7.) V�ltoz�sok

A t�rsak tov�bb utaztak, s kezdett �gy festeni a dolog, ennek soha nem is lesz v�ge. Mindig csak �jabb �s �jabb �tbaigaz�t�sokat kaptak Naraku holl�t�r�l. Macska-eg�r j�t�k volt ez, amiben Naraku �gy v�ltoztatta a szab�lyokat, ahogy k�nye-kedve tartotta.

Akkor t�nt fel �s ott, ahol �s amikor akart. Mindemellett megtal�lta azokat a m�dszereket, amelyekkel csaknem teljesen biztons�ggal k�pess� v�lt mindenfajta t�mad�s kiv�d�s�re. Ezeken fel�l a majdnem teljes �kk� seg�ts�g�vel nem egy hozz� h� csatl�st hozott l�tre, melyekkel el tudta v�geztetni a munka nagy r�sz�t.

�gy azt�n szinte lehetetlenn� v�lt meglepni �t. Ami nem kis h�tr�nynak sz�m�tott az ellenfelei sz�m�ra. S ebbe Sesshoumaru is beletartozott.

A f�rfi komoran menetelt az �ton, nem figyelve a m�g�tte eg�szen j�l sz�rakoz� Neila �s Rin vid�m kacag�s�ra. Gondolatai Naraku k�r�l j�rtak. Mindenn�l jobban szerette volna megtal�lni �s meg�lni. S tal�n jobban is oda kellett volna figyelnie, mit k�v�n, hiszen a k�v�ns�gok n�ha val�ra v�llnak…

A szellem egyszer csak meg�llt, majd sz� n�lk�l rohanni kezdett. Neila, aki mit sem �rtve b�mult ut�na, miut�n Rin�ket h�trahagyta, sz�rnyai seg�ts�g�vel tudta csak be�rni.

- Mi t�rt�nt? – �rdekl�d�tt, mik�zben t�rsa mellett rep�lt.

- Naraku – felelte gy�l�lettel telt hangon a k�rdezett �s megszapor�zta l�pteit.

Nem is kellett sok�ig v�rniuk, hamarosan felt�nt egy b�z�s mocs�r, mely felett lebegett Naraku, s �ppen egy furcsa szerzetet b�mult, aki l�that�an er�sen figyelt valamire.  A k�zeledt�kre viszont mondott valamit Narakunak, majd elmer�lt a z�ld mocs�rban.

Sesshoumaru kir�ntva a Toukijint azonnal t�mad�sba lend�lt, �m a k�k energia szertefoszlott ellenfele pajzs�n.

- Sesshoumaru. H�t ism�t tal�lkozunk – sz�lalt meg Naraku, s t�mad�i fel� fordult.

- Nicsak! Egy �jabb t�rsra tett�l szert? M�ghozz� micsoda t�rsra! – mosolyodott el a f�rfi, mire a szellem ism�t t�madott. Csakhogy a Toukijin k�ptelen volt �tt�rni a bur�t. Sesshoumaru egy lapos k�v�n �rt f�ldet. Neila mellette lebegett, szint�n kivont fegyverrel.

- B�zd r�m – sz�lalt meg, s szemei felpar�zslottak. Belev�gott a leveg�be, mire hihetetlen erej� t�zkatlan t�rt el� a peng�b�l, amely k�rbevette Naraku pajzs�t. A f�rfi ked�lyesen mosolyogva szeml�lte a pr�b�lkoz�st, �m csakhamar arc�ra fagyott a mosoly, mikor a bura megt�rni l�tszott. „Hogyan…?”- k�rdezte mag�t�l, �m v�g�l a pajzs m�giscsak ellen�llt.

- Felesleges id�pocs�kol�s mindenf�le t�mad�s. �gysem tudtok �tt�rni a pajzsomon – nevetett, mire Sesshoumaru ism�t t�madott. Ez�ttal viszont Neila is beseg�tett neki, s a kett�s energiahull�m darabokra szaggatta a bur�t. Ezut�n a szellem �jb�l el�relend�lt, csakhogy ellenfele kiv�dte minden csap�s�t. Egy hatalmas t�sk�t n�vesztve az egyik karj�n k�nnyed�n h�r�tott mindenfajta t�mad�st.

A k�t t�rs felv�ltva t�madta, m�gsem jutottak d�l�re. Hab�r Neila egyszer darabokra szaggatta ellenfel�k test�t a Shirojin t�ztenger�vel, az ism�t �ssze�llt az �jb�l felvont bura m�g�tt.

- Mondtam, hogy felesleges mindenfajta t�mad�s. Engem nem tudtok meg�lni. �s most visszak�ld�m az er�det – k�z�lte Naraku, mire a pajzsb�l el�t�rt a l�ngtenger.

Sesshoumaru �s Neila k�nnyed�n elker�lt�k a csap�st, majd ism�t a pajzsot kezdt�k t�madni. Azonban kev�s sikerrel. Minden kezd�d�tt el�lr�l. Mag�n a bur�t is nehezen tudt�k csak �tt�rni. Ha pedig t�rt�netesen ism�t darabokra szaggatt�k a f�rfi test�t, az �jra �s �jra �jj�sz�letett az ism�telten felvont pajzs m�g�tt. �rd�gi k�r volt ez, melyb�l csakis Naraku ker�lhetett ki gy�ztesen.

A k�t t�rs �gy val�ban csak az erej�ket pazarolt�k el, komolyabb eredm�ny n�lk�l. Kezdtek ugyanis f�radni, minek k�sz�nhet�en az �jra �s �jra visszak�ld�tt t�mad�sok imm�ron c�lt is tal�ltak. Sesshoumarut a saj�t energiacsap�sa tal�lta el, b�r ez r� nemsok hat�ssal volt. K�nnyed�n h�r�tott a Toukijinnel. Neilat ezzel szemben komolyan kimer�tette az �ltala keltett t�ztenger elleni pajzs fenntart�sa. Mindemellett nem egyszer kett�j�k sz�m�ra is felvonta a szint�n t�zb�l �ll� pajzsot.

R�ad�sul, ha m�g mindez nem lenne el�g, Naraku nem egyszer meg is sebezte ellenfeleit a t�sk�ivel, melyeket kardk�nt haszn�lt a szemt�l-szembeni harcok sor�n.

- Nagyon sajn�lom, de m�r kezd elegem lenni mindebb�l. M�s dolgom is akad, minthogy veletek sz�rakozzam – jegyezte meg egyszer Naraku.

Ekkor az egyik karj�t eg�szen megny�jtotta, s egyenesen Neilat vette c�lba karmaival. Hab�r a harcos eleinte m�g k�pes volt kit�rni a csap�sok el�l, m�r igencsak f�radt volt. Nem volt szellem, teh�t kev�sb� b�rta er�vel a hossz� harcokat, mint ak�r Sesshoumaru. �m ahogy a szellemre pillantott egyszer, aki a Toukijinnel k�zbel�pett, s mag�ra vonta ellenfel�k figyelm�t, egy p�r pillanatnyi sz�netet biztos�tva t�rs�nak; bizony rajta is felfedezte a f�rads�g jeleit.

Naraku gyors t�mad�sait m�r � sem mindig tudta kiv�deni, �gy nem egy helyen meg is s�r�lt a karmokt�l. R�ad�sul, ha esetleg lev�gta a v�gtagot, m�rgesg�z t�rt el� ellenfel�k test�b�l. Ez, hab�r r� nem hatott, Neilat m�g jobban lelass�totta, noha a harcos is sokkal ellen�ll�bb volt ezzel szemben, mint m�s szellemek.

A n� v�llvetve harcolt t�rs�val, m�gsem jutottak d�l�re. Mikor Sesshoumaru egyszer f�ldet �rt, Naraku ism�t csak �t t�madta. A f�rfi �gyes csapd�t �ll�tott fel ellen�k. A mocs�rba esett testr�szei felett ugyanis m�g mindig hatalommal b�rt, �gy mikor a szellem a leveg�be ugrott, azok egy l�ndzs�v� �sszeolvadva el�t�rtek a v�zb�l, egyenesen Sesshoumaru fel� rep�lve. Neila viszont megl�tta ezt, s m�g id�ben a f�rfi m�g� tudott rep�lni, �gy a l�ndzsa az � v�ll�ba f�r�dott.

Sesshoumaru csod�lkozva n�zett a h�ta m�g�, majd, mikor a harcos zuhanni kezdett, ut�na eredt. �m Naraku ism�t t�madott, ez�rt nem maradt ideje elkapni t�rs�t, aki egy hatalmas csobban�ssal landolt a mocs�rban.

A szellem szemeiben vad d�h lobogott. Lassacsk�n eluralkodott rajta a harag. Szemei v�r�ss� v�ltak, arc�n megvastagodtak a cs�kok. M�r-m�r �tv�ltozott, �m Naraku mindezt nem v�rta meg. Miut�n siker�lt megsebes�tenie, tal�n meg is �lnie a harcosn�t, gonosz mosollyal az ajk�n b�cs�t vett ellenfel�t�l �s elt�nt.

A szellem ezt l�tva nyugalmat er�ltetett mag�ra, mivel tudta, nem mehet ut�na. Odament a v�zben lebeg� harcosn�h�z. A mocs�r viz�t v�r festette v�r�sre azon a r�szen. M�r-m�r elmer�lt, de Sesshoumaru �vatosan kiemelte az �jult n�t. Arany tekintet�ben aggodalommal vegyes d�h csillogott.

Egy p�r pillanatig t�tov�zott, mit is tegyen. Tudta, egyed�l nem lenne k�pes ell�tni t�rs�t. Ez m�r fel�lm�lta a k�pess�geit. Ekkor esz�be jutott egy f�lszellem, akir�l azt hallotta, gy�gyf�veket termeszt. Ha j�l eml�kezett, kor�bban Rin is hozz� fordult seg�ts�get k�rni, mikor Jakent megcs�pt�k a m�rgez� darazsak.

Egy ez�st g�mbk�nt felsz�llt, s a megfelel� ir�nyba indult. El�g sok�ig kellett rep�lnie. M�r lemen�ben volt a Nap, mikor oda�rt. Az �ltetv�nyen �llt egy kis h�zik�, mely el�tt ism�t felvette szellem alakj�t. Egy p�r pillanatig t�tov�zott. Nem tudta, hogyan menjen oda, mit mondjon. Sohasem k�rt m�g seg�ts�get m�st�l.

Az ott �l�k viszont megoldott�k a helyzetet. Egy id� n� �ppen akkor l�pett ki a h�zb�l, kez�ben egy �res kos�rral, de mikor megl�tta a f�rfit, karj�ban a sebes�lt n�vel, �rdekl�dve fordult fel�j�k.

- Hozd ide �s �vatosan fektesd be a h�zba. Jinenji majd megn�zi – sz�lalt meg az id�s n�, mire Sesshoumaru elindult. Hab�r gy�l�lte ezt tenni, nem akarta elveszteni a harcosn�t.

A h�zba l�pve a hatalmas f�lszellem csod�lkozva n�zett r�, majd a f�ld�n fekv� harcos fel� ford�totta a figyelm�t.

- S�lyosan megs�rt�lt, de t�l�li. Viszont sok pihen�sre lesz sz�ks�ge – mondta Jinenji. �vatosan kih�zta a t�sk�t Neila v�ll�b�l, minek hat�s�ra kiss� fokoz�dott a v�rz�s.

- Sok v�rt vesztett. Nagyon legyeng�lt – jegyezte meg agg�dva a f�lszellem. Sesshoumaru mindezt agg�dva hallgatta, noha sem a tekintet�ben, sem az arc�n nem t�kr�z�dtek az �rz�sei.

Az any� ekkor l�pett be a h�zba, kosar�ban gy�gyn�v�nyekkel. A h�z m�sik oldal�n neki�llt n�h�ny levelet �sszemorzsolni, melyekb�l kis v�zzel ken�cs�t k�sz�tett.

- Jinenji, hozz k�rlek m�g vizet – k�rte fi�t az asszony, mire a hatalmas ifj� kiment a h�zb�l. A n� ezut�n szabadd� tette a harcos v�ll�t, hogy el tudja l�tni. Sesshoumaru elfordult. � is kiment a h�zb�l.

Az any� kitiszt�totta a m�g mindig v�rz� sebet, majd megv�rta, m�g elm�lik a v�rz�s. Beletelt egy kis id�be. A helyzetet l�tva pedig agg�dni kezdett, val�ban t�l�li-e a harcos a s�r�l�st. A bal v�ll�t teljesen �tlyukasztotta az a t�ske, amely ak�r meg is �lheti majd. V�g�l a v�rz�s lassan el�llt. Az asszony ekkor bekent n�h�ny rongyot a ken�ccsel, amelyeket a sebre szor�tott, majd bek�t�tte a s�r�lt v�ll�t. Dolga v�gezt�vel a k�zben meg�rkezett Jinenji �ltal hozott v�zb�l t�lt�tt egy kisebb ed�nybe, melyben megnedves�tett egy rongyot. Azut�n gyeng�den megmosta a harcos arc�t, majd miut�n kimosta a rongyot, a homlok�ra tette.

�rdekl�dve szeml�lte a n�t.

Neila �lt ugyan, de a s�padts�ga alapj�n ak�r halott is lehetett volna. Arc�n izzads�gcseppek csillogtak a h�z k�zep�n l�v� t�z f�ny�ben. A sz�vver�se gyenge volt, minek hat�s�ra az any� agg�dva r�ncolta homlok�t. A l�gz�se is ki-kihagyott, b�r az�rt egyenletesnek volt mondhat�.

- K�v�ncsi vagyok, vajon mi t�rt�nt vele – suttogta maga el�, mire fia, aki �ppen te�t rakott a t�z f�l�, r�n�zett.

- Biztosan harcoltak.

- Az a szellem… Nagyon k�l�n�s. Eg�szen eddig egy sz�t sem sz�lt, most meg elt�nt. Nem hiszem, hogy � sebes�tette volna meg, de hogy r�sze volt benne, az biztos – cs�v�lta meg a fej�t az asszony.

Mintegy a szavaira v�laszk�pp Sesshoumaru l�pett be a h�zba. Nem t�r�dve a fel� ir�nyul� k�v�ncsi pillant�sokkal, le�lt a harcos feje mell�, s a h�zfalnak d�lve lehunyta a szemeit. B�r mindenn�l jobban gy�l�lt egy ember �s egy f�lszellem t�rsas�g�ban lenni, nem akarta Neilat egyed�l hagyni.

- Tal�n jobb is, hogy visszaj�tt�l. Ha a bar�tja vagy, vagy esetleg t�bb is ann�l, mindenk�ppen sz�ks�gszer� a jelenl�ted. K�l�nben meghal – sz�lalt meg az id�s asszony, mire a f�rfi kinyitotta a szemeit. V�laszra viszont nem m�ltatta. Csup�n agg�dva lepillantott a harcosn�re, kinek f�jdalom torz�totta el az arc�t. Ezt l�tva az any� �jb�l megmosta az arc�t a vizes ronggyal, minek hat�s�ra kisimultak a r�ncok a homlok�n. �gy t�nt, elaludt.

Sesshoumaru ism�t lehunyta szemeit, mik�zben karj�t Neila �p v�ll�ra tette. A h�z lak�i k�zben tett�k a dolgukat. Jinenji kit�lt�tte az elk�sz�lt te�t, az any� n�h�ny sz�r�tott n�v�nnyel foglalkozott.

K�zben kint bes�t�tedett. A Hold ism�t megkezdte r�vid uralkod�s�t. Hideg f�ny�vel meg�rintette az alv� Neila arc�t. Majd tov�bb haladt, egyenesen Sesshoumaru arc�ra, aki, meg�rezv�n ezt, kinyitotta a szem�t. Vele szemben az ablakon pont l�tsz�dott a felkel� Hold, �gy kiss� s�rt�d�tten szeml�lte az �gi labd�t, melyb�l most csup�n egy v�kony sarl� l�tsz�dott.

A t�rsak m�g a m�snapot, s�t, a harmadnapot is a kis kunyh�ban t�lt�tt�k. Az any� gondj�t viselte a s�r�lt Neilanak, aki csup�n a harmadik nap d�lben t�rt mag�hoz el�sz�r.

- Hol vagyok? – lehelte alig hallhat�an, mire minden szem fel� fordult. Sesshoumaru tekintet�ben megk�nnyebb�l�s csillogott.

- Biztons�gban gyermekem – v�laszolta kedvesen az any�.

A harcos kiss� elford�totta a fej�t, s �szrevette a k�zvetlen�l a feje felett �l� szellem kiny�jtott l�bait.

- Sessshoumaru – suttogta, mire a f�rfi gyeng�den meg�rintette a jobb v�ll�t.

- J�l vagy?

- Igen.

Az asszony enyh�n felh�zta egyik szem�ld�k�t, hallva a szellem h�v�s hangj�t, t�m�r v�lasz�t.

- Nem s�r�lt�l meg? – �rdekl�d�tt tov�bb a harcosn�, akinek ekkor f�jdalom nyilallt a v�ll�ba, mire felszisszent. Az any� ism�t kicser�lte a borogat�st, majd �jb�l elk�ldte a fi�t v�z�rt. Ut�na �vatosan elkezdte lefejteni a k�t�st. Sesshoumaru elford�totta a fej�t.

- Nem.

Neila halv�nyan elmosolyodott. Majd a k�t�st kicser�l� asszonyra n�zett.

- �t is meg kellene n�zni – lehelte f�jdalommal telt hangon. Majd lehunyta szemeit. Szapor�n l�legzett, homlok�n izzads�gcseppek gy�ngy�z�dtek.

- Nincs sz�ks�gem egy ember seg�ts�g�re – k�z�lte fagyosan a f�rfi mik�zben fel�llt, �s kiment.

- Egy j�ghegyben t�bb melegs�g van, mint benne – morogta az id�s n�, mire a harcos feln�zett r�. Tudta, hogy ez nem igaz, de nem sz�lt semmit. El�g bizony�t�k volt, hogy idehozta. Elk�pzelte, mennyire is megal�z�nak tarthatja a helyzetet.

„S mindezt megtette… miattam” – futott �t az agy�n. K�zben az any� ism�t kimosta a sebet, mely sz�pen gy�gyult. Az asszony meg is jegyezte ezt, miszerint egy embernek m�g napokig nem z�rult volna be a sebe. Neila r�pillantott a szeme sark�b�l, majd ism�t a mennyezetet kezdte f�rk�szni.

- Ha csak emberekkel foglalkozol, t�vozom.

- Ne l�gy nevets�ges, le�nyom. Az �n fiam is f�lig szellem. Nekem mindegy, ki a sebes�lt. Akinek seg�ts�gre van sz�ks�ge �s hozz�m fordul, annak seg�tek.

- B�rcsak minden ember �gy gondolkodna – mormolta a harcos, majd �jb�l elnyomta az �lom.

Csak este �bredt fel ism�t. Sesshoumaru �rdekl�dve fordult fel�. Csup�n ketten voltak akkor a h�zban, az any� �s Jinenji m�g az �ltetv�nyen dolgoztak.

- Hogy �rzed magad? – �rdekl�d�tt a szellem kedvesen, ami igencsak szokatlannak volt mondhat� t�le. Ez persze a harcosnak is felt�nt, m�gsem tette sz�v�.

- Ak�r mehet�nk is – v�laszolta Neila, s megpr�b�lt fel�lni. �m ekkor belehas�tott a f�jdalom a v�ll�ba, minek hat�s�ra elakadta a l�legzete, arc�b�l minden sz�n kiment. Szemei el�tt lassan elmosdott minden, s visszazuhant volna a f�ldre, ha Sesshoumaru meg nem tartotta volna. �gy helyezkedett, hogy a n� k�nyelmesen neki d�lhessen.

Neila feje a szellem jobb v�ll�ra bukott, ahonnan kiv�telesen hi�nyzott a pr�m. A harcos f�lig kinyitotta a szem�t, de nem igaz�n l�tott semmit. A s�t�ts�g fokozatosan el�nt�tte a tudat�t.

- Ne l�gy ostoba! M�g fel kell �p�ln�d – suttogta a f�rfi a f�l�be, mire Neila elmosolyodott, majd mindent elnyelt a s�t�ts�g.

Az any� ekkor l�pett be a h�zba. Mikor megl�tta �ket, csup�n felvonta az egyik szem�ld�k�t, majd neki�llt az esti teend�inek. Els�k�nt ism�t �tk�t�tte a harcosn� v�ll�n l�v� k�t�st. Sesshoumaru ezut�n viszont nem fektette vissza a f�ldre. Csup�n �gy helyezkedett, hogy � maga a falnak t�maszkodott, m�g t�rs�t az �l�be fektette. Azt�n lehunyta szemeit.

Neila a k�vetkez� nap m�r fel is tudott �lni. J�val gyorsabban gy�gyult, mint egy ember, �m egy szellemn�l az�rt lassabban. �gy csup�n az �t�dik nap reggel�n tudtak ism�t elindulni. A harcosn� k�sz�netet mondott az any�nak �s Jinenjinek, ami�rt �polt�k. Otthagyott n�luk egy apr�, t�zb�l �ll� k�vet, melynek a seg�ts�g�vel b�rmikor el tudt�k �rni. Szerette volna ugyanis valamilyen form�ban viszonozni a sz�vess�get, �m a vend�gl�t�k kereken megtagadtak mindenf�le felaj�nl�st.

V�g�l b�cs�t intettek. Elindultak, hogy megkeress�k Jakent, Rint �s Ah-unt.

- Biztos, hogy teljesen fel�p�lt�l? – k�rdezte egyszer Sesshoumaru, mikor �szrevette a f�jdalmat Neila szem�ben.

- Persze – felelte kiss� csod�lkozva a harcos, mire a f�rfi b�lintott. N�m�n haladtak tov�bb.

- El�sz�r a kardomat szeretn�m visszakapni. Valahol a mocs�rban lehet m�g mindig. Keresd fel a t�bbieket, �n majd k�s�bb csatlakozom – t�rte meg egyszer a n�mas�got Neila, s felreppent.

- M�g nem vagy el�g er�s – ellenkezett volna a szellem, mire a n� meg�llt a leveg�ben lebegve. Fogalma sem volt, mi�rt agg�dott �rte ennyire a f�rfi, mikor kor�bban tal�n saj�t kez�leg fojtotta volna meg.

„Igaz, hogy az ut�bbi id�ben eg�szen j�l �sszebar�tkoztunk, de… ez m�g nem indok erre” – futott �t az agy�n, felid�zve mag�ban n�h�ny est�t, amikor besz�lgettek. Sesshoumaru v�g�l, l�tva a k�rd� tekintetet, elford�totta a fej�t.

- T�gy, ahogy akarsz – vetette oda, visszat�rve a megszokott �nmag�hoz, mire a harcos egy f�lmosollyal b�lintott �s elrep�lt.

A szellem viszont sok�ig n�zett ut�na, mik�zben pr�b�lta csillap�tani az ir�nta t�pl�lt aggodalm�t. Fogalma sem volt, mi t�rt�nt pontosan az any� h�z�ban. De akkor nagyon j�l �rezte mag�t, mikor a harcos vele volt. �r� volt utalva, neki kellett vigy�znia r�.

- Micsoda ostobas�g! – mormolta mag�nak, �s elindult. De az �rzelmei m�r megv�ltoztak… tal�n maradand�an…