A hajnal megv�lt� jelens�gk�nt �nt�tte el a ter�letet
elmosva az �jszaka �rnyait, megtiszt�tva minden zugot a
s�t�ts�g mocsk�t�l. A vir�gok szomjasan itt�k a nap anyai
meleg�t �s f�r�dtek arany f�ny�ben, mik�zben vid�m
mad�csiripel�s hallatszott fel az �gb�l. Meroko nyugodtan,
sz�tlanul s�t�lt a n� melett. A l�ny, hogy enyh�tse b�nat�t,
t�bbsz�r is k�rd�en r�meredt az idegenre, de az nem
v�laszolt neki, csak hidegen meredt maga el� furcsa, z�ldes
szemeivel figyelemre sem m�ltatva, mintha nem is lett volna
mellette senki �s semmi. Meroko k�v�ncsian figyelte minden
mozdulat�t, vizsg�l�d� szeml�l�d�se k�zben igen furcsa �s
idegen dolgokat vett �szre, de ezeket pr�b�lta kiz�rni
elm�j�b�l �s nem l�tez�nek tekintette �ket. N�h�ny
pillanatra �gy t�nt neki, ahogy megbabon�zva b�multa a n�t,
hogy nem is l�legzik, de szinte azonnal kit�pte gondolatai
k�z�l ezt a r�hejes �szrev�telt. Mi�rt ne l�legezne? Hacsak.....
Ut�na az idegen kiss� szakadt kimon�j�ra n�zett. Tetszettek
neki azok a szab�lytalan mint�k, mik pirosan p�tty�z�dtek
rajta, s a kez�n l�v� v�r�s tetov�l�st is megcsod�lta. Ahogy
hosszasan b�multa a tekerg� jeleket, szemeiben �gy t�ntek
mintha l�ktetn�nek, mintha �szrev�tlen�l k�gy�zn�nak, de
ahogy az el�bbi ostoba �szrev�telt, ezt is kit�r�lte
fej�b�l. M�ghogy mozognak a tetov�l�sok... Nevets�ges...
Hacsak...
�gy d�nt�tt ink�bb csak szeme sark�b�l tartja szemmel az
idegent, k�zben untalan fecseg�s�vel tette hosszabb� az utat:
-T�ged hogy h�vnak? A nevem Meroko. H�t  tied?-tudta hogy
�gysem fog v�laszt kapni, ez�rt folytatta monol�gjait, mik
miatt egyre szapor�bban nyelte le a sz�j�ban el�buggyan�
ny�lat-Igaz�n kedves t�led hogy elviszel a nagyb�csik�mhoz.
Nagyon kedves ember, ha akarsz maradhatsz n�lunk n�h�ny
napig, biztos megengedn�. Nagyon sz�pek azok a hossz�k�s
jelek a kezeden, mit jelentenek? M�g sosem l�ttam azokhoz
hasonl�t. K�lf�ldi vagy? Van csal�dod? Nekem a
nagyb�csik�mon k�v�l m�r nincs senkim, de nem is b�nom mert
�n szeretem a nagyb�csik�mat �s am�g � velem van �s �l tudom
hogy nem kell szomorkodnom, mert � megv�d.
A n� hidegen t�rte az unalmas szavakat.
Meroko gyomra hirtelen felkongult az �hs�gt�l. B�r az idegen
nem igaz�n akart meg�llni, m�gis enged�lyezett egy kis
pihen�t, a kisl�ny ugyanis ember...
A kisl�ny a bokrok s�r�j�be ment bogy�kat szedni.
Felaj�nlotta , hogy hoz k�s�r�j�nek is, amit az idegen
term�szetes m�don visszautas�tott.
A n� le�lt az �rny�kba unottan �s r�meredt f�radt kezeire.
Az egyik tetov�l�s kidudorodott h�s�b�l kit�rve, szel�den
megcsavarodva a leveg�ben. A cs�p f�radtan kiny�jt�z�dott,
majd ernyedten visszacsapott b�re al�.
Hirtelen a fekete s�r� rengeteg�ben egy furcsa alak, mint a
k�s�rtet villant fel. A n� hidegen megfordult. Fekete,
z�ldes f�ny� haja fenyeget� suhog�ssal lobbant meg, mik�zben
kiss� meglepett, m�gis nyugodt �s len�z� tekintete az alak
fele hunyorgott. A f�rfi test�t feh�r p�vi�njelmez takarta
el, g�nyos mosolya m�g�l el�gedett nevet�s s�v�tett el�:
-Ha tudn� az a gyerek, hogy ki mellett s�t�l...Ne j�tszd meg
magad. B�r meg kell hagyni, el�g csinos k�ls�t szerezt�l
magadnak, egy halhatatlan Tennyo �r�k fiatal test�t etted
meg.-azzal a feh�r sz�r m�g�l a h�sos p�kl�bak v�rakoz�an
el�t�rtek a vaskos, lobog� cs�pok k�s�ret�ben-A nevem
Naraku. Hamarosan a r�szemm� fogsz v�lni. Milyen k�r hogy
nem tudt�l t�bb d�mont is abszorb�lni, ugyanis m�ris magad
is abszorb�lva leszel.-tekeregtek a leveg�ben a karok, mint
a sikaml�s giliszt�k-Gyer�nk, mutasd mit tudsz...-suttogta
csendesen, azzal a p�kl�bak fenyeget�en felemelkedtek.
A n� arca nem rezzent meg, f�lelmetes nyugodts�ga egyetlen
r�ncot sem engedett meg gy�ny�r� �s rideg b�r�n, csak szemei
torzultak len�z� d�hre:
-Egy korcs akar felfalni?
Ujjai v�rakoz�an roppantak meg �s lass�, hom�lyos fenyeget�s
k�zben t�rultak ki. Naraku eltasz�totta mag�t a f�ldt�l �s
az idegen fele magasodott.
A n� kez�b�l a v�rv�r�s karok zuhataga �ml�tt el� �hesen
nekicsap�dva a f�rfinak. A karok ny�lk�nt s�v�tettek,
vaskos, pikkelyes izmaik csak elhom�lyosult v�r�s foltokk�nt
l�tszottak a leveg�ben, mik robogva v�jtak bele a t�mad�ra
m�ly lyukakat t�pve a test�be, kegyetlen�l sz�tt�pve az
�ri�si gilisztak�nt vonagl� cs�pokat. A n� ajkai mosolyra
h�z�dtak, mik�zben maga el� emelte a felny�rsaltat:
-Sz�nalmas...egy korcst�l nem is v�rtam t�bbet.
A jelmez m�g�l kim�rt vihog�s t�rt el�:
-K�sz�n�m hogy megk�nny�tetted a dolgom.
A n� szemei r�ncosan �sszesz�k�ltek, amint a f�rfi teste a
sebek ment�n ragyogni kedzett. Enni kezdte a karokat, mik
�tf�tt�k test�t, mikb�l megd�bbent sip�t�s t�rt el�. A n�
hunyorogva ell�kte mag�t�l Narakut, amint a cs�pok fr�cs�gve
lev�laszt�dtak karj�r�l, de a f�rfi �jra t�madott a magasba
sz�kkenve. Minden m�sodpercek alatt zajlott le �rj�ng�
gyorsas�ggal, pedig �rj�t�en lass�nak hatott, mintha a t�r a
v�gtelenbe ny�lt volna el az id�vel egy�tt elnyelve a
mozdulatokat. A n� kezeit maga el� emelte, ajkai d�h�dt
fintorba torzultak, mik�zben �ben haja fenyeget�en
sz�tter�lt a leveg�ben. Dermeszt� suttog�sa vihark�nt �ml�tt
sz�t, mire a Naraku mellett l�v� f�k �l� tonyokk�nt
megmozdultak, recseg� �gaikkal fel�je emelkdeve az eget
s�t�ten elbor�tva. A f�rfi cs�pjai vadul megfodort�k a
leveg�t, de m�r nem tudt�k el�rni a n�t. A f�k becsuk�dtak
el�tte, mint egy gyilkos oll�. Az �gak sz�raz recseg�se
�radt sz�t, mik�zben forg�csok h�pih�ivel telt meg a
v�gtelen, amint a hely�r�l kiszakad� rengeteg
felismerhetetlen roncsk�nt roppant �ssze Naraku k�zt. A n�
ujjai vid�m kecsess�ggel zongor�ztak v�gig a leveg�n, mire
az egym�sba mar� f�k a f�ldbe tipr�dtak, mintha csak kis
fogpiszk�l�k lettek volna,. F�jdalmas ropog�suk �l�
h�scafatok csattog�s�hoz hasonl�tott, amint nyikorogva
g�rb�ltek be �s szakadtak szil�nkokra.
-Al�becs�lt�l...-suttogta, b�r j�l udta hogy m�r nem hallja
a t�mad�ja.
Naraku m�r elment.
A n� nyugodtan visszas�t�lt, ahol mag�ra hagyta Meroko, mire
a boz�t v�rakoz�an megny�lt �s el�viharzott m�g�le a kisl�ny:
-Mehet�nk. K�rsz?-ny�jtott fel�je egy mar�knyi bogy�t.
A n� nem v�laszolt. Maga el� engedte a l�nyt. A h�tt�rben
l�tszott a megcsonk�tott rengeteg, melynek l�tv�nya miatt
szemei z�ldesen felizzottak, b�r�t pedig g�nyos pikelyek
sz�ntott�k fel az el�gedett mosoly miatt.

A kisl�ny vid�man robbant be az ajt�n. Szemeiben k�nnyek
�gtek, kezei pedig er�s v�gyakoz�sra kit�rultak, amint
nagyb�tyja karjaiba rohant.A f�rfi kopasz fej�n megcsillant
a f�ny, �reg r�ncai eltorzultak az �r�m miatt, mik�zben az �
tekintet�t is elsodort�k a s�s bubor�kok:
-Azt hittem te is meghalt�l.
-Ne agg�dj. Egy kedves n�ni elhozott engem ide. Ugye itt
maradhat �jszak�ra?
-Persze ki...-azzal szemei elkerekedtek a r�m�lett�l,
v�r�ss� t�ve a tekintet�t a verejt�kezve dobog� erek, mik
szinte kidurrantak a sokkt�l.
�sszesz�k�lt pupill�j�ban egy s�t�t alak
magasodott.R�ncainak v�lgyein k�ts�gbeesve csorogtak le az
izzads�gcseppek, mik�zben v�dve maga el� tolta a lekes
kisl�nyt �s h�tr�lni kezdett. A n� ott �llt az ajt�ban. De
megv�ltozva. Szemei s�t�tek �s d�h�sek voltak. Ajkai
kim�rten form�lt�k a szavakat, amint recsegve let�rt r�luk a
fagy:
-Hol van?
Az �regember habogni kezdett, arca egyre jobban
elr�ncosodott �s aszaltt� v�lt, mik�zben f�lelemt�l hunyorg�
tekintete derengeni kezdett. �gy fakadt s�rva, mint egy
kisgyerek, ki valami rosszat m�velt �s mindj�rt elverik �rte:
-Nem akartam...
A n� l�p�sei megkoppantak a padl�n.
-Ne...-ny�sz�r�gte az �reg, amint remegve h�tr�lni kezdett.
A kisl�ny ijedten fel�je fordult:
-Mi a ba...-azzal az � szemei is elkerekedtek.
V�r meleg�t �rezte az arc�n, mely nagyapja k�p�r�l fr�ccsent
r�. A h�sos kar az �reg feje mellett s�v�tett el felsz�ntva
a b�r�t, belemarva h�s�ba, mely v�rt s�rva felszakadt. A
v�r�s foly� forr�n �ml�tt le az �ll�ra �sszemaszatolva a k�p�t.
-k�...K�..��...����....-h�rg�tt, mik�zben beg�rb�lt ujjai
belem�lyedtek saj�t arc�ba a borzalom miatt, mocskosod�
seb�be f�rva ujjait k�ts�gbeesetten facsarta bel�le a testi
nedveket-ne....eeee...eee-csillogott kez�ben v�re.
A kisl�ny nem tudott megsz�lalni. N�m�n meredt a n�
kimon�j�ra. Azok a v�r�s foltok...Amik p�tty�zt�k a
ruh�j�t...cs�p�g�tt le arc�r�l nagyb�tyj�nak v�re k�nny�vel
�sszevegy�lve.
A n� kez�n l�v� „tetov�l�s” �jra megyny�lt. A kar k�gy�zva
szelte kett� a leveg�t �s v�gta a f�ldh�z a f�rfit.
-Hol van?-suttogta a n�, mik�zben a h�zba lass� vir�gszirmok
kavarogtak be, mint a h�pih�k.
A f�rfi remegett, vad mozdulataival m�ly �rkokat v�jt a
padl� deszk�in lekoptatva ujjait v�res csonkokk� t�pve
azokat, amint �rezte a kar sz�j�b�l �ml� ny�l forr�s�g�t,
mely a b�r�be mart.
-K�� ...����.........��������� k� k�.......
A n� m�sik cs�pja �ldozata feje mellett csap�dott a f�ldbe:
-HOL VAN A MENNYEK MAD�RTOLL TAL�RJA?!!!!!!!!
-ni ….....iiii........i.....
����..........aaaaaaaam.....-h�rg�tt
remegve.-niiiiiii.....�. am...
A kar hirtelen elengedte. Az �reg k�nnyekt�l fuldokolva kelt
fel �s fogta meg a sokkt�l megdermedt kisl�nyt.
Persze...Csak a tal�r kellett neki, az�rt k�s�rte el a
l�nyt, hogy elvezesse hozz�. A nagyb�csik�ja lopta el. De
mi�rt ilyen fontos. Mi�rt kell neki?
A f�rfi csak egy f�l mozdulatot tudott megtenni, amint
kig�badt szemeivel csod�lkozva has�ra tekintett, mit egy kar
f�tt �t. Ajkai m�g�l v�r buggyant el�. V�r�s gurgul�z�st�l
fuldokolva esett el �s tekintett fel a felette magasod� �rny
fele. A n� arca nem l�tszott, mert eltakarta a s�t�ts�g.
Valami felvillant el�tte mint egy pislog� szem. Megl�tta
benne saj�t, els�padt visszat�kr�z�d�s�t a t�k�rben. A n�
egyik keze szaftos bizserg�s k�zepette alakult �t �s
fenyeget�en magasodott felfele sip�t� sz�jat n�vesztve.
A f�rfi �v�lt�se, mely fr�cs�g� ny�ltengerrel �s v�r v�r�s
zuhatag�val t�l�tte meg a kunyh� falait olyan keservesen
fojt el, ak�r v�re, mely a padl�n h�zva t�lt�tte fel a
deszk�k kusza reped�seit.
A kisl�ny s�padt arccal n�zte nagyb�tyja hal�ltus�j�t,
mik�zben tombol� elm�j�ben villan�, v�r�s k�pkock�k
lobbantak fel.
A cs�pok v�rszomjas k�gy�kk�nt apr�tott�k fel a kunyh�kat
mindent sz�tt�pve, mi el�b�k ker�lt.
Az izz� v�r tomp�n megcsillant a lil�s f�nyben amint �radva
�nt�tt ki a deszk�k reped�sei k�z�l.
A karok sip�t�sa egybeolvadt az emberek �v�lt�s�vel, melyek
v�res �ress�gbe fulladtak.
A v�r feketedve nekicsap�dott a falaknak.
Mindenkit felny�rsaltak.
A v�r�s �r nekicsap�dott a kisl�ny l�bainak.
Mindenkit sz�tt�ptek. L�tta maga el�tt a sikolt�z� t�meget,
kiknek feje felett acsarogva t�rultak ki a karok.
Azt�n...M�r csak a karok voltak.
A gyerek arca �g t�nt mintha sz�t akart volna olvadni a
k�nnyek miatt. Elcsukl� hangja f�jdalmasan csengett fel a
s�s leveg�ben:
-Te �lt..d me......a falusiakat.
A n� f�nytelen szemeivel a l�nyra meredt.
-Ki vagy te?
A szavak elm�j�be �gtek a l�nynak, amint a n� ajkai szel�den
kiny�ltak:
-Kaguya. A mennyek kir�lyn�je �s az �r�k �jszaka ir�ny�t�ja.
-Ka....gu...ya...-suttogta a l�ny, majd k�nnyesen
elmosolygott:-Kaguya, engem is megakarsz �lni?
Szemei r�m�lten kig�badtak medr�kb�l, amint a n� cs�pjai
megfesz�ltek  a leveg�ben.