Seyako �rezte, ahogy egy er�s t�rgy a bord�i k�z� m�lyed. Ny�gve nyitotta fel a szem�t. Valahol egy erd�ben fek�dt, mellette megk�t�z�tt n�k �s f�rfiak �ltek, vagy fek�dtek. Egy magas s�t�tk�k haj� v�r�s szem� f�rfi �llt mellette. L�ba �jra megindult a l�ny oldala fel�, de amikor �szrevette, hogy az �bren van meg�llt a mozdulat k�zben.

-          Na szajha v�gre fel�bredt�l! – hajolt le hozz� �s er�szakosan talpra r�ntotta.

Seya �gy �rezte, felord�t olyan er�s f�jdalom has�tott a fej�be. �sszek�t�z�tt kezeit hal�nt�k�hoz emelte. Haja alatt alvadt v�rt tapintott ki. A f�rfi, aki felkeltette, oda r�ngatta a t�bbiekhez majd kem�nyen a visszal�kte a f�ldre.

-          Rem�lem egyik�t�k, sem akar h�lyes�get csin�lni, mert k�l�nben k�nytelen leszek az eg�sz band�t kiny�rni. – azzal fak�pn�l hagyta �ket.

A l�ny szemit v�gigfuttatta t�rsain �s legnagyobb megk�nnyebb�l�s�re megtal�lta a bord�lyban megismert Nagamit is. �vatosan a l�ny mell� m�szott, aki er�tlen�l r�mosolygott. Seyako elsz�rnyedt, ahogy �szre vette a l�ny arc�n a hatalmas v�g�st.

- J�l vagy? – k�rdezte.

- Azt hiszem… - j�tt a bizonytalan v�lasz.

- Aludjunk! M�st nem tehet�nk, majd reggel kital�lunk valamit.

A l�ny b�lintott mindketten �sszekuporodtak a f�ben. Seya m�g sok�ig �bren volt, iszonyatos fejf�j�s�t�l k�ptelen volt elaludni. P�rszor lopva k�rben�zett majd s�hajtva lehunyta szemeit hogy p�r pillanat m�lva k�nokt�l k�nnyesen �jra fel n�zzen.

Fogvatat�ik t�l�k t�volabb fek�dtek, vagy �ltek. Ugyan azok a katon�k voltak, akikkel a titokzatos d�mon besz�lt miel�tt elfogt�k �ket. Egyik sem aludt �bren v�rt�k a hajnalt. De nem is nagyon n�ztek az emberek fel�, gondolataikba s�llyedve merengtek a semmibe.

V�g�l a l�ny nem b�rta tov�bb. Megk�t�tt kez�t amennyire tudta h�tra dugta tark�j�hoz, majd lehunyta szemeit. Egy pillanatra fuvallat emelte meg aranysz�ke k�cos v�rt�l ragacsos haj�t, de a k�vetkez� pillanatban m�r �desdeden aludhatott.

A d�mon, aki oda r�ngatta egy pillanatra felkapta a fej�t, �m azt�n csak m�rgesen megr�zta. Biztos volt benne hogy �rzett valami furcsa energi�t, de semmi gyan�sat nem l�tott. �gy azt�n visszamer�lt gondolataiba. �s az �jszaka lassan tov�bb v�ndorolt, �tadva hely�t a nappalnak.

A nap felbukkant, a dereng�s bek�szott az erd� m�ly�re. Minden csendes volt, ami eleve gyan�t �bresztett a sz�vekben. A madarak nem daloltak, semmi nem moccant. De ez nem is volt csoda, hiszen er�s szellemekb�l �ll� csapat v�gott �t az erd�n. Katon�k, haland� foglyokkal. Er�ltetett temp�ban haladtak, foglyaikat k�r�l ker�tve. Az emberek piszkosak �s f�radtak voltak de nem mertek sz�lni. Csak egyetlen egy l�ny volt, aki t�retlen temp�ban haladt el�re, fej�t felszegte �s a t�jat figyelte. �gy telt ez eg�szen d�lig, csak mentek, mentek �s mentek, egy pillanatra sem �lltak meg.

Azt�n a d�li h�s�gre val� tekintettel p�r �r�s pihen�t enged�lyeztek a hajcs�rok egy mez� sz�l�n. Ekkor a l�ny nem telepedett le az egyik fa al�, ahogy a t�bbiek, hanem az egyik d�mon fel� indult. Ahhoz, aki tegnap �jjel olyan durv�n b�nt vele. A f�rfi t�rsait�l t�vol egy domb tetej�n �llt. A l�ny m�g sem k�zel�tette, � m�r durv�n megsz�l�totta:

-          Mit akarsz onna? (asszony)

-          Bocs�ss meg! – hajolt meg a l�ny fintorogva a hangnemt�l – Azt szeretn�m k�rdezni hova visztek minket?

-          Sesshoumaru nagy�r szolg�i lesztek… - j�tt a hideg v�lasz �s a f�rfi szembe fordult a l�nnyal.

Seyako megt�ntorodott. Egy pillanatra �gy �rezte sz�ve, kiugrik a mellkas�b�l.

-          Sesshoumaruhoz? Nyugatra, a kast�lyba? – k�rdezte suttogva.

-          Oda asszony. �s javaslom, viselkedj j�l, mert nem mindenki fog bel�pni a palot�ba… A helyedben �n a legjobb form�m hozn�m. – n�zett v�gig a l�nyon a d�mon.

A l�ny b�lintott �s visszal�pkedett t�rsaihoz. De m�r teljesen m�s lelki �llapotban volt. A rem�ny visszak�lt�z�tt lelk�be. „Sesshoumaru Nyugat ura! Aya-sama rengeteget mes�lt r�la. Azt mondta csod�latos, �s hogy iszonyatosan j� k�p�. Besz�lnem kell vele, biztosan visszaenged az �rn�mh�z! Istenn�, �n milyen szerencs�s vagyok!”

�m Seyako szerencs�je m�g sem volt ilyen kitart�. D�lut�n tov�bb hajtott�k �ket a Nyugat sz�ve fel�, azt mondt�k legk�s�bb holnap hajnalra, el�rik a palot�t. Kevesebb, mint 24 �r�t kellett csak kib�rnia. Iszonyatos �r�knak n�zett el�be. �lelmet nem kaptak, vizet is csak m�dj�val, koszosak b�d�sek �s �polatlanok voltak. Ruh�juk beitta a m�r m�lt �ji f�st�t, elszakadt vagy egyesek� megperzsel�d�tt. De nem engedt�k, hogy megmosakodjanak, vagy ki�bl�ts�k rongyaikat.

Miut�n a nap al� bukott �s �jra esteledni kezdett akkor sem �lltak meg. A d�monok �gy hat�roztak tov�bb mennek, h�vta �ket az otthon k�nyelme. Seya imm�ron bar�tn�je, Nagami mellett gyalogolt, eg�sz nap rengeteget besz�lgettek. Megtudta hogy a l�ny csak k�t napig volt prostitu�lt, �s hogy el�tte egy falur�l j�v� bev�ndorl� csal�d tagja volt. Csakhogy apja elad�sodott ez�rt fizets�g fej�ben eladta a l�ny�t, aki �gy ker�lt abba a bord�lyba. Figyelmesen v�gig hallgatta a t�rt�netet majd � is mes�lt mag�r�l. Igaz hogy semmi r�szletbe men�t, elv�gre nem fedhette fel titkait… �m m�g egy �rz�s k�s�rte eg�sz �ton. �rezte, ahogy valaki folyamatosan �t figyeli. Szinte sz�rt a h�ta, v�re a f�l�ben dobolt figyelmeztet�l�g. �m ak�rh�nyszor fordult meg senkit nem l�tott, aki �t n�zn�, �s lassan kezdte azt hinni az �hs�g adja neki ezeket a hallucin�ci�kat.

M�r jav�ban bele futottak az �jszak�ba a Hold magasan j�rt, amikor is a katon�k kisebb pihen�t engedtek nekik. A k�t l�ny f�radtan �lt le a poros �t sz�l�re. A foglyok mind elfek�dtek a f�ld�n �s k�nl�dva pihenni pr�b�ltak. A legrosszabb az volt hogy m�g kezeik is �ssze voltak k�tve. Ez�rt Seya is nagyon szenvedett, izzadt mosdatlan teste viszketett, de � semmit sem tudott tenni. �ppen egy ilyen h�tvakar�st akart megejteni, amikor meg�rezte, hogy valaki m�g� l�p. H�tra fordult �lt�ben �s azt a d�mont l�tta, akivel d�lben besz�lt. P�r pillanatig n�zte a l�nyt:

- K�vess! – adta ki az utas�t�st.

Nagami �s Seyako �sszen�ztek majd a l�ny felemelkedett �s a f�rfi ut�n indult.

Az �tv�gott a tiszt�son �s eg�szen a f�k sz�l�ig ment. Ott meg�llt �s megv�rta, am�g a l�ny utol�ri. H�ttal �lt neki, majd a kimon�ja al� ny�lt �s egy kis csomagot dobott a f�ldre.

- Mi ez? – k�rdezte bizalmatlanul a n�.

- Egy�l. Azt�n ak�r meg is mosakodhatsz. – v�laszolta d�mon m�g mindig h�ttal neki.

Seya a copfba k�t�tt k�k hajsz�lakat figyelte. Elfogadta �s kibontotta a kis csomagot. Onigirik (rizsgomb�c) voltak benne. Nem t�tov�zott k�zzel enni kezdett. Iszonyatosan �hes volt m�r, azt sem tudta mikor l�tott �telt utolj�ra. �m az utols� gomb�cot meghagyta. Nagamira gondolt.

- Gochisousama! (J�l esett!) – k�sz�nte meg az �telt – Arigatou…(K�sz�n�m) De m�rt is kaptam?

- Azt akarom, hogy a palot�ba ker�lj. Hogy a k�zelembe legy�l. – v�laszolta a d�mon m�g mindig h�ttal.

- Tess�k? – bukott ki Seyako sz�j�n a d�bbent k�rd�s.

A f�rfi nem v�laszolt megfordult, r�n�zett m�ly bord� szemeivel, majd ell�pett a l�ny mellett. Azt�n elt�nt a t�bor fel�. 

A l�ny megvonta a v�ll�t nem �rtette mit akart t�le az. � is visszat�rt �s Nagami megk�t�z�tt kez�be nyomta a gomb�cokat. A l�ny meglepett elkerekedett szemmel meredt r�, de nem k�rdezett semmit. N�m�n befalta, hiszen � sem evet m�r vagy egy napja. A pihen� nem tartott sok�ig m�g �jf�l is alig m�lt el, amikor �jra �tra keltek. A foglyok t�bbs�ge sz�delgett az �hs�gt�l. Lassabban tudtak m�r csak haladni. �s az �jszaka m�g lassabban haladt. A k�t l�ny szinte f�l�lomba gyalogolt, k�ptelenek voltak nyitva tartani a szemeiket.

Nagy sok�ra virradni kezdett. A f�ny el�rasztotta a t�jat �s megpillantott�k �ti c�ljukat. Hatalmas feh�r k�b�l �p�lt v�rfa �llt el�tt�k. M�g�tte kisebb dombra �p�lt fens�ges palota sz�k�tt az �g fel�.  Seyakonak m�g a sz�ja is ki ny�lt �mulat�ban. Feh�r k�vek, v�r�s pala. Erk�lyek, kertek, kisebb palot�nyi h�zak, rizsf�ldek. Minden idillien gy�ny�r� volt. Kis� szomor�an vette tudom�sul, hogy az �szaki-kast�ly nyom�ba sem �rhetett ennek, �m lelke megtelt boldog gy�ny�r�s�ggel. Azt�n esz�be jutott hogy ez mind Aya-sama jegyes�nek tulajdona. Fej�be �jra bef�szkelte mag�t a k�v�ncsis�g, vajon „Milyen lehet Sesshoumaru nagy�r?” Soha nem l�tta m�g, csak Aya mes�lt neki r�la rengeteget. A l�ny teljesen oda volt nyugat ur��rt, �m ahogy Seyako a szolg�kt�l megtudta Sesshoumaru, nem szerette a l�ny. �rdekei f�zt�k a menyegz�h�z, nem a szerelem. Seya elbizonytalanodott. „Vajon milyen lehet az a f�rfi, akit egy olyan csod�latos n�, mint Ayashio-san nem tud meg�rinteni. Hiszen Aya gy�ny�r�, okos, j�l k�pzett, csod�latos teremt�s.”

A l�ny annyira bele mer�lt gondolataiba hogy �szre sem vette, hogy el�rik az els� h�zakat. Csak akkor eszm�lt fel, amikor m�r egy zs�fol�sig megtelt t�ren �lltak. Meglepetten n�zett k�rbe. K�r�l�tte emberek �s d�monok �lldog�ltak mindannyian k�v�ncsian n�zegett�k az �rkez�ket. Azt�n �szre vette, hogy a legt�bb embernek szint�n meg van itt k�tve a keze, �s valamif�le f�lelem csillog a szem�kben.

- Mi lehet ez? – k�rdezte suttogva Nagamit�l.

A l�ny nem v�laszolt ez�rt Seya fel� fordult, �s majdnem felki�ltott. Nagami kikerekedett szemekkel b�mult egy pontra mik�zben verejt�kezve remegett.

- Nagami? – sz�lalt meg �jra.

- �n tudom mi ez… Ez… ez… - ny�gte a l�ny – egy rabszolgapiac!

�s igaza is volt. K�r�lbel�l 10 percet �lldog�lta frissen �rkezett kis csapat a t�ren, amikor is megkezd�d�tt a licit. Sorra vezett�k el t�rsaikat mell�l�k. Nem nagyon �rtett�k milyen alapon zajlik az ad�s-v�tel, �m egyszer csak egy katona durv�n mell�j�k l�pett �s mindkett�j�ket kiragadta a t�megb�l.

Abban a percben megjelent mellett�k a k�k haj� d�mon. P�rsz�t v�ltott a f�rfival, mire az hevesen a fej�t r�zta. V�g�l egy nem hallhat� sz�t ejtett a d�mon, mire a katona r�m�lten b�lintott. �s egy m�siknak odakiab�lt:

-          Ezeket nem adhatod. �k a Nagy�rhoz ker�lnek a palot�ba.

Seyako f�l�ben d�b�rg�tt a v�r. Tal�n meg�ssza. Tal�n t�l �li �s eljut Sesshoumaruig. Tal�n van es�lye, arra hogy nem valami katona veszi meg, hogy n�la csel�dkedjen. �s a szerencs�je �jra kedvezett. M�r szinte mindenkit eladtak a csapatb�l, de �k ketten maradtak. Azt�n megjelent egy asszony. K�z�pkor�, z�m�k testalkat�, mosolyg�s ferdeszem� n� volt, aki kedvesen hozz�juk l�pett.

-          Ti vagytok az �j l�nyok, akik a palot�ban fognak szolg�lni, igaz galambjaim? Gyertek, majd �n vigy�zok r�tok! Egyet se f�ljetek! – azzal elindult utat t�rve a t�megen �t.

Nagami �s Seyako ut�na n�ztek, majd k�vett�k. Mindegy volt hova, csak el innen. Az asszony m�g p�r l�nyt �sszeterelt �tk�zbe �s lassan egy tucatnyi r�m�lten pislog� fiatal n�vel elindult a palota fel�. �gy n�z ki �t tisztelt�k, mert a f�rfiak �s m�g a d�monok is f�lre l�ptek az �tj�r�l, a tizenk�t kis megszeppent galamb – ahogy � mondta – pedig sietve k�vett�k.

A kast�ly fel� haladtak, majd jobbra kit�rtek. Sokat gyalogoltak, m�g nem egy helyen kis kertek �s vetm�nyest pillantottak meg. Kiskapu �llta �tjukat, kedves, mintha csak egy kis h�zi konyhakert el�tt �llt volna. �thaladtak, majd egy nagy k��p�letet pillantottak meg a kert v�g�be.

- Kedveseim. Ezek itt a csel�dszob�k! Rem�lem megfelel�nek, tal�lj�tok! – mosolygott az asszony �s bevezette �ket.

Odabent m�r voltak l�nyok, �k bizony�ra r�gebb �ta itt dolgoztak. �dv�z�lt�k az �rkez�ket, majd n�gyes�vel szob�kba osztott�k �ket. Nagami �s Seyako egy�tt maradhattak. Leoldott�k kezeikr�l a k�t�st, �s �telt raktak el�j�k. Miut�n mind a 12 �jonc megeb�delt, hiszen lassan m�r d�lre j�rt az id�, az asszony, akir�l kider�lt Tomoe-nak h�vnak, t�r�lk�z�t nyomott a l�nyok kez�be �s mindenki kapott egyenruh�t.

-          Most f�r�dni fogtok, hogy lemoss�tok az �t por�t. Holnap reggel kell csak kezdenetek… na gyertek galambocsk�im! – vez�nylete az asszony �s kiindult az udvar fel�.

A l�nyok libasorban sz�pen k�vett�k. Elhaladtak a h�z mellett, mik�zben jobbra t�l�k az �ri�sira m�retezett konyhakert h�z�dott. Azt�n egy m�sik, r�n�z�sre vastag gerend�kb�l �p�tett h�zhoz �rtek. Az asszony ruh�ja b� ujj�b�l egy nagy kulcsot var�zsolt el� �s elford�totta a z�rban. Odabent f�rd�k sorakoztak. Egyetlen nagy k�d �s 7-8 �ll� tusol�. Seyako m�g soha nem l�tott ilyent. Egy kart kellett er�teljesen megh�znia �s olyankor kellemesen langyos v�z borult a nyak�ba, a feje f�l�tt l�v� t�roz�b�l.

A f�rd�z�s v�g�re megj�tt a l�nyok hangja, Nagami �s Seyako is felvid�modott. Ahogy koszos n�hol sebes test�ket led�rzs�lhett�k, az izzads�g szag�t elvette a szappan kellemes illata, hajukr�l s�ros l�k�nt folyt le a korom �s kosz marad�ka mindenki egyre vid�mabb lett. Egyed�l Seya nem �r�lt teljes sz�v�b�l a nagy tiszt�lkod�snak, �s h�t �rthet�v� is v�lt aggodalma.

Ahogy a koszos l� lefolyt f�rtjeir�l, azok csillog� aranyf�ny� tincsekk� v�ltoztak, b�re mintha csak a frissen hullott h� feh�rs�g�vel akart volna vetekedni. � leszegte fej�t, �s �gy csin�lt mintha nem venn� �szre t�rsn�i k�v�ncsiskod�, irigyked� vagy rosszall� tekintet�t.

Azt�n Tomoe asszony kiadta a parancsot a sz�r�tkoz�sra. A l�nyok egy magas ker�t�ssel elk�l�n�tett kicsiny h�ts� udvarra mentek. T�r�lk�z�ikkel sz�razra t�r�lt�k test�ket, a meleg ny�ri napsugarak, �s a k�nnyed szell� sz�r�tani kezdte hajukat. Mikor m�r mindenki megf�s�lk�d�tt, �s megsz�r�tkozott felvett�k egyenruh�jukat.

Mindannyian hossz�, bok�ig �r� ny�ri kimon�t kaptak, a legm�lyebb �jszaka k�kj�nek sz�n�ben. Hozz� derekukra piros �vet k�t�ttek. Hajukat kibontott�k, �s �mulva n�zt�k a csod�s ruh�kat, el sem tudt�k k�pzelni, hogy ilyenben lesznek csel�dl�nyok.

Egyed�l Seyako nem lelkesedett. Haj�t egy szalaggal l�farokba k�t�tte, �s szomorkodva vette tudom�sul, hogy a ruha igen csak harmoniz�l szemei sz�n�vel. Pedig � nem akart kit�nni. El akart vegy�lni addig a percig, am�g Sesshoumaruval nem tud besz�lni.

Gondolatait m�g a sz�ll�sra visszat�rve is �ld�zte. Azt�n a kis csapat �jabb s�t�ra indult. De most m�r az ellenkez� ir�nyba. A h�zon bel�l v�gig egy foly�s�n minek v�g�n a konyh�hoz �s a palota csel�d bej�rat�hoz �rtek. Tomoe asszony megmutatta nekik a konyh�t �s k�z�lte vel�k, hogy mindannyian itt fognak kezdeni holnap. Seya kiss� csal�dott volt.

Azt�n az asszony csendre intette �ket �s bel�ptek a palot�ba. Senki sem akart hinni a szem�nek. K�zvetlen el�tt�k balra faragott fa ajt� komor sziluettje n�zett szembe vel�k, ami a kast�ly f�bej�rata volt. A kis ajt�, amin kij�ttek egy hatalmas k�t�g� l�pcs� oldal�ban ny�lott. A plafonon csill�r l�gott, ami most nem �gett, mert az ablakokon meleg napf�ny sz�r�d�tt be. Tomoe asszony elindult, maga el�tt terelgetve a l�nyokat, mint kotl�s a csib�it.

Felmentek a l�pcs�k�n, jobban mondva a bal oldalin. Az asszony mes�lt:

-          Erre van minden, ami a Nyugati Tartom�nnyal kapcsolatos. Erre van a k�nyvt�r, erre vannak a dolgoz� �s fogad� szob�k, erre vannak az iratt�rak, itt fordul meg egy nap alatt a legt�bb nagy�r. – k�zben tereb�lyes foly�s�n haladtak, melyr�l ajt�k �s mell�k folyos�k ny�ltak. – Erre van az �tkez� �s van p�r kisebb pavilon is. Nektek csak akkor szabad erre b�kl�sznotok, ha engedj�tek, van r�. A saj�t �rdeketekben… - z�rta le a mes�t Tomoe asszony.

Ahogy mentek egyszer csak egy sz�pen mint�zott ajt� kiny�lt mellett�k, �s kil�pett rajta a k�khaj� d�mon, aki az �ton a foglyokkal volt. �m Seyako m�g valamit megpillantott, a d�szes tol�ajt� m�g�tt. Egy magas f�rfi sziluettj�t, h�tulr�l, a napf�nyben j�tsz� ez�stf�rt�kkel. Olyan volt, mint egy l�tom�s, egy gy�ny�r� de gyorsan tovat�n� l�tom�s. Valami ismeretlen er� k�sztette arra, hogy addig b�mulja az alakot am�g az ajt� be nem csuk�dik �s a napf�nye m�r nem t�kr�z�dik vissza k�k szemein. Azt�n az ajt�ban �ll� alakra n�zett. Egy pillanatra � is �s a kis t�rsas�g is meglep�d�tt. Azt�n Tomoe asszony a l�nyokra n�zett:

-          Ha valakivel tal�lkoztok itt, m�lyen meghajoltok. �gy! – mutatta, mire a l�nyok ut�nozt�k. - �s mindenkit Uramnak sz�l�tsatok!

Seyako �s Nagami eddig h�tul �lltak �s most k�sve hajoltak meg. A d�mon tekintete egy pillanatig tal�lkozott Sey��val. A f�rfi el�gedetten b�lintott, majd �jra a l�nyt kereste, de mivel nem l�tta rendesen a t�bbiekt�l, megsz�l�totta az asszonyt:

-          Tomoe, l�tom, elkezdted a nevel�st. Mennyien is vannak? – k�rdezte m�ly baritonj�n a n�t.

-          Tizenketten Ryohmaru-sama! – hajolt meg az asszony, majd intett a l�nyoknak, mire azok nagyj�b�l sorba rendez�dtek.

A Ryohmarunak sz�l�tott f�rfi v�gign�zett rajtuk, azt�n elakadt a l�legzete. A kis koszos vil�gos haj� l�ny helyett, akit keresett egy gy�ny�r� aranysz�ke, csillog� szem� n�t tal�lt. Azt�n �szrevette, hogy szemei egy kicsit t�bbet id�ztek ezen a l�nyon, ez�rt azt�n gyorsan tov�bb is indult.

A t�bbiek �sszes�gtak Seya h�ta m�g�tt, �m nem maradt idej�k pletyk�lni, tov�bb indult az idegenvezet�s. A baloldali sz�rnyon is v�gig s�t�ltak. Mint kider�lt ez volt a vend�gszob�k, t�rsalg�k, �s a lakoszt�lyok r�sze. Innen lehetett kimenni a palota nagykertj�be, �s itt volt minden a leggy�ny�r�bb. A l�nyok �gy �rezt�k, nem tudj�k felfogni ezt a pomp�t, mintha csak �lom, t�nd�rmese lenne az eg�sz.

M�r a d�lut�n is �regedni kezdett mire befejez�d�tt a felfedez� k�r�t. Visszat�rtek sz�ll�sukba, ahol mindenki elfoglalta saj�t fekhely�t, hamar nyugov�ra akartak t�rni, hiszen a hossz� gyalog�t f�rads�ga nem m�lt m�g el. Seya �s Nagami �s k�t h�l�t�rsuk is lefek�dt, ruh�ikat kiter�tett�k, k�nny� h�l�ingben b�jtak be a puha takar� al�. Azt�n �tadt�k magukat az �des �lomnak.

Folytat�s k�vetkezik…