meg - k�rtem �reg mesteremet.

   - Ez�rt m�g megkapod a magad�t - fenyegetett.

   - K�ts�gtelen�l - kacsintottam r�, azt�n felt�rdeltem �s kif�jtam magam.

   - �s most? - �rdekl�d�tt. Komolyan boldogg� tenne, ha egyszer belefojtan� mag�t egy kan�l v�zbe.

   - Gondolom, itt hagyom - �lltam fel, �s eln�ztem a lassan sz�rk�l� kelet fel�. T�r�met felvettem a f�ldr�l, bes�t�ltam a szob�ba, belet�r�lgettem a peng�t az �gyas ott felejtett ruh�iba. Mi az, csak egy p�r cseppnyi szellemv�r, egy-kett�re ki lehet bel�le mosni!

 Visszas�t�ltam a farkas teteme… �gy �rtem, teste mell�, �s egy p�r pillanatig n�ztem arc�t.

   - Komolyan gondolod? - vetett ellent Shakudo, �s a szellem mellkas�ra m�szott. Kouga �sszerezzent. Nem csod�lom: a gy�ktappancsok �rint�se nem a legkellemesebb �rz�s a vil�gon, b�r j�magam m�r p�r �vsz�zad alatt hozz�szoktam. Viszont ez azt jelentette, hogy a farkas m�r nem teljesen eszm�letlen.

 Shakudot a tenyerembe kaptam, azt�n egy sz�kken�ssel beugrottam a fogad�t k�r�lvev� rengetegbe. Egy fa �g�n kapaszkodtam meg, �s a lombok k�z�l figyeltem, ahogy Kouga mag�hoz t�r. Egy mozdulattal fel�lt, de azt�n felszisszent, �s visszahullott a f�ldre. Azt�n kez�re t�maszkodva t�p�szkodott fel, �s kicsit g�rnyedten b�r, de talpra �llt. Fark�t idegesen cs�v�lta, s�t, m�g morgott is, azt�n azonban meglepetten egyenesedett fel, ahogy �szrevette a k�t�st.

 Tekintetemet v�gigj�rattam test�n: �gy�k�t bunda fedte, l�bait-alkarj�t szint�n sz�rme v�dte, s fej�n is volt egy p�nt. Fekete haj�t felfogta, k�k szeme k�v�ncsian j�rt k�rbe, azt�n el�gedetten csillant, ahogy v�rtj�t megtal�lta. Sietve mag�ra �lt�tte, azt�n meg�llt egy pillanatra.

   - Tudom, hogy itt vagy, doragon - mondta. Elh�ztam a sz�m, azt�n fel�lltam az �gon. Val�ban ideje mennem. - �llj - sz�lt �lesebben, an�lk�l, hogy erre n�zett volna. J� hall�sa van, az m�r igaz. Leugrottam a fa�gr�l, �s tisztes t�vols�gban a farkast�l meg�lltam.

   - Amennyiben �jra k�zdeni v�gyn�l, felh�vom a figyelmed, hogy… - kezdtem volna, de felemelte a kez�t.

   - Nem, nem k�zd�m meg veled, Faia - jelentette ki.

   - �, milyen kegyes vagy - g�nyol�dtam. Mit v�rt, hogy majd hajlongva h�l�lom meg fenenagy sz�vess�g�t? - Uzsgyi vissza a falkavez�redhez - vontam meg a v�llam, mire r�m villant tekintete.

   - �n vagyok a falkavez�r - mosolyodott el.

   - Nah�t, egy alfah�m - v�gtam unott k�pet, viszont nagyon is �rdekesnek tal�ltam, hogy egy ekkora tekint�ly� farkas egy haland� l�nyt tart az asszony�nak. Olyan romantikus… k�r, hogy bel�lem h�rom �vsz�zaddal ezel�tt kiveszett a romantika minden fajt�ja.

   - Mindenesetre nem �rtem, mi�rt nem v�gezt�l velem - vonta fel a szem�ld�k�t. - �m ez�rt ne v�rj h�l�t, legfeljebb annyit, hogy nem �llek meg… most legal�bb is - tette hozz�.

 Felkacagtam.

   - Se most, se m�skor! - pontos�tottam.

   - Faia, fejezd be - mondta Shakudo.

   - Csitulj - intettem csendre.

   - Ugyan, doragon, b�rhol, b�rmikor, b�rhogy �n gy�zn�k egy k�zdelemben kett�nk k�z�l - emelte fel a fej�t b�szk�n.

   - Persze. Kiv�ve tegnap �jjel, itt, a terasz el�tt - mosolyodtam el. A farkas el�vonta peng�j�t, melyen megcsillant a felkel� nap f�nye. - Ugyan, Kouga. Sebes�lt vagy, f�radt �s gyenge. Egy eff�le s�pred�k vadkuty�t am�gy sem lenne dics�s�g meg�lni, de beszennyezn�m makul�tlan h�rnevemet, ha egy f�lholt alfa v�re mocskoln� be kezeimet - sajn�lkoztam, azt�n megfordultam, �s les�t�ltam a dombr�l, be a rengetegbe.

   - Fejvad�sz! - ki�ltott ut�nam, de bolond lettem volna meg�llni. Ostoba eb! Azt k�pzeli, hogy le�llok vele j�tszadozni. Egy ideig m�g lehetett hallani, ahogy ord�tozik, �s elhord mindenf�le utols�… mindenki asszony�nak, hogy sz�pen fejezzem ki magam, de azt�n elhallgatott.

*  *  *

   - Merre? - k�rdezte unottan Shakudo.

   - Haza - feleltem.

   - Haza? - ism�telte d�bbenten.

   - �gy bizony - b�lintottam hat�rozottan.

   - De… de Faia… - m�szott le a k�zfejemig.

   - Minek kell mindig akad�koskodnod? Majd ha te cipelsz engem, akkor te d�nt�d el, hova megy�nk, �m addig �n vagyok a vez�r! - fakadtam ki.

 D�l k�r�l j�rhatott, a nap magasan ragyogott felett�nk, �s ontotta a meleget. Mi pedig egy hatalmas s�k, legel�nek haszn�lt ter�leten v�gtunk �t.

   - Faia, hogy sz�pen fejezzem ki magam… - kereste a szavakat. - A sz�leid most kettesben szeretn�tek lenni.

   - Minek finomkodni? Kitagadtak, az �r�ks�gemet a szomsz�d falu templom�ra hagyt�k, ak�r csak a kast�lyunkat, �s megfenyegettek, hogy amennyiben beteszem a l�bam a f�ld�nkre, r�m eresztenek egy fagyd�mont. Igen, eml�kszem, Shakudo, nem vagyok �t�d�tt.

   - Akkor meg minek kell visszamenned? - fakadt ki.

 Az arcom el� emeltem a kezem, �s m�lyen a gy�k szem�be n�ztem.

   - Csak - feleltem t�m�ren. A gy�k ki�lt�tte a nyelv�t.

   - Nem �rtelek, Faia. Hi�ba vagyok lassan �tsz�z �ves, hi�ba t�lt�ttem ebb�l n�gysz�zat melletted, nem �rtelek - cs�v�lta a fej�t.

*  *  *