M�LTAT HORDOZOM
                                            (negyedik fejezet)

Csod�latos kora d�lut�n volt.A nap egyre t�bb meleggel
aj�nd�kozta meg a sugaraira szomjaz� f�ldet.
Eb�d ut�n a palota d�lut�ni nyugov�ra t�rt,ilyenkor a kert
�res volt,�m most egy kot� citer�z� hangja sz�lt a f�k k�z�l.
A lenge szell� h�t�ra vette a dalt �s mindenhov�
elcsemp�szte,amerre csak j�rt.
A hangszer mellett egy fiatal �s sz�ps�ges l�ny �lt,kecses
ujjaival finoman pengette a h�rokat.
Az�ta a cs�k �ta gyakran vette el� a kot�t,hogy j�tszon
rajta valamit,pedig m�r �vek �ta nem tette ezt.Kisl�nyk�nt
szinte mindennap haszn�lta,azt�n egyik pillanatr�l a m�sikra
letette �s megfeledkezett r�la.R�gen mindig az �desanyja
jutott esz�be,ha j�tszott.A csel�dek,az apja mind azt
mes�lt�k neki,hogy a  hercegn� k�v�ll�an j�tszott a
hangszeren �s hogy hal�la ut�n benne,a kisl�ny�ban sz�letett
�jj�.Ez�rt is volt gyermekk�nt a kot� a kedvence.Ha hallotta
az eml�kek megrohamozt�k �s a lelke szinte lubbickolt
benn�k,ahogy most is.
Izayoi belekezdett a r�gi jap�n Tea-dalba,amit annyiszor
�nekeltek a csel�dek �s f�ldm�ves parasztok munka
k�zben,mikor � kisl�ny volt.M�g az apja is d�dor�szta
n�ha,mikor � a teraszon festegetett.
Ahogy pengette a h�rokat,olyan �rz�se t�madt,mintha nem
egyed�l lett volna a kertben.A zen�n,a k�nonban csicserg�
mad�rk�ruson,�s a z�mm�g� rovarokon t�l egy m�sik hangot is
halalni v�lt.Az �desanyja �nek�t.
Egy pillanatra elhallgatatta a hangszert,de nem halott
semmit a kert ny�zsg�s�n k�v�l.
Eg�szen kicsi gyermekk�nt egyszer l�tni v�lte �desanyja
szellem�t.K�s� augusztusi �jszaka volt,amikor �lmatlanul
forgol�dott �s megjelent neki egy asszony.Val�ban olyan
gy�ny�r� volt,mint amilyennek elbesz�lt�k,�s azt mondta
Izayoinak:
"Elj�ttem hozz�d,hogy tudd vigy�zok r�d a csillagokon t�lr�l
is..."
M�snap persze senki sem hitt neki.
Most pedig egyed�l a kertben megint azt �rezte,mint
akkor,hogy van valami m�g rajta k�v�l ott,ami nem is olyan
messzir�l figyeli �t.
"Megint elj�tt hozz�m"-gondolta,de ezuttal a sz�ve m�st is
�rz�kelt.
Valami rideg,fagyos er�t,ami nem az �desanyja eml�k�nek
szelleme volt.
Hirtelen f�lelem �rzete t�madt a l�ny keze megremegett �s
elrontotta a dalt is.
"Ne but�skodj Izayoi"-sz�lt a bels� hang-"Csak a k�pzeleted
j�tszik veled,ne l�gy gyerekes"
A hercegn� megr�zta a fej�t �s most a Harukoronot kezdte
pengetni  a kot�n,de a m�sodik taktus ut�n,ebbe is
belezavarodott.
"�gy k�ptelens�g folytatni."
M�r �pp fel�llt,mikor megl�tta Kumik�t futva k�zeledni.
-Mi t�rt�nt?-tette fel a k�rd�st,amint a l�ny oda�rt hozz�.
-Izayoi....lihegte Kumiko-...Izayoi!Setsuna visszat�rt!-
A hercegn� arcca felragyogott az izgatott boldogs�gt�l �s a
palota fel� sietett.
-V�rj Izayoi!V�rj m�r!-kiab�lt ut�na a bar�tn�je,de � mintha
meg se hallotta volna.
"Azt �g�rte h�t nap m�lva visszaj�n,�s m�g csak 4 nap telt
el,de m�r sietett hozz�..."
A l�ny �tv�gott a folyos�n,a d�lut�ni pihen� miatt m�g mindig
csend honolt az �p�letben.
Azt�n be�rt a fogad�terem el�tti csarnokba,ahol megl�tta
Setsun�t.
Szinte rep�lt fel�,a fi� kiss� h�trat�ntorodott a
lend�lett�l,v�ratlanul �rte Izayoi �rkez�se.
-Csak h�rom nap m�lv�ra v�rtalak!A cs�sz�r nagylek� volt
hogy elengedett hamar�bb...
A fi� zavart volt.
-Izayoi!K�rlek.....-
A l�ny feln�zett az �lel�sb�l �s szembes�lt a katona
gondterhelt arc�val.
-Izayoi...�n.....
Ebben a pillanatban az ajt�ban megjelent a herceg.
-Setsuna,nem v�rtalak ilyen hamar.....-
-Uram!Engem is v�ratlanul �rt a dolog,de......-a f�rfi
tekintete Izayoit f�rk�szte-jobb lenne ha n�gyszemk�zt
tudn�nk besz�lni.....
A herceg b�lintott,de Izayoi idegesen kibontotta mag�t
Setsuna karjaib�l �s a k�t f�rfi k�z� �llt.
-Mi az,amit nem hallhatok?Mi�rt titkol�znak a f�rfiak folyton?-
Takemaru k�ts�gbeesetten n�zett a hercegre,aki v�g�l
elmosolyodott:
-Rendben,ha �gy akarod le�nyom.Maradj!Nos Setsuna,mi volna
az,amit mondani �hajott�l....
-Uram!Amint az udvarba �rtem,egy szusszany�snyi id� sem telt
el �s sz�rny�,aggaszt� h�reket kaptam.A zend�l�k egy nagyobb
l�tsz�m� csoportja nem adta meg mag�t,�s egyre t�bben
csatlakoznak hozz�juk.Az �sszet�z�s elker�lhetetlennek
l�tszik �s a cs�sz�r sz�m�t a h�veire.......
-Vagyis r�m is sz�ks�g van!
A fiatal f�rfi a szem�vel jelezte,hogy "igen".Izayoi sz�ve
majd kiugrott a hely�r�l.
-Ap�m m�r nem tagja a cs�sz�ri seregnek!Nem h�vhatj�k be
t�bb�....
-Izayoi!-sz�lt l�gy zeng� hangon az apja-am�g
harck�pes,eg�szs�ges f�rfi vagyok  k�teless�gem nemcsak
szavaimban,de tetteimben is h�en szolg�lni a s�gunt.....
A hercegn� most Setsuna fel� fordult.
-Ugye nem �gy van???
A fi� nem felelt,a plafont b�multa idegesen.
-SETSUNA!FELELJ!-
A l�ny odarohant �s belekapaszkodott a katona
grabanc�ba.K�nnyes szemmel farkaszemet n�zett vele.
-Att�l tartok,ap�dnak ism�t fel kell �ltenie a v�rtj�t....-
-Nem!-suttogta elfull� hangon Izayoi,az apja gyeng�den
lefejtette g�rcs�s kez�t Setsuna ruh�j�r�l,�s a l�nyt �t�lelte.
-Ne f�lts engem kedvesem!Sok harcot meg�ltem m�r,v�rt is
l�ttam eleget.....nekem sem kenyerem a h�bor� �s a
v�rront�s....de nincs v�laszt�s....ha menni kell,h�t menni
kell....az �let err�l sz�l.....
                                                  *
K�t h�t telt el a beh�v�s �ta.A v�rost �s a palot�t ellept�k
a cs�sz�ri seregek.Minden sarkon egy-egy katona
�llt,k�mlelve gyanakv�an a t�meget. Minden �rkez�t �s
v�ndort kik�rdeztek,mi j�ratban �rkezett.
Vigy�zt�k a rendet.
Izayoi bizonytalan sz�vvel �s elkeseredetten figyelte a
katon�kat,ahogy tett�k  a dolgukat.Id� k�rd�se,hogy mikor
fog v�r fojni,�s � retteget a gondolat�t�l is.
A b�ke tovasz�llt,ak�r a tavasz.
M�r j�nius h�napot �rtak.
A l�ny megrezzent,ahogy h�tulr�l valaki megfogta a v�ll�t.
Setsuna-no-Takemaru �llt m�g�tte.
-NEm j� l�tni a v�rost ilyenkor....-sz�lt halkan.
Izayoi csendesen v�laszolt,szinte suttogva.
-�s nem tehet�nk semmit.....-
-�n vagyok a kapit�ny.....megv�dem a v�rost �s a lak�it,ha
kell meghalok a katon�immal egy�tt,de hozz�d egy ujjal sem
�rhetnek....
Izayoi megfordult.A vele szemben �ll� ifj� f�rfi arc�r�l
k�teless�gtudat �s rideg komolys�g �radt.De a tekintet�ben
�szrevett n�mi bizonytalans�got is.
-NEm akarlak elveszteni benneteket...-mondta Izayoi a s�rni
akar�st�l remeg� hangon.
A fi� szeme elhom�lyosult.
-Izayoi!A h�bor� nem k�m�li azokat sem,akiket
hazav�rnak.....kioltja �rtatlan,b�tor,tisztasz�v� �let�t
is.......nem ig�rhetek neked semmit....de k�zdeni fogok......
A l�ny �vatosan �t�lelte a katona derek�t.A p�nc�l,amit
viselt hideg volt �s durva,de �t ez sem �rdekelte,ugyan�gy
hallotta a f�rfi sz�v�nek kalap�l�s�t.
-V�rni foglak vissza benneteket!V�rni foglak
Setsuna-no-Takemaru!T�ged �s az ap�m!�r�kk� v�rni fogok
r�tok....
                                                      *
Az �g sz�rk�s fellegekbe rejtette arc�t.A lovak
t�relmetlen�l kapart�k a f�ldet.A sereg k�szen �llt az
indul�sra.
A palota terasz�n egy ifj� n� �llt.Arca feh�r m�rv�nyk�nt
derengett a f�lhom�lyban.Nem k�nnyezett,de s�rt.Bel�l,m�lyen
a sz�v�ben,ahogy arra a k�t t�voz� f�rfira meredt,akiket a
legjobban szeretett.
-V�rni fogok r�tok......-
                                                         
(folyt. k�v.)