Sesshoumaru: *Vajon j�l tettem hogy nem �lesztettem f�l? V�g�lis f�lig a testv�rem. �hh...mindegy. K�l�nben is. Ha fel�lesztettem volna, nem lenne most itt a Tetsusaiga.*

�gy d�nt�tt, hogy Ahun h�t�n folytatja az utat.

Sesshoumaru: *Nem f�rasztom magam f�l�slegesen. �gy �rzem enn�l vesz�lyesebb szellemek is meg fognak t�madni. Tartal�kolnom kell az er�met*

A nap m�r kezdett a horizon al� bukni. Sesshoumaru nem sietett. Lesz�lt az er�be. �s szok�s�hoz h�ven egy f�nak d�lt. Nem akart t�zet gy�jtani nehogy azzal is mag�hoz vonzza a szellemeket. Becsukta a szem�t. Nagyon �ber volt. 2 �ra m�lva azt �rezte hogy figyeli valaki. De nem t�madott. Sesshoumaru m�g mindig alv�st szinlelt.

*Vajon m�rt nem t�mad? Meg k�ne n�zni hogy ki az....*

Sesshoumaru hirtelen kinyitotta a szem�t. A szellem nem tudott elb�jni ez�rt Sesshy megl�tta. Egy n� volt. Egy sz�p form�s szellem. Sesshoumaru kifejez�stelen arcot v�gott, pedig legszivesebben kiesett volna a szeme. A szelleml�ny is kb �gy �rzett, de � sem mutatta ki. Csak n�zt�k egym�st. Sesshoumaru el�bb �szbe kapott �s megpr�b�lt d�h�s tekintetet  var�zsolni az arc�ra.

Sesshoumaru: Mit keresel itt? �s m�rt nem t�madsz r�m? *M�rt teszek fel �rtelmetlen k�rd�seket?? Mindre tudom a v�laszt!!*

A szelleml�ny: Meg�reztem a szent �kk� jelenl�t�t. Az�rt nem akartalak megt�madni mert......olyan sz�p vagy!

Sesshoumaru kiss� visszah�kkent a nem v�rt v�laszon.

A szelleml�ny: A nevem Natsumi. K�rlek add ide a szent �kk�vet! Nem akarlak b�ntani!

Sesshoumaru: *M�ghogy engem?? B�ntani? Egy csap�ssal meg�l�m. �s m�r n�lam van a Tetsusaiga* Eszemben sincs odaadni neked! Kett�nk k�z�l pedig te fogsz meghalni.

Natsumi: Te akartad!

Azzal felemelte, az addig a ruh�ja ujj�ban rejt�zk�d� kez�t. Nem volt rajta semmi k�l�n�s. De egy hirtelen mozdulattal suhintott egyett. Sesshoumaru reflex szer�en od�bbugrott. El�sz�r nem �rtette mire volt j� ez az eg�sz, de azt�n r�n�zett a f�ra aminek az el�bb m�g a t�v�ben �lt. T�sk�k �lltak ki a fa k�rg�b�l. A nagy�rnak nem volt ideje kital�lni tulajdonk�ppen mik is azok, mert Natsumi elind�totta a k�vetkez� t�mad�st. Sesshoumaru most figyelmesebb volt. �s most m�r r�j�tt. Nem t�sk�k voltak. Hanem a szellemn� karmai! Ahogy suhint a kez�vel, kiesnek a k�rmei azt�n pillanatok alatt visszan�lnek! Sesshoumaru el�h�zta a Tetsusaig�t.

Natsumi: Ezzel sem tudsz meg�ll�tani. K�rlek sz�p szellem! Add ide az �kk�t! Nem akarlak meg�lni.

Sesshoumaru: Nem is fogsz! Mondj le az �kk�r�l. Nem lesz a ti�d.

Most Sessh t�madott. �gy n�zett ki Natsumit nem nagyon zavarja hogy egy �ri�si kardal k�zelednek fel�. A nagy�r kereszt�ld�fte a szelleml�nyt. Az mosolygott, odahajolt a t�mad�hoz �s megcs�kolta. Sesshoumaru annyira megd�bbent hogy egy percre leblokkolt. Olyan volt, mintha megbabon�zt�k volna. Natsumi v�gigsim�tott a nagy�r arc�n, majd egyre lejebb cs�sztatta a kez�t. Sesshoumaru pr�b�lt elszabadulni de a l�ny er�sen szor�totta mag�hoz �s f�radhatatlanul cs�kolta. Sesshoumaru �szre sem vette hogy a l�ny az �v�ben matat. Hirtelen egy sz�r�st �rzett a has�n. Natsumi karma volt. Sesshnek v�gre siket�lt kiszabad�tania, �s ell�kni mag�t a l�nyt�l. De akkor m�r ott volt a kez�ben az �kk�. Sesshoumaru amilyen gyorsan csak tudott rohant a l�ny fel� hogy visszaszerezze az �kk�vet. De � egyszerre mindk�t kez�t bevetette. Nem Sessh ellen hanem a kard ellen. A hatalmas karmok c�lba tal�ltak. Bele�lltak a Tetsusaig�ba. A gazd�j�nak m�g elk�pedni sem volt ideje mert j�tt a k�vetkez� t�mad�s.

Sesshoumaru: *Nem tudom megsebezni. Ahogy a karmai, a t�bbi testr�sze is visszan�l. De a karmok �nsz�ntukb�l, k�nnyed�n esnek ki. �s �gy tudom ez az egyetlen fegyvere. Akkor tal�n.....*

�gy vette �szre l�nyegesebben gyorsabb n�la. Ezt kihaszn�lva odarohant �s egy nagyon gyors csap�ssal lev�gta Natsumi ujjait. Az f�jdalm�ban felki�ltott.

Natsumi: A fegyverem!! Az egyetlen fegyverem!! Elvetted t�lem.

A szellemn� f�jdalmas k�nnyek k�z�tt �sszeesett.

Sesshoumaru: Mindenkinek van egy gyenge pontja. Olyan vagy mint a dar�zs. Ha elvesz�ti a full�nkj�t meghal.

Natsumi szomor�an n�zett f�l a szellemre, most m�r a f�ld�n fekve.

Natsumi: �gy n�z ki nem csak sz�p, hanem okos is vagy. K�rlek, mondd meg a neved.

Sesshoumaru leguggolt �s megs�gta neki a nev�t. A l�ny arca k�nnyek k�z�tt ugyan, de ragyogott.

Natsumi: �pp oly gy�ny�r� a neved amilyen gy�ny�r� te magad vagy.

Ezek voltak az utols� szavai. Majd teste semmiv� foszlott a szellem csillog� szemei el�tt. Sesshoumaru felvette az �kk�vet majd letelepedett egy fa t�v�be. Megpr�b�lta kiszedni a karmokat a has�b�l. Nagyon f�jt neki. Tudta, hogy nem tud egyed�l fel�p�lni. Egy k�zeli faluba kell menni, h�tha ott meg tudj�k gy�gy�tani. De egy szellemet nem sz�esen fogadnak. Meg kell innia az emberr� v�ltoztat� f�zetet.

Sesshoumaru: *Kock�zatos. ha emberr� v�ltozom lehet hogy nem b�rom ki. De ha nem kapok seg�ts�get �gy is meghalok. Ahh...sose gondoltam volna hogy haland�k seg�ts�g�re szorulok.*

Elment add�g, m�g biztos volt benne hogy nem l�tj�k meg, azt�n megitta a l�tty�t. Sz�d�lt. 2 perc sem telt bel�, �tv�ltozott. A f�jdalom t�bbsz�r�s�re n�vekedett. Iszonyatos volt.

Sesshoumaru: *Sietnem kell. Ezt nem sok�ig b�rom.*

Amennyire csak gyorsan tudott elindult a faluba. Senki nem volt az utc�n. Rettent�en sz�d�lt. Bekopogott egy h�zba. Azt m�r nem l�tta ki nyitotta ki, mert el�jult. K�s�bb hangokat hallott. Nem nyitotta ki a szem�t. Ismer�s volt a hang. Nem �rzett konkr�t szagokat.

Sesshoumaru: *Teh�t m�g minig ember vagyok. De mi lesz ha visszav�ltozom?*

Hirtelen kezeket �rzett a homlok�n. Egy n� keze volt. L�gyan simogatta a nagy�r homlok�t. Majd lassan a k�z lejjebb cs�szott.

Sesshoumaru: *Nincs rajtam f�ls�....*

A n�: Sesshoumaru! Tudom hogy �bren vagy!

Sesshnek kipattant a szeme. �s ahogy megl�tta a n�t majdnem ki is esett. Sesshoumaru: *Hihetetlen! Tudtam hogy ismer�s a hang!* Kikyou!

Kikyou: Sesshoumaru! Soha nem gondoltam volna hogy haland�k seg�ts�g�re szorulsz!

Sessh fel akart �lni hogy odaadja az �kk�vet, de m�g mindig hihetetlen�l f�jt a seb. Kikyou visszanyomta.

Kikyou: Csssssss! Ne mozogj! Pihenned kell.

Sesshoumaru: Rendben. De el kell mondanom valamit.

Kikyou: Mondd! De akkor �g�rd meg hogy nem mozogsz.

Sesshoumaru: Nem fogok mozogni. Teh�t. Nem fogom sz�p�teni. Inuyasha meghalt.

Kikyou egy csepp �rdekl�d�st nem mutatott. A nagy�r folytatta.

Sesshoumaru: Naraku is. V�geztek egym�ssal. Elhoztam neked a szent �kk�vet. Nem akartam hogy rossz kezekbe ker�lj�n.

Kikyou: Ennyire megb�zol bennem? Kedves.

Sesshoumaru elpirult. Nem tudta visszatartani.

Sesshoumaru: *Ezek az emberi �rz�sek....*

Kikyou: Hol szerezted a s�r�l�seket?

Kikyou v�gigh�zta kez�t Sessh bek�t�z�tt izmos has�n, ami kicsit �sszer�ndult emiatt.

Sesshoumaru pr�b�lta f�kezni mag�t. Nehezen....

Sesshoumaru: Egy szellem megt�madott. A szent �kk�vet akarta.

Kikyou: Ugye milyen neh�z vigy�zni r�? Most hozok �j borogat�st.

Ism�t vigigsim�tott Sesshy has�n.

Sesshoumaru: *M�rt simogat egyfolyt�ban? Mindegy v�g�lis nem olyan rossz......s�t. Eg�szen kellemes. Miket gondolok �n?!??!?Ez CSAK egy haland�...pontosabban egy miko.*(miko=papn�)

Kikyou gyorsan visszaj�tt a borogat�ssal, ami Sesshoumaru sz�m�ra -�gy emberi alakban- el�g kellemetlen volt, �s azt a papn� is �szre vette.

Kikyou: F�j?

K�rdezte (agg�d�ssal a hangj�ban) Sesshoumarut�l.

Sesshoumaru: Nem.

Hangzott a t�m�r v�lasz,  persze Kikyou tudta hogy ez nem igaz. L�tta Sesshoumaru arc�n hogy nem nagyon szereti amit csin�l...majd hirtelen elkezdte simogatni a has�t^^(Sesshy has�t)...ezen m�g � maga is meglep�d�tt. Mire �szre vette mit csin�l akkor m�r k�s� volt: Sesshoumaru nagy-fura szemekkel n�zett r�,  mire � elpirult...

Sesshoumaru:*Sz�nalmas, de kellemes^^*

�s nem b�rta levenni a szem�t a miko r�l

Kikyou:*Hogy voltam ilyenre k�pes? Hogy tehettem ilyet?

Kikyou feje szinte l�ngokban �gett.

Kikyou: Egyenl�re k�sz vagyok.

Majd v�r�s fejjel kirohant mag�ra hagyva a kicsit �sszezavarodott Sesshoumarut.

Sesshoumaru: *Fura ez a l�ny.....l�ny? Haland�! K�z�ns�ges haland�. Nem is �rtem m�rt �rzem �gy magam..... ha m�t itt tartunk...el�g fur�n vagyok....nem.. nem kapok leveg�t!!*

Sesshoumaru verg�d�tt....�s azt�n....elkezdett feh�redni a haja. Seme ism�t arany sz�nben ragyogott. Karmai �s szemfogai megn�ttek �s ezzel egy�tt az ereje is viszat�rt. Mostm�r sokkal jobban �rezte mag�t. Kiment Kikyou ut�n. Ott �lt az asztaln�l h�ttal Sesshynek. Csak akkor vette �szre, amikor a szellem a v�ll�ra tette a kez�t. Ijedten h�trap�rd�lt.

Kikyou: Se....Sesshoumaru.... Visszav�ltozt�l? Bocs�ss meg. Nem tudom mi volt velem....

Sesshoumaru: Mindegy. Mondd meg sz�ks�gem van-e m�g �pol�sra. Szeretn�k min�l hamarabb visszamenni.

Kikyou: Nem lenne aj�llatos most elmenned. Igaz most m�r gyorsabban gy�gyulsz, �n azt mondom maradj �jszak�ra.

Sesshoumaru: *�jszak�ra...he?* Te vagy a papn�. K�l�nben is szivesebben alszom �gyban, mint a szbadban. �s �gy �rzem es� lesz. Maradok.

Visszament a  m�sik szob�ba �s lefek�dt aludni. Egy ki id� mulva �szrevette hogy figyelik.