K�r�lbel�l 1 h�nap m�lva:

Kagome �pp gy�gyn�v�nyeket szedett, mikor �melyegni kezdett. Tudta, hogy ha most itt el�jul, nem fogj�k megtal�lni, hisz nem sz�lt senkinek arr�l, hogy hova ment. Megpr�b�lt visszamenni a t�bbiekhez, azonban t�ls�gosan sz�d�lt. El�jult. Hossz� id�n kereszt�l csak fek�dt a f�ld�n, m�gnem egy b�szke, nagy szellem �szre nem vette, a l�tsz�lag halott l�nyt. Sesshomaru volt az. Odal�pett Kagom�hoz, megn�zte, �l-e m�g.

-         Veled meg mi t�rt�nt, haland� l�ny? Ha te itt vagy, az �cs�mnek is erre kell lennie, valahol. Jobb lesz, ha visszaviszlek neki – mondta a szellem, aki m�r tudta, mit�l �jult el Kagome – az a korcs biztos �r�lni fog.

-         Se… ssho… ma… ru – ny�gte Kagome, aki m�g mindig kicsit k�bult volt – te meg mit keresel itt?

-         A f�ld�n fek�dt�l, �reztem, hogy mit�l �jult�l el, gondoltam, visszaadlak az �cs�mnek – mondta mit sem t�r�dve azzal, hogy Kagome el�gg� zavarban van.

-         Hogy �rted azt, hogy tudod, mit�l �jultam el?

-         Tal�n m�g magad sem tudod?

-         Nem. De, ha k�rhetem, letenn�l?

-         Persze – letette, kicsit l�tszott a meglepetts�g az arc�n, de ez gyorsan szertefoszlott – mond, volt�l egy�tt mostan�ban az �cs�mmel?

-         Miii? – Kagome el�gg� zavarba j�tt – ugye nem ara c�lzol, hogy kisbab�t v�rok.

-         De, nem is egyet, k�t kis korcsot �reztem benned. Megj�tt�nk. Innen m�r oda tal�lsz egyed�l is, nem akarok �sszefutni az �cs�mmel.

-         Meg�rtelek. K�sz�n�m sz�pen. Nem gondoltam volna, hogy tudsz te j�t is tenni.

-         Elt�lzod. Ne hidd, hogy emiatt most j�ba lesz�nk.

-         Sajn�lom, hogy �gy gondolod. Pedig szerintem j�l kij�nn�tek Inuyash�val, ha f�lretenn�tek a b�szkes�geteket.

-         Ha megkapom a Tetsuaig�t. Na j�, nem fogok fel�llni egy ostoba haland� l�nnyal, aki az �cs�mt�l v�r ikreket – mondta minden k�l�n�sebb arckifejez�s �s �rz�s n�lk�l, a szok�sos rideg st�lus�ban, �s m�r el is t�nt. A hely�n, pedig megjelent Inuyasha. Meg�rezte szerelm�n Sesshomaru szag�t.

-         H�t te meg hol volt�l? �s mi�rt van Sesshomaru szagod?

-         Besz�ln�nk kell Inuyasha. Fontos dologr�l.

-         Mir�l? Ugye nem azt akarod mondani, hogy beleszerett�l a b�ty�mba – k�rdezte f�lve a hanyou.

-         Te, idi�ta, mi�rt mondan�k ilyent?

-         H�t… vele volt�l, nem?

-         Igen, de nem az�rt. El�jultam, �s � tal�lt meg. Besz�lgett�nk, �s elhozott ide. Tulajdonk�ppen neki k�sz�nhetem, hogy tudom, mi�rt �jultam el.

-         �s m�gis mi�rt. Ugye nem vagy beteg – fogta agg�d�ra a dolgot Inuyasha.

Kagome zokogva a nyak�ba borult.

-         Kisbab�t v�rok, t�led. Jobban mondva kett� kisbab�t, ikreket.

-         Hogy, mi? Ez, csod�latos – mondta meglepetten a hanyou �s �tkarolta a l�nyt, ugye most csak az�rt s�rsz, mert boldog vagy.

-         Igen. Szeretlek, �s nagyon �r�l�k, hogy kisbab�ink lesznek.

-         �n is. Gyere, mondjuk el a t�bbieknek.

-         Ok� – mondta Kagome, let�r�lte k�nnyeit, �s belekarol Inuba. Odafel� �ton v�gig arr�l besz�ltek, hogy h�vj�k a piciket. Mikor oda�rtek, Medi, Hito �s Naomi fogadta �ket.

-         Sziasztok, jaj, de j� hogy itt vagytok, mondanunk kell valamit… - mondta Inuyasha.

-         Mondj�tok. – v�laszolta Hito, mik�zben mosoly �lt az arc�ra.

-         Gyereket v�rok, pontosabban… - kezdte Kagome, mikor Medi v�gott bele mondanival�ja l�nyeg�be.

-         Ikreket…

-         egy fi�t…

-         �s egy l�nyt. – mondt�k az ikrek felv�ltva, Inuyasha meg Kagome nem gy�z�tt figyelni, olyan gyorsan v�ltott�k egym�st.

-         Honnan veszitek?

-         Kagome, el ne �julj…

-         de mi vagyunk azok…

-         csak ti m�r r�g meghaltatok…

-         �gy nem tudj�tok, kik vagyunk.

-         TESS�K? EZT MI�RT NEM MONDT�TOK?

-         F�lt�nk a d�hkit�r�sedt�l…

-         Nekem nincsenek is d�hkit�r�seim!

-         Akkor most mi van?

-         Cuh, csak m�rges vagyok.

-         Basszus! – ki�ltott Medi.

-         Mivan?

-         Ma lett volna a pr�b�m a band�val! �! Ilyen nincs!

-         Jaj, csak ez?

-         Igen ez, de le�tlek, ha �gy teszel, mintha h�lye lenn�k!

-         Az vagy.

-         Mit mondt�l? – fordult meg idegesen Medi, �s Hitot (eln�z�st a kifejez�s�rt) t�k�n r�gta. A fi� �sszeg�rnyedt, Inuyasha �s Kagome, meg d�bbenten n�zt�k a jelenetet.

-         H�lye cafka.

-         Idi�ta �llat.

-         B�na vagy!

-         Te meg lass�!

-         Csend legyen! – �llt az ikrek k�z� Inuyasha, de k�s� volt. Az ikrek m�g �t is v�ltoztak f�lszellemm�, �s egym�snak ugrottak, Medi ott �t�tte, ahol tudta, a fi� v�dekezett, majd elkezdte h�zni Medi haj�t. A l�ny bed�h�d�tt, �s lekevert egyet „b�tyj�nak”. Hito v�laszk�ppen r�taposott Medi l�b�ra, ki ez�rt dalolni kezdett, mindenkinek be kellett fognia a f�l�t. Hito csettintett, mire eleredt az es�, mindenki b�rig �zott, mire Inuyasha le tudta �ll�tani a vereked� gyerekeit. Visszamentek a t�bbiekhez, �s a k�zelben kerestek sz�ll�st. Egy fekete felh�nek k�sz�nhet�en a legj�m�d�bb vend�gl�be kaptak bebocs�t�st. A szob�kat kettes�vel kapt�k: Inuyasha – Kagome, Miroku – Sango, Medi – Hito, Naomi – Shippo (�s Kirara)

-         H�lye cafka.

-         S�ndiszn�.

-         Sose fejezik be?

-         CS�ND LEGYEN! – ord�tott Inuyasha, mindenkibe belefagyott a sz�, �s kikerekedett szemmel n�zt�k. – m�g egy sz�t meghallok, lekeverek nektek egyet. Medi megp�rd�lt, karon ragadta Hitot, majd beviharzottak a szob�jukba.

-         Most, hogy v�gre megfogantunk, minden rendben van, haza is mehet�nk – mondta Hito.

-         Igen, de el�tte mit sz�ln�l, ha Inuyasha megb�k�lne Sesshomaruval? - pr�b�lkozott Medi

-         Ez �r�lts�g, ezek ketten sose lesznek j�ba.

-         Ne feledd, a mi id�nkben is kib�k�ltek.

-         Igazad lehet, akkor, mi a terv? – �rtetlenkedett a fi�.

-         Igaz, Kagome nem eml�tette, hogy Sesshomaru mondta meg neki, hogy ikreket v�r. Inuyasha h�l�b�l kib�k�lhetne vele.

-         De ha Inuyasha bele is megy, mi lesz Sesshomaruval? � biztos nem fog beleegyezni.

-         Elint�zem, emiatt ne agg�dj – mondta a kisl�ny, majd egy csalafinta mosoly k�s�ret�ben kis�t�lt a szob�b�l.

-         Hova m�sz Medi?

-         Megkeresem Sesshomarut. Ha anyu�k k�rdezik, hol vagyok, mond meg az igazat.

-         De…

-         Semmi de, fogadj sz�t, most az egyszer, k�rlek – mondta Medi, majd elment. �jszaka volt. K�nytelen volt �tv�ltozni f�lszellemm�, hogy meg�rezze a szellem szag�t. Ez el�g neh�z volt a kisl�ny sz�m�ra, de nagy nehezen, egy s�t�t erd�ben r�lelt a keresett szem�lyre. Mikor Sesshomaru meg�rezte a gyerek szag�t, meglep�d�tt.

-         Te meg ki vagy? A korcs �cs�m �s annak a haland� l�nynak a szag�t �rzem benned.

-        A nevem Medi, Inuyasha �s Kagome l�nya vagyok. Az�rt j�ttem, hogy megk�rjelek, b�k�lj ki apu�kkal.

-        Mi? Hogy lehetsz te a gyerek�k?

-        Az ikertes�mmal visszaj�tt�nk a j�v�b�l, hogy megments�k a sz�leinket. Elint�zt�k, hogy megfoganjunk, �s most m�r csak az a dolgunk, hogy kib�k�ts�nk titeket.

-        Ostoba korcs vagy te is. Mib�l gondolod, hogy hallgatni fogok a szavadra?

-        A mi id�nkben m�r j�ba voltatok. A mi id�nkben minden rendben volt, m�g Naraku fel nem �ledt.

-        Ez nem jelenti azt, hogy most is ki kell b�k�ln�nk. Am�gy, ha �n bele is egyezn�k, az �cs�m t�l b�szke ahhoz.

-        K�rlek, egy pr�b�t meg�r. Tudom, hogy a sz�ved m�ly�n egy kedves, szeretetteljes szellem vagy.

-        Rendben, menj�nk – mondta a szellem, �s mintha egy apr� mosoly jelent volna meg az arc�n, k�vette a Medit. Mikor oda�rtek a kunyh�hoz Kagome m�r nagyon agg�dott a l�ny�rt.

-        Medi, te meg hol volt�l? – aggodalmaskodott Kagome.

-        Ne haragudjatok, hogy elt�ntem, de hoztam valakit, lehet, hogy nem fogtok neki �r�lni, de k�rlek, ne legyetek d�h�sek r�m.

-        Sziasztok – l�pett el� egy fa m�g�l Sesshomaru.

-        Mi, ez meg mit keres itt?- h�b�rg�tt Inuyasha.

-        Apu, ki kell b�k�ln�t�k!

-        Mi, �s te ebbe beleegyezt�l Sesshomaru?

-        Bele, a l�nyotok nagyon meggy�z� tud lenni – kacsintott a gyerekre.

-        Nem hiszem el – esett le Inuyasha �lla.

-        Na, kib�k�lt�k?- k�rdezt�k k�rusban az ikrek.

-        Csak rajtad �ll, Inuyasha – mondta mosolyogva Kagome.

-        De… - a hanyounak nem nagyon tetszett az �tlet, de sz�ve m�ly�n, szerette volna, ha kib�k�l a b�tyj�val – Rendben – ny�gte ki Inuyasha, majd odal�pett Sesshomaruhoz, �s kezet ny�jtott.

-        B�ke. De t�bb� ne halljak r�latok rosszat - mosolyogtak az ikrek – nek�nk most m�r menn�nk kell. Hamarosan ism�t tal�lkozunk. Mi asszem kicsit el�bb l�tunk titeket, mint ti minketJ - nevetett Medi. Odafutottak sz�leikhez, meg�lelt�k �ket, kapott mindenki egy-egy b�cs� puszit. Mindenki nagy meglepet�s�re, miel�tt elmentek volna, Medi odafutott Sesshomaruhoz, a nyak�ba ugrott �s neki is adott egy puszit. A szellem el�sz�r meglep�d�tt, p�r pillanat m�lva azonban m�r � is a l�nyt �lelgette.

-        K�sz�n�m, amit tett�l – s�gta Medi f�l�be Sesshomaru, majd megsimogatta a gyerek buksij�t �s letette.

-        Hugica, gyere, menn�nk kell! – kiab�lt Hito, aki m�r a k�tn�l volt. A l�ny gyorsan odafutott. Megfogt�k egym�s kez�t, �s beleugrottak a k�tba. A kis csapatunk, egy ideig b�multa a kutat, majd elindultak, �s �lt�k tov�bb �let�ket. A k�t gyerek, pedig f�lve m�szott ki a k�tb�l, hogy vajon siker�lt-e a terv�k.

-        Szerinted �letben vannak? – agg�dott Hito.

-        Rem�lem. N�zz�k meg! – mondta Medi, majd kim�szott a k�tb�l. Csod�k csod�j�ra, a sz�leik a Szent f�n�l voltak �s besz�lgettek. Fel sem t�nt, nekik, hogy a gyerekek t�vol voltak, hisz k�r�lbel�l 10 m�sodperccel t�voz�suk ut�n �rtek vissza.

-        Szia anya – ugrott Kagome nyak�ba Medi.

-        Medi, de h�t, el se mentem – lep�d�tt meg Kagome.

-        Igaz, de… ���. Nekem viszont mennem kell – mondta a kisl�ny, majd elfutott.

-        Szia anya, szeretlek, �n is megyek – �lelgette anyj�t Hito is. Majd h�ga ut�n rohant.

-        Ez meleg volt, azt hittem, el�rulsz minket. Ne feledd, nem tudhatj�k meg, hogy miattunk �lnek.

-        Ok�, egy pillanatra �n se tudtam, mit mondjak, t�ls�gosan �r�ltem, hogy �jra l�thattam �ket, m�rmint, a mi korunkban.

-        Meg�rtelek.

-        Jaj, mi lehet a fell�p�semmel? – aggodalmaskodott Medi. Ebben a pillanatban megcs�rrent a telefon. Medi ugrott gyorsan.

-        Halli, Medi vagyok, ki az?

-        Szia Medi, baj van. Lebetegedett a git�rosunk, nem tudn�l szerezni egyet?

-        H�t… az �cs�m megfelel?

-        Ha �rt egy kicsit a h�rokhoz, j�het.

-        Ok�, cs�o.

-        Viszl�t, ne feledd, f�l �ra m�lva itt legy�l.

-        Persze – letette a kagyl�t – a francba.

-        Mi a baj?

-        Megint k�s�sben vagyok. Ja, hozd a git�rodat, fel kell l�pned a band�mban.

-        Mi? �n? Te meghibbant�l.

-        Ne veszekedj most, gyere, k�rlek Hito. Ismered a sz�mainkat.

-        Rendben, de ez�rt az ad�som vagy.

-        Ok� – berohant a szob�j�ba. Nagyon meglep�d�tt, mikor megl�tta, hogy a fiatalabb Miroku �l az �gy�n.

-        Te meg mit keresel itt?

-        Hozz�d j�ttem. Hi�nyozt�l – mondta a fi�, majd v�ratlanul megcs�kolta.

-        H�j. Ezt meg mi�rt tetted?

-        Mert szeretlek, am�gy meg, mennem is kell, anyu h�t ideg, hogy megsz�ktem…

-        Maradhatn�l a koncertre.