-         Mit tett�l?- morgott Inu.

-         Semmit, pr�b�l k�zdeni…de nem megy, t�l gyenge. Hisz csak egy haland�.- k�zben Kagom�t Miroku�khoz vitte.

-         Vigy�zzatok R�. Vigy�tek messze innen.

-         De…

-         Tegy�tek, amit mondtam!- mordult r� bar�taira.

-         Naraku, ez�rt megfizetsz! Senki sem b�nthatja Kagom�t! Senki!- azzal t�madt is.

-         Nehogy azt hidd.- �s Naraku k�nny� szerrel elh�r�totta a t�mad�st. K�zben t�bb sz�z d�mont usz�tott a hanyoura. A k�zdelem m�r egy ideje tartott. Inuyasha m�r f�radt, Narakun ellenben semmi f�radts�g nem l�tszott.

-         Sango, mit tegy�nk?

-         Nem hagyhatjuk itt Kagomet, de Inuysahanak kell a seg�ts�g.

-         �s Kirara? � maradhat nem?

-         De.- azzal Sango Kiararahoz fordult.- Vigy�zz Kagom�ra, vidd el… messze innen.

-         Indulhatunk, de…vigy�zz magadra nagyon Sango.- v�r�s�d�tt a szerzete.

-         ���…rendben…De te is. J�?

-         Akkor induljunk.- ekkor Sango megfogta a szerzetes kez�t, �s gyeng�den megcs�kolta. A szerzetes visszacs�kolt.- Egy�tt menni fog…

-         Igen..- azzal elindultak a f�ny fel�…ahol a harc folyt.

-         Nem �rdekel, meddig kell harcolnom, ak�r �letem v�g�ig itt k�zd�k veled, de megfizetsz, ami�rt kezet emelt�l Kagom�ra!!

-         Indulj sz�l!- hangzott a ki�lt�s az Inuyasha el� rohan� alakt�l. Aki a karj�n l�v� gy�ngysort levette �s megjelent a kez�n t�tong� lyuk, mely hatalmas er�vel szippantotta be az el�tte sokasod� D�monokat. �m Naraku erre is gondolt. �s kiengedte m�rges darazsait F�szk�kb�l. Ekkor Miroku ism�t kez�re tekerte a f�z�rt.

-         He…Miroku…?- n�zett �rtetlen�l.- nem megmondtam, hogy…- nem tudta befejezni, mert egy ismer�s n�i hang sz�lalt meg mellette �s megfogta a v�ll�t.

-         J�tt�nk…ahogy tudtunk…- mondta Sango mosolyogva.

-         Sango…Mit kerestek itt?- �rtetlenkedett Inu.

-         Bar�tok vagyunk, nem?- mosolyogtak Sango�k.

-         De…- mosolygott Inu �s r�j�tt, hogy m�r r�g�ta nincs egyed�l, hogy vannak bar�tai, �s ami a legfontosabb, hogy a sz�v�ben egy l�ny �l…Kagome…

-         Akkor hajr�…t�mad�s…- mindenki kem�nyen harcolt. �r�k �ta csat�ztak. Miroku a m�rges darazsakt�l m�r nem tudott mozogni. Sango pedig eszm�letlen�l fek�dt mellette. Inuyasha a kardj�ra t�maszkodott. S�lyos s�r�l�sei voltak..

-         L�m l�m, nem is volt olyan neh�z. �s most v�gzek veletek.- nagy csap�sra k�sz�lt. Inuyasha megszor�totta a Tessaigat, ami a f�ldbe volt m�lyesztve. �s v�rta a t�mad�st, k�zben �gy sz�lt halkan.

-         Kagome, szeretlek. Bocs�ss meg.

-         Inu- yas-ha.- a l�ny mag�hoz t�rt…felkelt �s rohant…�pp id�be �rt oda…Inuyasha el� �llt.

-         Nem b�nthatod!!!- Keze parancsolni kezdek a fel� tart� nagy �rv�nynek �s a lil�s f�ny mely �radt a l�nyb�l, megv�dte bar�tait. A t�mad�s a t�mad�ra csapott le..

-         Ez, Ez lehetetlen. Hisz csak egy haland�.- �s elnyelte a s�t�ts�g. De nem ment messzire. N�zte az esem�nyeket.

-         INUYASHA!!!!- Kagome ord�totta.

-         Ka-go –me…- s�padt f�radt arc�t alig b�rta mozgatni de a l�ny fel� n�zett. Karjaiba omlott a fi�. N�zte, majd mag�hoz szor�totta…

-         Inu- yas-ha…k�rlek, ne hagyj itt. K�rlek. Sz�ks�gem van r�d….- Kagome k�rlelni kezdett.

-         De mi�rt? Hisz amit mond-tam…az…

-         Tudod…

-         nem…nem tudom. K�rlek, mondd el! K�r-lek…

A leveg�ben fura r�zsasz�n f�nyek jelentek meg…Kagome arc�n k�nnyek hada szapor�n folyt v�gig, m�g lassan a hanyou arc�n landoltak. Ekkor Kagom�nak esz�be jutott az �lma…K�r�l n�zett, egy kisebb dombon nem mesze t�l�k Inuyasha kardja volt m�lyen belef�r�dva a f�ldbe.” A l�ny l�gyan a kard el� l�p �s n�zi…csak n�zi, �s nem �rti.. majd ajka mozogni kezd.. – Inuyasha… Mi�rt? Mond mi�rt?- majd t�rdre rogyott �s �t�lelte a kardot. K�nnyei patakokban folytak.. - Inu..yas..ha..-

A kard l�ktetni kezdett. A l�ny fel�llt, majd kih�zta a f�ldb�l. Er�sebb l�ktet�sbe kezdett a kard… F�nyess�g bor�totta a t�jat, most m�r kivehet�bb volt, az, hogy hol vagyunk. De nem l�ttuk a hang birtokos�nak arc�t. A l�ny n�m�n �llt, kez�ben a karddal..

Ism�t s�rni kezdett, kez�b�l a kard kiesett, de a l�ktet�st nem hagyta abba. -B�rcsak… elmondtam volna… Szeretlek. -Majd a l�ny arc�t a kez�be temette.

– T�nyleg szereted?-

-Heh. ki van itt? Hol vagy?-

-Nem l�nyeg ki vagyok. Az el�bb k�rdeztem. De �gy �rzem, nem kell v�laszolnod. Akkor legyen… lelked testedbe visszat�r, de nem eml�kszel semmire, amit �rzel most f�jdalmat a sz�vedben, megmarad… de az eml�kek nem. Nem tudhatod, hogy hol hib�zt�l, de ha j�l �rzem a lelked tiszta �s a sz�vedben e n�v tulajdonosa �l… m�g mindig, pedig halott, ahogy te is… tested �s lelked m�gsem tal�l nyugalmat, �s nem lehetsz vele, mert hib�ztatod magad.

A kard l�ktet�se a sz�v dobog�s�t vette fel a l�nynak- A sz�vem…�rzem, ahogy l�ktet ..a testem…- majd mindent elnyelt a f�ny…”

- Inuyasha…- a hahyou f�l� hajolt…k�zeledett fel�…megcs�kolta, majd a f�l�be s�gta, azt, amire most j�tt r� igaz�b�l…-SZERETELEK!!...- a fi� hallgatott. Szem�ben k�nnycsepp �ledt…majd meg�lelte a l�nyt �s �gy folytatt�k:

- Ez�rt nem hagyhatsz el….- mondta a l�ny.

-  Kagome….

- K�rlek, ne mondj semmit…nem kell…csak ne halj meg…

- Nem fogok…most m�r van…rem�ny, mert tudnod kell, hogy Szeretlek. �s att�l f�ltem, hogy…- nem volt ideje befejezni, mert ajkuk ism�t egybeforrt, de nem is b�nt�k, ez a cs�k szavak n�lk�l volt t�k�letes �s sokat mond�. A cs�k hat�s�ra a r�zsasz�n foltok �sszeolvadtak. Inuyasha �s Kagome , Miroku, Sango Kirara, k�r� gy�ltek…majd a test�kbe �v�dtak…sebeik elt�ntek… Ism�t kipihentek voltak, �s k�szen �lltak, arra hogy egy�tt folytass�k a harcot. Fel�lltak. Naraku, ekkor megijedt. Tal�n �let�ben el�sz�r �rzett ilyet �s nem is tudta nagyon elfogadni, de megh�tr�lt…

- M�g tal�lkozunk….-elment…

Egy�tt.

Egym�sra n�ztek, �s a p�rok meg�lelt�k egym�st. Kagome �s Inuyasha v�r�s fejjel ugrottak ki egym�s karjaib�l, amikor feleszm�ltek, arra hogy mi is t�rt�n k�zt�k p�r perce. Miroku �s Sango is hasonl� m�veletet hajtottak v�gre. Egym�sra n�ztek majd elindultak.

-         Ism�t elmenek�lt.- hangzott Inuyash�tol, aki k�zben �k�lbe szor�totta kez�t.

-         Igen…- mondta a tenyer�t k�mlelve Miroku.

-         Vajon elj�n az a Nap, amikor v�gre meg�lj�k Narakut?- k�rdezte Sango.

-         Tal�n…- mondta nagyot s�hajtva Miroku.

-         Biztosan!- felelte elsz�ntan Kagome. �s bar�taira mosolygott.

-         Addig is az �kk� darabjait kell keresni.- mondta Inuyasha- �s k�zben biztos, �sszefutunk m�g vele.

-         Igen.- mondta halkan Kagome.

-         Kagome, j�l vagy?- k�rdezte Sango.

-         Hm?...aha. Persze.

-         Biztos?- n�zett agg�d� szemekkel Inuyasha a l�nyra.

-         Nyugi, j�l vagyok, csak pihennem kell. Nagyon f�radt vagyok.- hangzott a gyors felelet.

-         Akkor… most hazam�sz?- k�rdezte szomor�an a f�l szellem.

-         Azt hiszem… igen.- v�laszolta halkan.

-         Ugye nem baj?

-         Nem..

-         Akkor induljunk. Elk�s�r�nk.- mondta Inuyasha. M�r indulni is akart, amikor Miroku k�zbe sz�lt.

-         Szerintem jobb lenne, ha Kagom�val menn�l. Az � vil�g�ba. Vigy�zni kell r�. �s csak te mehetsz �t. Mi nem.

-         Ez igaz- adott igazat Sango a szerzetesnek.- Mi elmegy�nk Kaedahez. Igaz, hogy a sebeink begy�gyultak, m�gis nagyon kimer�ltek, vagyunk. Ahogy te is Inuyasha. Jobb, ha m�sz Kagom�val �s egy�tt pihentek.

-         Ezt nem �n d�nt�m el. Kagome, akarod, hogy menjen?- k�rdezte nem t�r�d�m modorral.

-         …szerintem j� �tlet. Legal�bb nem lenn�k egyed�l. Anyu�k m�g szerintem nem �rtek haza…

-         Nos akkor mindent megbesz�lt�nk. J� pihen�st. 3 nap m�lva a Csontok k�tj�n�l!

-         3 nap!- mondta Inuyasha.- mik�zben t�volodtak. Miroku Sango �s Kirara a falu fel� vett�k az ir�nyt. Kagome �s Inuyasha pedig a k�t fel� mentek. N�m�n haladtak. Nagyon f�radtak voltak. Szinte beleestek a k�tba…Ahogy Kagome szob�j�ba �rtek a f�rads�g er�s�d�tt.

-         J�l vagy?- n�zett a m�r alig l�t� l�nyra. Aki csak b�lintani tudod majd �sszeesett. Inuyasha karjaiba vette, �s az �gyra fektette. Majd betakarta. A l�ny kinyitotta a szem�t �s n�zte, ahogy Inuyasha t�volodik az �gyt�l �s le�l a sarokba. Er�t vett mag�n �s �gy sz�lt.

-         Inuyasha!

-         Igen? Rosszul vagy?- pattant fel a fi�.

-         Gyere ide.

-         Mondjad?- �s k�zben a l�nyhoz indult.

-         K�rlek, fek�dj ide mell�m. Nem akarom, hogy ott gubbassz a sarokba.

-         J� helyem van ott nekem. Miattam ne agg�dj.

-         K�rlek. �gy nem tudok j�l aludni. Azzal a gondolattal, hogy Te…

-         J�. Meggy�zt�l.- v�gott a szav�ba a fi�.

-         K�sz�n�m.

Inuyasha a l�ny mell� fek�dt �vatosan nehogy hozz��rjen. A plafont k�mlelte, amikor Kagome hirtelen megfordult, m�r m�lyen aludt, m�gis a honyauhoz b�jt �s a mellkas�ra hajtotta a fej�t. A fi� elmosolyodott. Majd egy hatalmasat szippantott a leveg�b�l -„Kagome, olyan j� illatod van” -�s egy cs�kot lehelt a l�ny homlok�ra, elt�rte a haj�t �s simogatta a l�ny test�t. Nagyon gyeng�d volt. A l�ny aludt tov�bb…�s v�g�l Inuyashat is elnyomta az �lom.

Egy �j �let mentheti meg a t�bbit.

Teltek �s m�ltak az �r�k….M�snap m�r a nap az utols� sugarai is elhagyni k�sz�ltek ezt a vil�got, amikor Kagome arra �bredt, hogy…Kiugrott az �gyb�l, felriasztva ezzel Inuyashat. �s m�r a mosd�ban is volt. Inuyasha meg rohant ut�na, de a csukott ajt� el�tt kellett v�rakoznia. Hallotta, ahogy a l�ny s�r �s hogy h�ny. P�r perc m�lva kij�n Kagome. Verejt�kes a homloka, Inuyashara n�z…aki:

-         J�l vagy? Mi t�rt�nt?

-         Igen, azt hiszem…- de m�r el is �jult.

-         KAGOME!!!!- ki�ltotta Inuyasha. Elkapta a l�nyt. Bevitte a szob�ba. Lefektette majd v�rt. A l�ny p�r perc m�lva mag�hoz t�rt.

-         Jobban vagy?- k�rdezte agg�dva Inuyasha.

-         Mi t�rt�nt?...jaj. m�r eml�kszem.- lehajtotta a fej�t… „az nem lehet”

-         Mi a baj? Mit �rzel?- tette a hanyou a fel�l� l�nynak a v�ll�ra a kez�t �s k�rd� tekintettel n�zett r�.

-         Azt hiszem…- „de az, lehetetlen, hiszen, csak egyszer voltam…vele…de…ez biztos. Most is sz�d�l�k. De nem mondhatom meg neki. Nem…” elrontottam a gyomrom. Ne haragudj, ha megijesztettelek.

-         Nem haragszom. Pihenj csak. Sz�lj, ha kell valami..

-         K�sz�n�m.

-         Semmis�g….- majd megcs�kolta a homlok�t.

Kagome behunyta a szem�t. Azonnal elaludt. �jf�l ut�n ijedt fel. Lihegett. R�m�lma volt. Inuyasha �bren vigy�zott r�. Ahogy felkelt meg�lelte…

Egym�sra n�ztek. Kagome, ahogy fek�dt le mag�val h�zta a fi�t is…aki nem ellenkezett. A l�nyon volt �s �rezte…nagyon tetszett neki. Majd mell� b�jt. P�r perc m�lva elaludtak mindketten egym�s karjaiban. Nagyon halkan lehetett hallani de mindketten egyszerre mondt�k

-         Szeretlek.

M�snap reggel Kagome ism�t rohant a mosd�ba.

-         Semmi k�ts�g. Most m�r biztos….el kell neki mondanom…de, mi lesz? Lehet, hogy soha nem l�tom ut�na… mit tegyek? Azt hiszem, musz�j megtennem. - gondolkodott a wc f�l� hajolva… majd kiment. Inuyasha a szob�ban v�rta, amikor bel�pett felugrott az �gyr�l �s �pp k�rdezni akart, amikor Kagome megsz�lalt.

-         Inuyasha. Besz�ln�nk kell.

-         Baj van?

-         Azt hiszem, jobb, ha le�lsz.

-         De mi az? Mondjad m�r? Mi t�rt�nik veled?- engedelmeskedett a l�nynak �s le�lt, vissza az �gy sz�l�re.

-         Eml�kszel arra az „�jszak�ra”?- szemeit a padl�ra ragasztotta.

-         …igen. „hogyan felejthetn�m el?”- n�zte csod�lattal a l�nyt, aki erre feln�zett �s n�zt�k egym�st, p�r percig n�mas�g uralta a szob�t. F�nyess�g lop�zott be az ablakon. Az �rny�kok t�ncot j�rtak a k�t fiatal test�n. A napsugarai melegs�get csentek a sz�v�kbe �s a madarak csicserg�se kellemess� tette e p�r perc szavak n�lk�lis�g�t.

-         Nos…akkor mi, nem…- itt elhallgatott. Lehajtotta fej�t.

-         Kagome mi az?- fel�llt, k�zelebb ment hozz�. Kez�vel gyeng�den az �ll�n�l fogva a l�ny tekintet�t felemelte..- V�laszolj!

-         �n…�n…�n…Azt hiszem…hogy…

-         Igen?- t�relmetlenkedett Inuyasha.

-         Gyerekem lesz t�led…- hangzott halkan, de biztosan k�zben a f�l szellem szemeibe n�zett. Aki hirtelen megijedt majd meg�lelte a l�nyt. A l�ny meglep�d�tt. Nem �pp ezt v�rta, de bel�l ez a reakci� megnyugtatta.

-         Ez biztos?...k�rdezte Inuyasha.

-         Igen. Az.

-         Akkor apa leszek?

-         Igen…Ne harag..

-         K�sz�n�m.- majd m�g jobban megszor�totta a l�nyt. Aki nem �rtett az eg�szb�l semmit.

-         De mit? Mit k�sz�nsz?

-         Hogy elmondtad, mert… nagyon fontos vagy nekem. �s �r�l�k, hogy…apa leszek.

-         De �n azt hittem…

-         Kagome! Mindenkinek van m�ltja…ez nem azt jelenti, hogy m�r nem k�pes v�ltozni. Megv�ltoztatt�l. A hideg sz�vem melegs�g t�lti be, �s a te neved hajtogatja. �n azt hiszem, hogy szeretlek t�ged, de ez nem szerelem, ez m�s. Olyan �rz�sem van, hogy m�g csak most kezd�dik minden �s eddig aludtam. R�m�lom volt minden, a te arcod egy �j jelennel aj�nd�kozott meg. A gyermek pedig… egy �j j�v�… K�sz�n�m.  

-         Inuyasha…

A k�t fiatal egym�st szorosan meg�lelte, megcs�kolt�k egym�st. Hi�ba volt ez mindkett�j�k sz�m�ra boldog pillanat, mert a k�tely �s f�lelem a sz�v�kbe k�lt�z�tt. F�lelem j�rta �t a test�ket. Hisz az id� az �tjukba �llt. Inuyasha az 500 �vvel ezel�tti jap�nba tartozott. Kagome pedig… Ide, a mai korba. Azt mondj�k, hogy a szerelem k�pes mindent legy�zni. Tal�n igaz. Tal�n ez az, az er�, ami k�pes id�t �s teret figyelmen k�v�l hagyni. De nem voltak biztosak abban, hogy a boldogs�g lesz mostant�l az �tit�rsuk. Rem�nnyel fek�dtek le, �s �lelt�k egym�st szorosan, att�l f�lve, hogy holnap egym�s n�lk�l �brednek.

Ez volna a j�v�?

-„Mondd mi�rt?! Mondd meg!!! K�rlek..”- A l�ny �veges szemmel egy m�sik n� el�tt �llt. A N� magas volt, haja hossz� feh�rsz�n�, olyan kutya f�lei voltak, mint Inuyashan�k. Ruh�zata is hasonl� volt. A kimon� ugyan �gy a t�z patk�ny sz�r�b�l k�sz�lt, csak a sz�ne volt m�s. Ez a sz�n pedig…a fekete volt. �les karmair�l v�r csordog�lt. Szemei v�r�sen izz�dtak, majd lecsapott az el�tte f�ld�n hever� l�nyra.. ”Mi�rt?” hangzott, majd a hang birtokosa �lettelen�l fek�dt a f�ld�n.. a n� a Szent �kk�vel els�t�lt.

- Neeeeee!!!- Kagome �les sikolya a szundik�l� f�l szellemet felkeltette. Aki egyb�l agg�d� szemekkel n�zte a l�nyt.

-Nyugodj meg! Itt vagyok!...- mondogatta.. -M�r megint?- k�rdezte halkan

- Igen…olyan mintha te lenn�l, de ez egy n�.. de pontosan �gy n�z ki, mint Te..- verejt�kezett Kagome.

- Mire eml�kszel m�g?

- Azt k�rdezem, hogy „Mi�rt?”, de nem kapok v�laszt, majd..- itt abba hagyja, tudja, hogyha elmondan�, hogy az idegen meg�li, akkor nem engedn�, hogy vele maradjon..

- Igen..azt�n?

-Azt�n… semmi, nem eml�kszem.- tekintete a messzis�get k�mlelte.

- Fek�dj le, k�rlek. Pr�b�lj meg aludni.- �s a l�ny arc�t megsim�totta, majd ajkuk �ssze�rt.