*  *  *

  A sz�leim f�ldj�t hegyek vett�k k�rbe minden oldalr�l, az eg�sz ter�let egy medenc�ben fek�dt, el�g sokat �rte a nap, �s a sz�lt�l v�dett volt, a hegyek l�b�n�l erd�s�g fedte. R�ad�sk�pp egy foly� is �tfutott rajta, ennek k�sz�nhet�en pedig olyan j� term�st hozott, hogy any�m �s ap�m az emberekkel vir�gz� kereskedelmet folytat, m�ghozz� eg�sz kedvez�t: a csal�d kast�lya mindenf�le dr�ga �s csinos holmival van telezs�folva.

 Na igen, ez az a kast�ly �s birtok, ami soha nem lesz az eny�m. K�nos.

 �s k�rdezhetn� b�rki: mi�rt is?

 Nos, az indok egyszer�. Az�rt, mert nem vagyok egy megtestes�lt elegancia. �gy �rtem, kecsess�gemnek p�rja nem akad (ahogy mondta volt ap�m, amikor egy mozdulattal t�nkrev�gta az �letem), azonban egy szellem �rn�nek nem a k�rny�ki kupler�jokban �s bord�lyh�zakban k�ne elt�lteni az idej�t (�s m�g nem is tudta akkor, hogy alkalmi mel�kat v�llalok), s v�r�t sem k�ne minden alantas haland��val vegy�teni.

 Any�m �ppen nem jutott sz�hoz, ha j�l eml�kszem a csal�di gal�ri�ban tombolt. Az�ta tal�n fel�j�tott�k a helyet, de m�g �vtizedekkel k�s�bb is kormos volt az ablakkeret, s�t, a falakon fekete nyelvek �ktelenkedtek.

 M�lyet s�hajtottam. �pp fel�rtem egy magaslatra, �s innen vizsg�lhattam a birtokot. V�gigj�rattam a szemem a naps�t�tte lank�kon, a gazdag term�sen, a harcol� szellemeken, a szikr�z� foly�n… h�! Harcol� szellemek?!

 Megr�ztam a fejem, �s jobban megn�ztem, mi a helyzet.

 H�t nem Inuyasha meg a band�ja tett�k be mocskos l�bukat a sz�leim Paradicsom�ba? Mint kitasz�tott �r�k�snek, eny�m a feladat, hogy rendet teremtsek. Alapb�l r�hejesen hangoznak a feladat �s rend szavak egy olyan mondatban, amihez nekem is k�z�m van, de h�t…

   - Ezek bolondok - �llap�totta meg Shakudo, �s k�nytelen voltam vele egyet�rteni.

   - Gosai nem t�mad meg senkit csak �gy - vontam meg a v�llam, ahogy a s�rga k�gy�szellemre n�ztem, amint intenz�ven v�dekezik Inuyasha ellen. - Gondolom, a f�ln�t�s szellem �s �t�d�tt t�rsai nekiestek - az �gnek emeltem a tekintetem, m�lyet s�hajtottam, azt�n a magasba ugrottam, �s egy-k�t szalt�val a k�gy� �s a kutya k�z�tt termettem. - Gosai, �llj! - emeltem fel a kezem, mire a h�z�rz�nk meghuny�szkodva heveredett a talajra.

   - M�r megint te? - csattant fel Inuyasha.

   - M�r megint ti! - feleltem vissza inger�lten. - Ha nem tudn�tok, ez egy mag�nbirtok! Minek kolb�szoltok erre? Takarodjatok innen, miel�tt r�tok eresztem a k�gy�t!

   - Ereszd csak, megk�zd�k vele! - harciaskodott a f�lszellem, mire csak �gy lend�letb�l beh�ztam neki egyet, hogy megt�ntorodott. - Mit k�pzelsz magadr�l, utols�…

   - Ki ne mondd! - intettem �va. - �s mint mondtam, nem vagytok itt sz�vesen l�tott vend�gek.

   - Mib�l gondolod? - g�nyol�dott Inuyasha, mik�zben megd�rzs�lte arc�t ott, ahol eltal�ltam.

   - Onnan, hogy ez az �n birtokom - tettem cs�p�re a kezem, azt�n az �gnek emeltem a tekintetem. - Azaz majdnem az eny�m - pontos�tottam. - M�gis, mit kerestek itt?

   - Semmi k�z�d hozz� - fonta keresztbe maga el�tt karjait. Egy pillanat alatt el�kaptam az ostorom, cserd�tettem egyet, mire Inuyasha nyaka k�r� tekeredett. R�ntottam egyet, s a f�lszellem a l�bam el�tt fek�dt.

   - Nekem mindenhez van k�z�m, ami ezen a f�ld�n zajlik! - ord�tottam r�. - Ki vele!

 A l�ny let�rdelt az egyre v�r�s�d� fej� Inuyasha mell�, �s b�tran n�zett fel r�m.

   - �kk�szil�nkot �reztem itt, az�rt j�tt�nk ide… �s a szil�nk a k�gy�ban van! - jelentette ki.

   - Akkor ez magyar�zattal szolg�l arra, hogy mit�l n�tt meg ennyire - m�szott a v�llamra Shakudo.

   - Megn�tt volna? - fordultam a k�gy� fel�. - Nekem nem t�nt fel.

   - Mert feled�keny vagy, Faia - felelt f�radtan.

   - Vagy mert f�l �vsz�zada nem l�ttam, akkor is csak mad�rt�vlatb�l - vontam meg a v�llam.

   - H�! Ne csever�ssz, te al�val� n�mber! - ny�gte Inuyasha.

   - Csitulj! - morrantam r�. - Gosai! Hajolj ide! - utas�tottam a k�gy�t. - Kisl�ny! Hol a szil�nk?

 F�lig a l�ny fel� fordultam.

   - Nos? - s�rgettem.

   - Felelj neki, Kagome - suttogta Inuyasha rekedten. A v�g�n m�g megfullad.

   - A fog�ban. A jobb szemfog�ban, pont a cs�cs�n - hadarta.

   - Gosai, t�tsd ki a sz�d! - parancsoltam a h�z�rz�nknek, azt�n felny�ltam szemfog�hoz, majd kir�ntottam bel�le a szil�nkot. A k�gy� megvadult, eszeveszetten kezdte csapkodni mag�t. Enyhe r�m�lettel l�ptem h�tra. - Hajaj… ap�m meg�l, ha Gosainak baja esik.

   - Val�sz�n�leg - ismerte el Shakudo.

   - A fen�be - ny�gtem, azt�n egy mozdulattal leoldottam Inuyasha nyak�r�l Hoipput, majd cserd�tettem egyet, hogy Gosai figyelm�t magamra vonjam. - Gosai! - fel� tartottam egyik kezemet, de tov�bbra is csak dob�lta mag�t. Ostorom v�g�t orr�ra ir�ny�tottam, nagyot csattant, s a k�gy�t ezzel siker�lt meglehet�sen felt�zelnem. Egyik kezemet fel� tartottam. - Gosai, nyugodj meg - mondtam halkan, mire kicsit csillapodott l�zong�sa. Tenyeremet �vatosan az el�bbi csap�som hely�re illesztettem, a k�gy� enyh�n v�rz� orr�ra. - Nyugalom - suttogtam, �s finoman simogatni kezdtem a fej�t. - Nyugalom…

 A k�gy�szellem ellazult.

   - Rendben. Most t�rj vissza a f�ld al� - utas�tottam, mire engedelmesen elsiklott, majd belef�rta mag�t a talajba.

   - Sz�p volt - biccentett Shakudo.

   - Tudom! - vigyorogtam, azt�n visszafordultam a k�zben felt�p�szkodott (�s kid�rzs�lt nyak�) Inuyash�hoz. Fel� haj�tottam a szil�nkot, �gyetlenkedve siker�lt elkapnia. - Nesze. �s most t�n�s innen - villant tekintetem.

   - Egyszer m�g kitekerem a nyakad - fenyegetett meg Inuyasha.

   - Ink�bb h�l�s lenn�l - feleltem keser�en. �s kiss� csal�dottan. Voltak�pp most �n tettem sz�vess�get, nem?

   - Igaza van, Inuyasha - jegyezte meg halkan a szerzetes. Egy f�lmosollyal fordultam fel�.

   - K�sz�n�m - b�lintottam kegyesen, azt�n beugrott valami. - Inuyasha!

   - Ki vele - k�pte fel�m.

   - Valami p�vi�n, a neve… a neve… - t�prengtem, de nem jutott eszembe.

   - Naraku! - csillant a d�monvad�sz szem�ben a felismer�s.

   - Igen, Naraku! - biccentettem. - Felb�relt, hogy �ljelek meg.

   - Tudtam - emelte orrom el� a kardj�t.

 Elnyomtam egy �s�t�st, majd mutat�ujjammal arr�bb toltam a peng�t.

   - Ami azt illeti, nem v�llaltam el - tettem hozz�. - Viszont van m�g p�r megvesztegethet� egy�n a k�rny�ken. Igaz, egyik�k sincs olyan j�, mint �n, de az�rt nem �rt vigy�znotok.

   - Mire ez a fenenagy j�indulat? - k�rdezte gyanakodva Inuyasha. Elmosolyodtam, azt�n a leveg�be emelkedtem.

   - J� hangulatban kaptatok el - ki�ltottam m�g, azt�n megindultam a sz�l�i h�z fel�, vissza sem n�zve f�lszellem bar�tomra. B�ztam benne, hogy imm�r val�ban elhagyj�k a birtokot, l�v�n megszerezt�k, ami kellett nekik.

   - Mi�rt nem vagy mindig ilyen? - tett egy k�rt a nyakam k�r�l Shakudo. - M�skor is lehetn�l seg�t�k�sz - jegyezte meg.

   - Ez �rdek volt, Kudo mester, puszta �rdek - nevettem fel. - �k megkapt�k a szil�nkot, �s eltakarodnak, �n pedig megtiszt�tottam ap�m f�ldj�t a kellemetlen l�togat�kt�l.

   - �s a p�vi�nr�l mi�rt besz�lt�l nekik?

 Elmerengtem.

   - Nem tudom.

   - Nekem lenne egy tippem - jegyezte meg a gy�k.

   - De j� neked - g�nyol�dtam. - Nem �rdekel.

 Sejtettem, hogy mi volt az a tipp. De erre gondolni sem akartam.

 Leereszkedtem a f�ldre. Ott �lltam, a kapu el�tt. A kast�lyt ugyanis vir�gz� r�zsakert ker�tette k�rbe. Kezemmel a kapuhoz �rtem, de serceg� villan�s csap�dott ujjaimnak, egy pillanat alatt elzsibbasztva k�zfejem.

   - �u - morrantam fel.

   - N�zd csak meg jobban a kapu tart�oszlop�t, Faia - kucorodott v�llamra Shakudo.

Odahajoltam a sz�pen faragott, k�risb�l kimunk�lt oszlophoz, �s most vettem �szre, hogy v�set van rajta.  

A kast�ly ura �s �rn�je nem tart�zkodik itthon. A kast�lyt m�gikus v�delem �vja, b�rmely h�vatlan vend�g hal�l�t leli betolakod�sa eset�n. El�rel�that� visszat�r�s…

   - Ez egyszer�en r�hej - t�tottam el a sz�mat. - M�g hat �vig �res a k�gli, �s nekem nem is sz�ltak! - csattantam fel.

   - Nyilv�n a kitagad�sod miatt - tal�lgatott a gy�k.

   - Maradj csendben, k�l�nben kipr�b�lom rajtad a kast�ly v�d�rendszer�t - fenyegettem meg, azt�n d�h�sen f�jtam egyet. - M�g szerencse, hogy tudom, hogy kell kiiktatni a m�gi�t.

   - Na de Faia - fakadt ki. - Bet�rsz a saj�t �seid lak�ba?

   - Be h�t - feleltem mag�t�l �rtet�d�en. - Nem, majd kihagyok egy ilyen remek alkalmat!

 Elhasaltam a f�ld�n, majd a h�tamra fordultam, s kutatva kezdtem tapogat�zni a kapuoszlop farag�s�nak alj�n, eg�sz addig, am�g meg nem tal�ltam a beugr� kis mot�vumot. Csal�di gy�r�met beleillesztettem a m�lyed�sbe. Egy pillanatra f�ny villant, majd zizzen�s hallatszott.

   - T�k�letes - pattantam talpra, �m ahogy hozz��rtem a kapuhoz, istentelen csap�s taszajtott messzire, hogy a f�ld�n kem�nyen huppantam. D�h�sen k�ny�k�ltem fel.

   - Val�sz�n�leg lecser�lt�k egy tud�s boszork�nnyal - �lt�gette nyelv�t Shakudo.

   - Hogy a fene esne abba a sz�m�t� �ss�rk�nyba - szitkoz�dtam, ahogy magam al� h�ztam a l�baim. - Tudt�k, hogy j�v�k.

   - Nagy es�ly van r� - battyogott fel�m kacs�z� j�r�s�val.

   - Legal�bb ennyi �r�m�t megadhattak volna, nem? - fakadtam ki. M�rges voltam, �s veszett�l csal�dott. Nem el�g, hogy kitagadnak, de m�g bet�rni sem engednek! Felh�bor�t�!

   - Faia, figyelj! - intett csendre Shakudo.

 Ord�t�s hallatszott, azt�n f�ls�ket�t� robaj, sikolt�s… �s a csal�di birtokon!

   - Minden d�monok atyj�ra, most ez a legkedveltebb csatat�r? - pattantam talpra felt�zelve, de azt�n cs�p�re tettem a kezem, �s elgondolkodtam. - Vajon ki lehetne adni a ter�letet hivatalos k�zd�t�rk�nt? Mennyit fizetn�nek �rte?

   - Faia, nem aj�nlom - morogta Shakudo.

   - J�l van, nem gondoltam komolyan - mosolyodtam el cinkosan, azt�n v�llamra v�ve �reg tan�t�mat a magasba lend�ltem, voltak�pp nem t�rhetem sz� n�lk�l, ahogy sz�ttrancs�rozz�k a v�r szerint engem illet� f�ldet.

 S�t�t �rv�nyt l�ttam az �g fel� elny�lni, egyre sz�lesebbnek �s er�sebbnek t�nt, s mintha valami gonoszs�g �radt volna bel�le. Ismer�s k�tely k�szott sz�vemre.

   - A p�vi�n az - csend�lt a felismer�s a gy�k hangj�ban. - De vajon ki ellen harcol?

   - Megn�zz�k - mondtam elsz�ntan, �s beereszkedtem a rengetegbe, mely ker�t�sk�nt �lelte k�rbe a sz�nt�kat. �gr�l �gra sz�kkenve �rtem el a s�t�t forgatag sz�l�ig, �s minden probl�ma n�lk�l behatoltam. Er�sen belet�pett hajamba, �s m�rgez� f�stk�nt akad�lyozta l�gz�semet, l�tni alig l�ttam valamit.

 Meg�llapodtam egy megt�p�zott fa�gon, k�zvetlen�l a s�k ter�letek hat�r�n, lombokt�l el�g j�l takarva. Szememet a vad kavarg�sba f�rtam, �s kisz�rtam Inuyasha feh�r tincseit.

   - Bolond f�lszellem - morogtam. Azt�n ahogy tov�bb f�rk�sztem a harcol�kat, Inuyash�val szemben valami feketehaj�, er�s fick� k�zd�tt, tekintete v�r�sen csillogott… ah! F�jdalom has�tott a mellkasomba, ahogy r�n�ztem.

   - Faia! Faia, mi baj? - suttogta izgatottan Shakudo. Lihegve kapaszkodtam a fa t�rzs�be, b�zva benne, hogy nem zuhanok le.

   - Az… az Naraku - b�ktem arra.

   - Aki a kuty�val k�zd?

   - Igen - b�logattam m�lyeket l�legezve. - Igen.

   - Heh… nocsak! - nevetett fel a gy�k.

   - Mi az? - n�ztem fel.

   - Ott a bar�tunk.

 A bar�tunk?

 �s l�m, �reg mesteremnek igaza volt. A lil�s kavalk�dban Koug�t fedeztem fel. �pp az �kk�ves l�nyt karolta nagy lelkesen, v�dve minden t�mad�st�l. Felkuncogtam - keser�en.

   - Milyen sz�nalmas - h�ztam el a sz�m. K�zben Inuyasha istentelen�l er�s csap�st ind�tott Naraku fel�, hogy karomat �nk�ntelen�l az arcom el� kaptam. Majd tekintetemmel ism�t a farkasszellemet kerestem. M�r nem �lelte a l�nyt: vadul t�madta Narakut, azt�n v�dekez�sbe ment �t, persze, egy pillanatra nem hagyta volna figyelmen k�v�l asszony�t.

   - Nem avatkozol k�zbe? - �rdekl�d�tt Kudo.

   - Egy fr�szt. Min�l hamarabb kiny�rj�k egym�st, ann�l jobb - fontam keresztbe karjaimat tark�m alatt, �s csak �lveztem az el�ad�st. Inuyasha eg�sz j�l harcolt: viszont es�lye nem sok volt a m�sik ellen - el kellett ismernem, hogy p�vi�n-pajt�snak van hatalma.