*  *  *

   - Te l�ny! - sz�ltam oda az �kk�ves gyereknek, �s m�g ugyanabban a pillanatban fel� haj�tottam a fav�dr�t. Siker�lt elkapnia, de el�g nagyot nyekkent a mellkas�n. F�jdalmas arccal g�rnyedt �ssze. - Gyere, seg�ts nekem vizet hozni!

   - Nem b�rod el magad? - k�rdezte halkan �s m�rgesen.

   - Hallgass, �s gyere! - rivalltam r�. Reggel volt m�g, Inuyash�val nemr�g �rt�nk vissza (�s legnagyobb meglepet�semre mire kellett meg�rkezn�nk? Kedvenc farkasszellemem �pp a haland� karjaiban pihenget. Sz�nalmas!), de l�that�lag megviselte m�g az a r�vid s�ta is, am�g a forr�shoz elcammogott, pihegve �s forr� testtel d�lt le. B�tor�t�an szor�tottam a kez�t, mikor a l�ny kirohant a teraszra. Ut�na pislogtam, azt�n Inuyash�nak vizet �g�rve kij�ttem hozz�.

 A lehet� legteljesebb nyugalommal v�ndoroltam a rengeteg m�g harmatos levelei �s �gai k�z�tt, nyomomban a n�m�n lohol� Kagom�val. Szerencs�tlen egyszer meg is botlott egy ki�ll� gy�k�rben, persze, nem �lltam, hogy seg�tsek, s�t ha lehet, m�g gyors�tottam a temp�n. K�teless�gtud� kis fruska volt, annyi szent - p�r pillanat m�lva m�r �jb�l hallottam kifullad�s-k�zeli liheg�s�t. K�rem, nem volt k�nny� az a v�d�r, nem az�rt k�sz�tett�k a r�gi mesterek, hogy emberi kezek cipelj�k! Fogadok, hogy a l�ny tenyere m�r v�r�sre d�rzs�l�d�tt.

 Sajnos, nem volt olyan messze a forr�s, hogy val�ban a teljes kimer�lts�g torn�c�ra ir�ny�tsam - b�r t�ny, hogy �gy is rendesen leizzadt, bl�za ujj�val t�r�lgette homlok�t.

 Le�ltem a patak partj�ra, �s belemer�tettem a kezem - figyeltem a sebesen sz�trebben�, v�r�s �s barna halakat.

   - M�r nem olyan siet�s? - fakadt ki. Feln�ztem r�, valami rettent� kegyetlen pillant�ssal, de nyugodtan t�rte. Visszan�ztem a v�z t�kr�re, melyen a nap f�nye szikr�zott.

   - Nem, eddig sem volt az - mosolyogtam. - Mi�rt, tal�n annak tal�ltad? Elf�radt�l? - k�rdeztem tettetett �rtatlans�ggal, alaposan v�gigm�rve f�jtat� alakj�t, izzadt arc�t.

   - Igen, el - h�zta fel az orr�t.

   - Tal�n nem �r meg ennyit f�rads�got Kouga ell�t�sa? - vontam fel a szem�ld�k�m.

   - Mondd, te mi�rt vagy velem ilyen ellens�ges? - �rdekl�d�tt ny�lt, k�v�ncsi arccal. �szint�n nem erre a reakci�ra sz�m�tottam.

   - �n? Ellens�ges? - illet�dtem meg. M�r nem az�rt, de az ellens�gess�g n�lam nem itt kezd�dik! Ha ellens�ges vagyok, ujjak v�lnak el a gazd�jukt�l �s csontok t�rnek!

   - Igen! - dobta le a v�dr�t. - Inuyash�n �s Koug�n k�v�l egyik�nkkel sem besz�lsz, �s amikor csak tudsz, bel�m cs�psz! �lland�an egyed�l �ld�g�lsz valahol, ahelyett, hogy odaj�nn�l hozz�nk enni vagy aludni!

   - El�sz�r is: Inuyash�t �s Koug�t ismerem csak. M�sodj�ra: ha egyikt�kkel sem besz�lek, hogy csipkel�dhetn�k veled? �s v�g�l: elvagytok ti magatoknak, mi sz�ks�g van egy szurk�l�d�, mag�nak val� szellemre? - k�rdeztem vissza, azt�n a kisebbik v�dr�t, melyet �n hoztam, belemer�tettem a v�zbe, azt�n a kez�be ny�jtottam. Semleges tekintettel n�zett r�m. - Nos? Elvenn�d? Vagy ink�bb a m�sikat szeretn�d cipelni?

 Kelletlen�l ny�lt ut�na. Felhal�sztam az arr�bb gurult m�sik v�zhord�t, azt�n azt is megt�lt�ttem a patak h�s viz�vel.

   - Az a v�lem�nyem, hogy lehetn�l igaz�n kedves is… csak biztos t�rt�nt veled valami, ami nagyon negat�v ir�nyba befoly�solt pszichol�giailag.

   - Mi van? - r�ztam meg a fejem.

   - �gy �rtem, csal�dhatt�l valakiben, hogy most ennyire tasz�t� lett a jellemed - magyar�zott nekem.

   - Hogy tasz�t� a jellemem… - ism�teltem b�logatva, azt�n sajn�lkozva cs�v�ltam a fejem. - Reggel Inuyasha semmi tasz�t�t nem tal�lt a… hogy is mondtad? Igen, a jellememben. B�r biztos elvette valami az esz�t - villantottam egy kac�r mosolyt, mire a l�ny les�t�tte a tekintet�t. Tud�l�kos liba.

 Felvetett fejjel indultam meg el�tte, egy ideig nem hallottam igyekv� l�pteit, de azt�n ut�nam sietett. Most nem volt kedvem futtatni - mit lehet kezdeni az olyanokkal, akiket nem lehet vit�ba vinni? Kiugrasztan�m a bokorb�l, erre azon mereng, hogy mi�rt, ahelyett, hogy harapna �s karmolna. Norm�lis az ilyen?

*  *  *

 Lassan lement a nap. V�r�ses f�ny ragyogta be az el�ttem �gaskod� s�rk�ny szobr�t. L�bait�l k�t l�p�snyire t�rdeltem, el�ttem �ldozati t�l, benne v�rem piroslott. Olyan volt az eg�sz, mint egy l�tom�s, f�leg ha a v�r�s falik�rpitokat is �szreveszi a szellem l�nya.

 Na igen, r�hejes, hogy bet�vedtem a szent�ly olt�rr�sz�be. De valamilyen rejt�lyes okn�l fogva sz�ks�g�t �reztem, hogy a szents�ges �ss�rk�ny seg�ts�g�t k�rjem, ha m�r r�m nem, legal�bb a sz�leimre vesse vigy�z� szemeit.

 Nem igaz�n tudtam, mit kellene mondanom - mikor m�g gyermek�veimben ap�mmal j�ttem ki ide, a kis erdei pagod�ba, rendszeresen elvonta valami apr�s�g (egy mad�r, valami rovar, net�n egy-egy sz�sz vagy porcica) a figyelmemet arr�l, hogy mik�nt is kell az �ss�rk�nyhoz sz�lni; a v�r�ldozaton k�v�l abszol�t semmi nem r�mlik.

 De v�g�l is siker�lt magamban elmakognom valami eszeveszett nagy baroms�got, azt�n az �ldozati t�lb�l a s�rk�nyszobor sz�j�ba �ntve a v�rt befejeztem a szertart�st, �s m�g egy gyors k�r�lpillant�s ut�n �gy d�nt�ttem t�vozom.

 F�lreh�ztam a gy�ngy�kb�l �ll� f�gg�nyt, �thaladtam a pagoda k�zep�n elhelyezked� bels� udvaron, azt�n Inuyasha szob�ja fel� tartottam. Rem�lhet�leg m�r mag�hoz t�rt. De mikor �pp f�lreh�ztam volna az ajt�t, egy m�sik m�g�tt m�r �rnyak mozgol�dtak. Reflexb�l sz�kkentem fel a tet�re, hogy az �pp kis�t�l� Kouga �s Kagome nem vettek �szre.

   - Na de Kouga - sz�lt m�ltatlankodva a l�ny, mik�zben a farkas szinte kitess�kelte az udvarra. - M�gis mit akarsz?

 A szellem kih�zta mag�t, �s nekem h�ttal meg�llt. Nem akartam hinni a szememnek - vagy �t sz�l ak�rmilyen gazt szorongatott a kez�ben. Kis h�j�n a homlokomra csaptam. Hogy al�zkodhat meg ennyire? Egyszer�en… egyszer�en… egyszer�en f�lt�keny lenn�k?

   - Kagome - kezdte kiss� �vatosan. - M�r r�g felaj�nlottam, hogy te l�gy az asszonyom, az egyetlen �s egyed�li…

 Ajkaim enyh�n sz�tny�ltak, kis h�j�n felny�gtem. Felaj�nlotta neki, hogy � legyen a vet�lyt�rsak n�lk�li alfan�st�ny. Ennyire szeretn�? Elford�tottam a fejem, �s v�gignyaltam ajkam, majd megr�ztam a fejem. Ennyit err�l.

   - Igen? - vonta �ssze a szem�ld�k�t Kagome, mire Kouga odany�jtotta neki a vir�gcsokrot. Nesze neked.

 Ez volt az a pont, ahol fel�lltam, �s a bels� udvar t�loldal�ra, a teraszra sz�kkentem.

*  *  *

 Az oszlopnak t�maszkodva n�ztem v�gig, ahogy felkel a hold. M�g este v�ltottam p�r sz�t a szerzetessel: m�dfelett kiel�g�thetetlen volt a k�v�ncsis�ga azzal kapcsolatban, hogy ki �p�tette a szent�lyt, minek is �ll�t eml�ket - �s mi is t�rt�nik pontosan, ha egy haland� beteszi oda a l�b�t. Miut�n bajaimt�l gy�t�rten meglep� kedvess�ggel v�laszoltam, enyh�n d�bbenetes k�rd�st szegezett nekem:

   - Faia, lenn�l a gyermekeim anyja? - n�zett r�m unott arccal, de az�rt �rdekl�d�nek t�n� pillant�sokkal. Felvontam a szem�ld�k�m.

   - Enn�l ostob�bb sz�veget! - csattantam fel. - �s a haland�kn�l ez bej�n? Sim�n �sszefekszenek veled?

 Nagyon meglepett �br�zatot v�gott.

   - Pedig nem vagy annyira ronda, egy-k�t sz�p sz��rt is bev�llaln�nak egy-egy menetet… felesleges ilyesmit �g�rned - folytattam tekintetem �gnek emelve, mire nagyon komolly� v�lt tekintete, s mintha a tan�tv�nya lenn�k, �gy kezdett magyar�zni:

   - Nem, nem l�tod j�l a helyzetet. A k�t szitu�ci� k�z�tt l�nyeges k�l�nbs�g van - mondta tud�s elsz�nts�ggal. - Amennyiben az illet� h�lgyt�l csak egy bizonyosfajta szeretet v�rok el - hangs�lyozta a „szeretet” sz�t, hogy pontosan �rtsem, mire gondol -, akkor egyszer�bb dolgokkal pr�b�lkozom. Viszont ha felteszem ezt a k�rd�st, akkor ott nem a saj�t �r�m�m �rdekel, hanem a vil�g, pontosabban Naraku j�v�je. Mert b�r a folyamat is nagyon kellemes, amin a c�lig eljutunk, de itt a legfontosabb az, hogy legyen egy ut�dom, aki majd megbosszulja a nagyap�mat, egy�ttal a csal�dom f�rfitagjait �rt �tkot.

   - M�gpedig? - fontam keresztbe magam el�tt karjaim. Nem mintha nagyon �rdekelt volna a mond�k�ja.

   - A tenyeremen l�v� lyuk. Ez Naraku �tka - emelte fel jobb kez�t, melyre gy�ngysor volt tekerve, �s ruha fedte.

   - Aha. Remek - biccentettem nagy lelkesen. - Nem, szerzetes, nem leszek a gyermekeid anyja. Nem sz�rok ki leend� k�lykeimmel �gy, hogy f�lszellemet csin�lok bel�l�k - feleltem, mire b�lintott, �s visszament a pagod�ba.

 Ez t�rt�nt p�r �r�ja, az�ta m�r a s�t�ts�g k�penye borult a vid�kre. Tov�bbra is csak cs�v�ltam a fejem, ahogy v�gigp�rgettem magam el�tt a nap esem�nyeit. Kezdve Inuyash�val val� kellemes t�rsalg�sommal, folytatva a l�nnyal val� incidenssel, �tfutva az udvaron l�tott jeleneten, eg�szen a szerzetes baromkod�s�ig. De m�r ez sem tart sok�ig - a szellemek gyorsan gy�gyulnak, azt�n megy mindenki tov�bb a maga �tj�n.

*  *  *