-          � k�rt meg r� hogy ne besz�ljek ezekr�l. �s nem miattatok, hanem �rtetek! Nem akarjuk, hogy esetleg a mi ellens�geink rajtatok keress�k a gyengepontjainkat! Ugye meg�rtitek? – n�zett nagy, csillog� cica szemekkel r�juk Mido.

-          Oh! K�sz�nj�k! De mi ilyent�l nem f�l�nk! – mosolyodtak el meghatottan a l�nyok.

P�r m�sodpercig v�rakozva n�zt�k a l�nyt, aki csak ide-oda pislogott kett�j�k k�z�l. Azt�n m�r csak zavarodottan sz�tt�rta a kezeit:

-          Most mi van?

-          El�rultad magad! �gyhogy mes�lj! Ne agg�dj a te nagy Sesshoumarud semmit, sem tud meg! – kacsintott nagyot Kagome.

-          Pontosan. S�rig hallgatunk! Nem is �rtem hogy b�rtad id�ig? �n p�ld�ul m�r biztosan felrobbantam volna, amiatt a perverz szerzetes miatt, ha nem besz�lhetek veletek! – s�hajtott nagyot Sango.

-          De igaz�b�l nem is tudom, mit kellene elmondanom?

-          H�t mondjuk, kezd az elej�r�l!

-          H�t azt hallott�tok m�r, hogyan tal�lkoztunk… 

-          Arra gondolok, hogyan j�ttetek �ssze! – mosolygott a szellemirt� l�ny.

-          Hiszen mondtam m�r. A h�vforr�sn�l, itt feljebb. Azon az �jszak�n, amikor Kagome �s Inuyasha… �h�mm… - vigyorgott nagyokat Mido.

-          Most nem err�l besz�l�nk! �n m�r mindenr�l besz�moltam.

-          Azt ne is v�rj�tok, hogy olyan ”r�szletekig” belemen�en t�rgyaljak ezekr�l! – lett paradicsom v�r�s a l�ny – �s k�l�nben is, olyant nem tudn�k mes�lni!

-          Ugyan Mido, ezt meg kinek akarod beadni?

-          Nektek.

-          Na l�tod!

-          Nem l�tom!

-          Eml�kszel, amikor mondtam, hogy l�ttunk titeket? Ami ut�n a P�rduc T�rzzsel v�gezt�nk? Ahogy a karj�ban aludt�l, gyeng�n �s betegen…

-          Ugyan, az mit jelent? Annyit hogy szeret…

-          Gondolkodj logikusan! 500 �ve te vagy az els�, akit t�nyleg szeret, aki fontos neki, �s r�ad�sul nagyon sz�p… - s�hajtott Sango.

-          L�tom ragadt r�d valami Mirokut�l! – m�szott ki Mido, hogy megsz�kj�n a tov�bbi k�rd�sek el�l.

-          De Mido! Ez �v�n aluli volt! – hortyant fel a l�ny.

-          Bocsi, nem �gy sz�ntam. Csak h�t igaz�n �szrevehetn�tek, hogy zavarban vagyok! – cs�szott vissza sz�gyenkezve a v�zbe Mido.

-          J�, de ne n�zz m�r ilyen s�r�s �br�zattal! Hallod? – lep�dtek meg a l�nyok.

-          J�. M�r t�nyleg annyiszor akartam veletek besz�lni! Csak h�t meg�g�rtem, meg minden… Olyan piszok�rz�s volt, hogy senkivel sem tudtam besz�lgetni…

-          Sz�val j�l sejtettem, hogy valami nem stimmel veled… - fogta meg a l�ny kez�t a v�z alatt Kagome.

-          Te nem volt�l itt, de Sango�k mindent kital�ltak. Akkor, amikor elfutottam, majd elt�ntem eg�sz �jjelre. Amikor Rint meg�tkozta Tsubaki.

-          Akkor igen komoly dolgokr�l besz�lt�nk… Akkor az azt jelenti, hogy ti m�g is…? – lep�d�tt meg Sango.

-          Mint p�ld�ul? – k�rdezte Kagome.

-          A l�nyege az volt, hogy �n �s Sessh soha nem lehet�nk egy�tt, mivel � imm�r a Nyugat Ura. �s sz�val �n nem vagyok el�g tisztav�r�… - hajtotta le a fej�t a l�ny.

-          �rtem. M�r, mint ahhoz, hogy… - hagyta nyitva a mondatot Kago.

-          Igen… Pedig ak�r m�r megt�rt�nhetett volna – b�multa Mido mereven a remeg� v�zt�kr�t.

A k�t l�ny nem tudott mit mondani. El�sz�r csak ugratni akart�k Midayoit, de most, a szomor� hang hallat�n nem tudtak mit mondani. A p�r perces n�ma csendet azt�n Kagome t�rte meg.

- Ne keseredj el! Ha t�nyleg szeret, kital�ltok valamit!

- � is ezt mondta… - d�nny�gte a l�ny.

- Az�ta tal�lkozt�l vele? – lep�dtek meg a csajok.

- M�g azon az �jjelen. Kosimo elvitt valahova, egy kast�lyba. �s ott tal�lkoztunk…

- �s n�la maradt�l eg�sz �jszaka. Most m�r �rtem, m�rt mondta Inuyasha, hogy hagyjuk, hogy Rin ut�n loholj… Lelkiismeret furdal�sod volt?

- Aha… - n�zte m�g mindig a fodroz�d� vizet Mido.

- Legal�bb meg�rte maradnod? – k�rdezte Kagome �jra.

Midayoi hatalmas csillog� szemeivel r�juk n�zett. Arca piros volt, mint egy �rett alma, azt�n szavak helyett csak b�lintott egyet. Kagome �s Sango is belepirult ebbe a sokat mond� n�z�sbe. Tal�n t�bbet �rtettek bel�le, mintha szavakat hallottak volna.

-          �s amikor n�lad volt, janu�rban? Akkor sem mondta, hogy mi is � val�j�ban?

-          Nem igaz�n. F�radt volt meg �hes… Nem is besz�lt�nk… Csak evett egy csom�t, ut�na meg elaludt… Azt�n �jf�l el�tt fel�bredt…

-          Tiszta f�rfi… Ne is mond! – s�hajtott m�lyet �s fellengz�set Kagome.

-          Ja. De, j� vele csak… - v�laszolt Mido, de Kagome k�zbe v�gott.

-          F�raszt�…

-          Pontosan! – mosolyodott el kaj�nul a l�ny – Szerintem a f�rads�g egy �vben k�tszer j�r csak n�la…

-          Inuyasha is ilyen volt… Azt�n Kikyou hal�la… Most nem is tudom mit v�rjak, mi j�n k�zbe… - s�hajtott nagyot Kagome.

-          H�t �n meg nem tudok mit hozz�sz�lni… - n�zte a vizet Sango.

-          Ti m�g mindig nem, Mirokuval? – k�rdezte Mido.

-          Nem. Azt mondta feles�g�l akar venni, csak am�g a Kazaana ott a tenyer�n nem mer k�zeledni. Mert hogy f�lt… - r�zta fej�t Sango.

-          �s neked ez �gy rosszabb, mintha semmit sem mondott volna…

-          Igen.

-          Szerintem, l�pj�l te! Ha van es�ly r�, hogy boldog legy�l, haszn�ld ki minden perc�t! – b�lcselkedett Kagome.

-          Miroku j� sr�c. Csak kicsit szoknyapec�r. De amit �rted �rez az, szerintem komolyabb! – b�logatott Mido is.

-          �rtem. Csak hogy n�z ki, ha �n er�sk�d�m n�la? Nektek olyan j�! M�r minden biztos sz�motokra!

-          Biztos? – fakadt ki a k�t l�ny egyszerre.

-          Egyel�re annyi biztos, hogy csak m�sodik lehetek, ha Sessh �r�k�st akar maga ut�n, ez neked olyan j�?

-          Kikyou halott, �s m�g is, Inuyasha m�g mindig r�la besz�l �lm�ban! Szerinted, ez valami j�t jelent?

-          �gy n�z ki, mind a h�rman ugyan abban a cip�ben evez�nk! – nevetett fel Sango.

-          Nagyon �gy n�z ki! – b�logatott Kago �s Mido.

Azt�n m�g sok�ig besz�ltek, sz�v�gyeiket siratt�k, �s j�kat nevettek. Azt�n ki�ltek a kis szikl�kra, hajuk sz�r�tgatt�k �s tov�bbra is vid�man, csacsogtak. Mido fej�ben t�bbsz�r is felmer�lt, hogy felveti a kis pocak t�m�t, de azt�n soha nem merte. V�g�l, amikor m�r �sszepakol�dtak, meg�ll�totta Kagom�t:

-          Mond csak. K�rdezhetek valamit? – n�zett zavartan bar�tn�je szem�be.

-          Persze.

-          Amikor, �sszel, te meg Inuyasha…

-          Igen? – k�rdezett vissza Kago �rtetlen�l.

-          Sz�val akkor tan�csot k�rt�l t�lem. Eml�kszel?

-          Igen, amikor azt hittem, hogy…

-          Igen. Mi t�rt�nt ut�na, mert ugye k�l�n v�ltunk, �s az �ta nem besz�lt�nk r�la.

-          Semmi. Kider�lt, hogy t�ves…

A l�nyok visszaindultak, �s m�r f�l �ton j�rhattak, amikor Kagome fej�be valami sz�get �t�tt. M�r l�tt�k Kalde h�z�t a kis domb tetej�r�l, �s az els� csillagok is megjelentek, amikor hirtelen megtorpant.

- Mido, biztos, hogy minden j�l van? – k�rdezte f�rk�sz� tekintettel.

Sango �s Midayoi is meglep�d�tt a h�rtelen j�tt k�rd�sen.

-          Tess�k?

-          Figyelj, �n is megb�ztam benned akkor. Nem vagyok vak �s ha kicsit lassan is, de leesett!

-          Micsoda? – n�zett nagy kikerekedett �rtetlen szemeivel Kagom�ra Mido.

-          Takargatod magad, titkol�zol, �s furcsa dolgokat k�rdezel. Van egy sejt�sem…

-          Ugyan Kagome, ne besz�l r�buszokban! – cs�v�lta meg a fej�t Sango, mivel nem �rtett mir�l van sz�.

-          Kago, k�rlek, ne kezdj kombin�lni! – ny�sz�r�gte k�ts�gbe esett arccal Mido.

-          Akkor mond, azt hogy nem err�l van sz�!

-          De nem err�l van, csak �ppen…

-          Csak? – lep�d�tt meg Sango.

-          M�r �reztem, hogy valami nem olyan, mint r�gen. Ma �szrevettem, hogy kicsit megh�ztam… De semmi t�bb! Ez semmit sem jelent! 

-          Szerintem a semmin�l t�bb! – motyogta a szellemirt� l�ny.

-          Ez komoly? Mit fogsz most csin�lni? Sz�lsz neki? – hadarta Kagome.

-          Ugyan minek. Ha igaz, � el�bb �szreveszi, mint �n, amint a k�zelemben van… Meg majd kider�l. Egy h�t m�lva.

-          Tess�k? – k�rdezett vissza Kago.

-          Kifejten�d b�vebben? – k�rte Sango is.

-          Mindent tud r�lunk, emberekr�l. A szagunk alapj�n. M�g azt is meg�rezte, mikor vagyok olyan �llapotban, �s hogy mikor van lehet�s�ge arra… Bizonyosan azt is �szrevenn�, ha a gyerek�t v�rn�m…

-          Nem rossz. Sesshoumaru f�le terhess�gi teszt? – r�h�g�tt fel Kagome.

-          Nagyon humoros. De mondom semmi nem biztos. �s ez most nagyon nem j�kor j�nne! �gyhogy v�letlen�l se terjessz�tek!

-          Ugyan, �gy ismersz te minket?

-          Pontosan! Hallgatunk, ez csak a te �gyed!

-          K�szi. – mosolyodott el Mido.

Lassan s�t�ltak a falu fel�. De ahogy k�zeledtek egyre nyugtalanabbak lettek. Az �g kezdett elfelh�s�dni. De valahogy t�l h�rtelen j�ttek ezek a felh�k. Alig �rtek be a f�utc�ra Kalde any� sietett fel�j�k.

-          Ti is �rzitek? – k�rdezte zaklatottan.

Folytat�s k�vetkezik…