8.    fejezet

�let vagy gy�zelem

-         hogy meritek!- �v�lt�tt mag�b�l kikelve Hayu. S�rga ostor�val sisteregve csapkodott.

-         Mindenki elhagyott, Hayu! Nincs �rtelme, hogy d�lj-f�lj, mint egy kisgyerek- mondta Miroku magabiztos �s nyugodt hangon. A barlangban tapintani lehetett a fesz�lts�get. Csend uralkodott. M�g a l�legzet�ket is visszafojtott�k.

-         Vesztett�l, ezt te is j�l tudod. A fiad, aki legdr�g�bb kincsed volt, elhagyott. Mert m�ltatlanul �s gonoszul b�nt�l vele. �s meg�rdemled. Soha, senkinek nem adt�l semmit- folytatta a szerzetes.

-         El�g, hagyd abba!- v�gott a szav�ba Hayu. Miroku pedig folytatta, mintha egy var�zsig�t mormolna.

-         Egyed�l fogsz meghalni, �s azok fognak meg�lni, akiket igaznak hitt�l. �s �k igazak is. Mert t�ged meg�ltek. Ha kell valami elveszed, de �n nem hagyom, hogy ami az eny�m, azt is…- Hayu ostora hatalmas csattan�ssal sz�r�dott a szerzetes mellkas�ba.

-         El�g volt, szerzetes!- vicsorogta. Miroku elesett. Sango mell� zuhant. A t�bbiek szeme elkerekedett.

-         Miroku!- vis�tott Sango.

-         Azt is elvedd- ny�gte Miroku. De ekkor m�r Inuyasha, Kagome, Kirara �s Shippou is mellette t�rdeltek.

-         Ostoba szerzetes! Minek csin�ltad ezt?- d�h�ng�tt Inuyasha. Egyetlen dolog bizony�totta, nem d�h�s Mirokura: a szeme megtelt k�nnyel, amelyeket pr�b�lt visszafojtani.

-         Hayu, Hayu szinte legy�zhetetlen- kezdte Miroku.

-         Hm. L�tom, kezd megj�nni az esze- mosolygott Hayu.

-         Mert az �nbizalma utols� csepp v�r�ig t�retlen- folytatta. S m�r leveg�t sem kapott rendesen, felfedez�s�t elmondta.

-         Egyetlen es�ly, ha valaki annyira felh�zza, hogy megt�rik. De azt a valakit meg�li - lihegte.

-         Fel�ldoztad magad �rt�nk? – b�gte Sango. Hideg k�nnyek futottak v�gig az arc�n.

-         Ne s�rj!- k�rte Miroku. De a l�ny, mintha meg sem hallotta volna. K�nnyei egyre gyorsabb patakokban folytak le az arc�n. D�s kebleit �s v�llait r�zta a zokog�s. N�h�ny hossz� pillanat eltelt�vel Inuyasha k�nnyes szem�vel feln�zett.

-         Hayu! –mennyd�r�gte.

-         Oh!- zokogta Sango �s a holttestre borulva s�rt tov�bb. Kagome sem b�rta. Beharapta a sz�j�t, k�zben az arc�n foly� patakokat pr�b�lta elt�ntetni, hogy l�sson is.

-         Meg�lted, Hayu! De most te is meghalsz! Miroku �ldozata nem lesz hi�baval�! Mert ak�r igaz amit mondott, ak�r nem, �n meg�llek! – �v�lt�tte. Hayu h�trah�k�lt. Nem is tudta, mi�rt.

-         �llj! Ez az �n tiszts�gem!- sz�lt Sango.

-         Nem! �letem sor�n kev�s �g�retet tettem, de azokat mind betartottam. Ezt is befogom-, l�kte h�tra Inuyasha a megh�kkent szellemirt�t. Hayu egyre jobban f�lt. Kagome �s Sesshomaru is be�lltak a harcosok k�z�. Hayu h�tr�lt. Bele�tk�z�tt n�h�ny gyerty�ba, �s kimon�ja l�ngra kapott. Idegesen pr�b�lta eloltani a t�zet. Inuyasha h�trapillantott Mirokura. Annyira szerette volna l�tni a lelk�t, ahogy elt�vozik. Tudta, Sango is ezt k�v�nja, amint az �lettelen kezet szorongatja, �s a m�r kih�lt test f�l� hajol.

-         Inuyasha!- mikor a barlang bej�rat�hoz �rtek, Miroku f�lrevonta. Inuyasha nem nagyon �rtette. Szerette volna szemmel tartani Sesshomaru-t, tudta, hogy rosszban s�ntik�l. Nem tudta eld�nteni, hogy mi�rt nem hozta Rint. Mert t�nyleg harc lesz?

-          Mi van?- k�rdezte bossz�san a hanyou.

-         �n az �letem �r�n is megv�dem Sango-t. �s ha valami t�rt�nne, akkor egyre k�rlek. Vigy�zz r�!- a pap Inuyasha v�ll�ra tette a kez�t.

-         Miroku, a bar�tom vagy. �s �szint�n rem�lem, hogy nincs sz�ks�g az �g�retem betart�s�ra.

-         �n is. �g�rd meg!- Miroku szomor�an mosolygott.

-         Rendben- b�logatott Inuyasha. Ahogy bel�pett a barlangba, rossz el��rzete t�madt.

-         Sz�lborda! – kiab�lt Inuyasha. A sz�lborda eddig sosem l�tott er�vel csapott le Hayura. Kagome kil�tte egyik nyil�t. Sesshomaru az ostor�val pr�b�lkozott. A sok t�mad�s egyszerre hatott Hayura. R�ad�sul az, ami erej�nek a magj�t alkotta, magabiztoss�ga megt�rt. Sz�z sebb�l v�rezve hullott a porba, mikor a t�mad�sok abbamaradtak. A med�lban l�v� smaragd apr� szil�nkokra esett. A gyerty�k f�nye megt�rt a szil�nkokon. 

-         Sango, a te reszortod meg�lni- mondta Inuyasha. Sango odal�pett Hayuhoz, akiben alig pisl�kolt a l�lek.

-         Anya!- t�rt ki Sesshomaru. Kisgyermek m�dj�ra futott anyj�hoz �s �t�lelte. Sango k�nnyeket hullatott a f�ldre. Inuyasha odament, �s a Tessaig�t belesz�rta Hayu test�be. Az asszony utolj�ra ny�g�tt egyet, majd v�gleg elernyedt. V�r�s szemei el�re meredtek. Sesshomaru sz�vszakaszt�an zokogott.

-         Sesshomaru nagy�r!- vigasztalta Rin. �t�lelte a nagy szellemet, aki meglep�d�tt. De vissza�lelt.

-         Neki… neki legal�bb van, aki, h�p, vigasztalja, h�p- zokogott Sango.

-         Mi�rt k�ne t�ged vigasztalni?- k�rdezte valaki. A szellemirt� nyaka k�r� k�r er�s ugyanakkor gyeng�d kar fon�dott, k�nny�ztatta v�r�s arc�ra valaki �des cs�kot nyomott. Sango rem�nykedve megfordult. Miroku �llt m�g�tte. A szerzetes nyak�ba ugrott.

-         De, hogy? – k�rdezte. Miroku v�lasz helyett a h�ta m�g� b�k�tt, ahol Inuyasha �s Kagome sz�rakoztak a kicsiny Muso-val, aki, mint a s�t�tb�l kil�pve kider�lt, egy kisebb s�rk�ny.

-         J�l van, felt�masztottad Mirkut, meg is gy�gy�tottad. Mit k�rj�nk m�g t�le?- gondolkozott Inuyasha.

9.    fejezet

Meglepet�sek

   M�g Inuyash��k �nnepeltek, Sesshomaru ki�rt a barlangb�l. Kis�rt szemeit elvak�totta a nap f�nye. Le�lt egy bokorba �s csendesen s�rdog�lt. Az anyja t�bb� nem b�nthatta. Visszaeml�kezett a sok pofonra, a s�rt�sekre. Sz�ve csordultig telt f�jdalommal, majd gy�l�lettel. Megint nem tudta, kit gy�l�lj�n. Az anyj�t? Vagy Inuyash�t?

-         Sesshomaru nagy�r!- sz�lt egy csilingel�, de komoly hang: Rin.

-         Mi az, Rin?- szipogta Sesshomaru.

-         Ne b�nk�dj! Az anyuk�d m�r nem b�nthat t�ged, �s senki m�st. Nagyon sok embernek szenved�st okozott, csak hogy a saj�t bossz�v�gy�t enyh�tse.

-         Tudom, de m�gis az anyuk�m volt- felelte a d�mon.

-         Igen, de �n is �rva vagyok. R�ad�sul az �n mam�m a falu egyik legvid�mabb asszonya volt- mosolygott Rin.

-         M�gsem l�gatom az orrom. Mert velem van, itt- a kisl�ny a sz�v�re tette a kez�t.

-         Nem hiszem, hogy az eny�m, itt lenne velem. De megvigasztalnod siker�lt- mondta Sesshomaru. Rinnel k�zen fogva mentek el a naplement�be.

-         Miroku, ugye mindig is akart�l gyereket?- mondta Sango.

-         Igen, mi�rt?- k�rdezte a szerzetes.

-         Akkor most teljes�l a v�gyad!- mosolygott Sango. Miroku �rtetlen�l n�zett r�.

-         Jaj, Sango anyu lesz!- csattant f�l Kagome �s bar�tn�je nyak�ba ugrott.

-         V�gre, nem �n leszek a legkisebb!- ujjongott Shippou.

-         �s t�lem?- hunyorgott Miroku. Sango b�lintott.

-         Apa leszek!- kiab�lta Miroku. M�g a r�g messze j�r� Rin �s Sesshomaru is hallott�k �r�mkurjant�sait.

-         Nah�t, ilyen �r�lteket!- ingatta a fej�t Sesshomaru. Egy bokorb�l egy 10 �vesforma fi� l�pett el�. Ruh�ja mutatta, �ri csal�db�l sz�rmaz�. Hossz�, fekete haj�t varkocsba fogta. Egy vadvir�gcsokrot szorongatott a kez�ben.

-         Rin, Akitoki vagyok! Egy eg�sz birtok �r�k�se. �s nemr�g j�rt�l a falunkban. Szeretn�m megk�rdezni, hogy elj�ssz e velem s�t�lni. Vir�got is hoztam. Na?- �s el�reny�jtotta a fonnyadt n�v�nyeket.

-         H�t persze!- mosolygott Rin. Azt�n Sesshomaru-ra pillantott. Az b�lintott. Rin a fi�val egy�tt elszaladt �s az alkonyati r�ten rohang�ltak. Sesshomaru pedig el�gedett mosollyal szeml�lte �ket. Azt�n feltekintett az �gre. M�g csak az est-hajnal csillagot l�tta.

-         Anyu! –suttogta a f�lhom�lyba.

-         Anyu!- kiab�lta egy s�t�tbarna haj� kisl�ny. K�k kimon�t viselt, ami kiemelte m�lyk�k szemeit.

-         Igen?- k�rdezte Sango.

-         Megj�tt Kagome!- lihegte a kisl�ny �s meg�llt. M�g�tte m�r felt�nt Kagome, hatalmas has�val.

-         Hello!- integetett �s neh�zkesen l�pkedett fel a dombra.

-         Kagome!- k�sz�nt�tte Inuyasha cs�kkal kedves�t.

-         Botan, �gy elsiett�l, pedig hoztam csokit-, mondta Kagome. A kisl�ny arca felragyogott.

-         K�sz�n�m!- �lelte meg a l�nyt, illetve m�r az asszonyt. Kagome odaadott neki egy t�bla csokit, amit Botan gyorsan bet�m�tt a sz�j�ba.

-         �des kisl�nyom! Ennyire nem lehetsz moh�! Tudom, hogy Inuyasha ezt mutatja neked, de nem kell k�vetned a p�ld�j�t! – korholta a gyereket Miroku.

-         Mi van? Szerzetes!- �v�lt�tt Inuyasha �s elindult Miroku fel�.

-         Osuwari!- vis�tott Kagome.

-         Ez a kedvenc r�szem- tapsolt Botan.

-         Majd adok �n neked! �n? Zab�lni? – h�b�lg�tt Inuyasha. Ah�nyszor fel�llt volna, Kagome kiadta a Fekszik! Parancssz�t. A t�bbiek meg csak nevettek.