8, r�sz Szerelem

Sesshoumaru �jf�l fel� �bredt fel. Kinyitotta a szem�t �s k�rben�zett. Abban a barlangban volt, amit Alexa mondott. M�r sokkal jobban volt, de  m�g mindig nem volt el�g er�s. �rezte mag�n a l�ny finom illat�t. A sebei gondoson be voltak k�tve. Nesztelen�l f�l�lt �s k�rben�zett. Alexa ott �lt t�le k�t m�terre � a t�zet n�zte. Nem vette �szre, hogy a szellem m�r fel�bredt.

Sesshoumaru nem is sz�lt semmit, csak n�zte a l�nyt. T�nyleg gy�ny�r� volt. Hatalmas ereje van �s m�gis olyan t�r�keny. Alexa meg�rezte, hogy figyelik. Odan�zett a szellemre.

-         J�l vagy? – k�rdezte. L�tszott m�r rajta, hogy nagyon f�radt.

-         Igen. – j�tt a t�m�r v�lasz. Ezut�n kis csend k�vetkezett.

-         Mi�rt j�tt�l ut�nam, mikor vil�gosan megmondtam, hogy ne!- mondta Sesshoumaru fenyeget�en.

-         Mond, te nem �rted, hogy nekem nem parancsolsz?! – mondta Alexa idegesen.

-         Ti haland�k, nem tudj�tok, hogy hol a hat�r! –mondta mostm�r Sess is m�rgesen.

Erre Alexa felugrott �s kifele indult. A szellem el�tt meg�llt.

-         Elegem van bel�led! Egy nagyk�p�, parancsolgat� idi�ta vagy!!! – ord�totta le a szellem fej�t, majd kirohant.

Sesshoumaru egy pillanatig mozdulatlanul �lt, azt�n s�hajtott egy nagyot, kiss� nehezen felt�p�szkodott �s a l�ny ut�n indult.

P�r m�sodperc alatt utol�rte Alex�t, m�g�ugrott az �l�be kapta, lefogta a kezeit �s �gy cipelte vissza a barlang fel�. Alexa tehetetlen�l fic�nkolt a szellem karjaiban. V�gs� elkesered�s�ben a f�rfi mellkas�t �t�gette �s kiab�lt vele, hogy azonnal tegye le �s engedje m�r elmenni.

Mikor vissza�rtek, Sesshoumaru lerakta Alex�t �s � is le�lt, de nem engedte el, az am�gy is menek�lni pr�b�l� l�nyt.

-         Mi�rt nem engedsz m�r el?! – kiab�lta Alexa – Elmegyek, ak�r tetszik, ak�r nem!

-         Nem m�sz sehova. – reag�lt nyugodtan a szellem.

-         Ha nem engedsz el, akkor… - kezdte Alexa, de nem tudta befejezni.

-         Akkor? – k�rdezte Sesshoumaru, �s fejmagass�gba hozz�nyomat a l�ny kezeit a falhoz – Akkor mi lesz?

Alexa erre nem tudott mit mondani, nem akart harcolni a szellemmel, m�g akkor sem, ha most le tudn� gy�zni, mert er�sebb n�la, mert Sess sebei m�g nem gy�gyultak be. Dacosan n�zett a szellemre, aki f�l�nyesen elmosolyodott.

-         Menj a francba! – suttogta Alexa, �s m�r nem feszengette kezeit a szellem szor�t�s�ban.

-         Makacs fruska. – mondta Sesshoumaru egy g�nyos mosollyal.

-         Parancsolgat� idi�ta! – kiab�lt �jra Alexa, �s ha Sess nem fogta volna m�g mindig a kezeit, most biztos lekevert volna egyet.

Sesshoumaru most �jra szorosan a falhoz szor�totta a l�ny kezeit, nehogy szabadulni tudjon, �s nagyon k�zel hajolt hozz�.

-         Ne is pr�b�lkozz! – s�gta kis g�nnyal a l�ny f�l�be.

-         Te… - kezdte volna �jra Alexa, de Sesshoumaru megcs�kolta.

L�gy, m�gis �rzelmekkel teli cs�k volt. Mindketten �gy �rezt�k, megsz�nt a k�lvil�g, �s �k a fellegekben j�rnak.

Miut�n Sess elvette ajkait, m�lyen Alexa szem�be n�zet. Mindketten elmosolyodtak. A l�ny visszacs�kolt. Hosszan cs�kolt�k egym�st.

Sesshoumaru m�r elengedte Alexa kezeit, aki szorosan hozz�b�jt. Egym�st �lelve aludtak el.

Reggel, mikorra Alexa fel�bredt, Sesshoumaru m�r �bren volt. Cs�kkal k�sz�nt�tt�k egym�st. Alexa a f�rfi mellkas�ra hajtotta fej�t. Sess szorosan mag�hoz �lelte a l�nyt. Mindketten �gy akartak maradni �r�kre.

-         B�rcsak meg�llna az id�! – suttogta Alexa, mire Sess �jra megcs�kolta.

Sok�ig �gy maradtak.

-         Vissza k�ne menn�nk m�r Rin�khez. –mondta egyszercsak Alexa.

Nagy nehezen kibontakoztak egym�s kajaib�l �s visszas�t�ltak.