9. Els� �sszecsap�s

-         Mi ez? Ez valami nagyon er�s? – figyelte az eget Sango, mik�zben besz�lt.

-         L�nyok! Veletek minden rendben! – k�zeledett futva Inuyasha �s Miroku.

-         Vel�nk igen. De valaki meg tudn� mondani, mi k�sz�l itt? – k�rdezte Mido.

-         Valami nagy �s ocsm�ny k�zel�t! – szimatolt a leveg�be Inu.

Az �g egyre jobban elfelh�s�d�tt �s a fekete fellegek lassan �ssze�rtek. Tal�lkoz�sukn�l vill�mok cik�ztak �t k�ken megvil�g�tva a feld�sz�tett falut. Azt�n egy �rdekes f�ttyhang hallatszott, majd m�sodpercre pontosan Kalde, Kagome �s Mido a fej�hez kapott. T�gra meredt szemmel meredtek maguk el�, mik�zben az es� nagy cseppekben szakadni kezdett.

-         Mi t�rt�nik? – ki�ltott fel Inuyasha.

-         Mido, Kagome, Kalde any�! Sz�laljatok meg! – r�m�lt meg Sango is.

-         Cssss! V�rjatok! – intett nekik Miroku.

A 3 n� megg�rnyedve �s meglepetten �llt. Elk�ped�s�k oka a fej�kben megsz�lal� hang volt. Tsubaki hangja. Nagyr�szt Midohoz besz�lt, de mivel Kagome �s Kalde is mikok voltak tiszt�n hallott�k.

- �dv�z�llek, Midayoi! Gondolom, meglep�dt�l, igaz? Visszaj�ttem! Kicsit meger�s�dtem, hogy megn�zzem milyen is a te igazi er�d. Ha legy�zlek, nagyobb leszek Midorikon�l is, igaz? Elv�gre te vagy az � �r�k�se!

A hang elhalt, a 3 n� meglepetten �sszen�zett.

- Ti is hallott�tok? – suttogta Kagome.

- Igen. Mido, mi volt ez? – k�rdezte Kalde a szakad� es�ben.

De nem v�rhatta meg a v�laszt. H�rtelen egy r�zsasz�n, f�nyl� v�d�burok jelent meg az �gen. Benne 1 d�monnal, �s egy tiszta feket�be �lt�z�tt ez�sthaj�, fiatal n�vel. Csak az arca �rulta el, hogy � nem m�s, mint Tsubaki. Test�t egy 20 �ves n� megirigyelhette volna. Mosolyogva b�mult a meglepett kis csapatra.

Arc�r�l csak az, hervasztotta le a mosolyt, hogy Midayoi figyelemre sem m�ltatta hat�sos bel�p�j�t. Alakot v�ltott, majd elt�nt a szem�k el�l. Nem is sejtett�k hova igyekezett a l�ny ilyen hevesen. � viszont a sz�ln�l is gyorsabban rohant. �s j�l is tette.

Rin a h�zuk el�tt �llt, �s folyamatosan h�tr�lt egy fel� k�zeled� furcsa figur�t�l. Egy kisfi� volt, egy f�jtat� feh�r paripa h�t�n. Mido oda se n�zett csak tilt�an kez�t az ismeretlenek fel� ford�totta, mire azok elrebbentek a kis l�nyt�l. Mido egy pillanat alatt ott volt, �s m�r fel is kapta Rint. Vissza sem n�zett, csak rohant egyenesen bar�taihoz.

A lovas k�vette �s m�r majdnem be�rte, amikor is Mido taktik�t v�ltoztatott. Felugrott a h�ztet�kre �s ott rohant tov�bb. Azt�n csobbanva �rt f�ldet Kalde �s Kagome mellett a s�rban. Az ismeretlen lov�val Naraku �s t�rsn�je mell� l�ptetett.

- Hakudoshi? – ki�ltott fel Inuyasha.

- �s Entei? – f�zte tov�bb Miroku.

- De hiszen, ez lehetetlen! – �llap�totta meg Sango.

- Ez lenne Naraku porontya? – k�rdezte Mido fintorogva.

- Milyen okos vagy kisl�ny! – sz�lt oda neki Tsubaki, majd Naraku mell� lebegett – Folytatn�nk? – k�rdezte.

A d�mon csak intett egyet, mire a h�ta m�g�tt megjelent Kagura a szelek sz�rny�n, �s m�g�tte egy hadseregnyi d�mon. A n� lehunyta szemeit, �s Mido tiszt�n l�tta az undort az arc�n. T�nyleg gy�l�lhette Narakut.

- Nos, akkor kezdj�k el! Te az �n pr�d�m vagy, le akarlak gy�zni, �s most m�r kell� k�pen meg is er�s�dtem hozz�! – azzal a nyak�b�l el�h�zta a fekete �s tiszt�thatatlanul csillog� Shikon Gy�ngy�t.

- Ha �rtem j�tt�l, m�rt hoztad ezt a cs�csel�ket? Ezt a mi harcunk lesz! A bar�taimat hagyd ki bel�le! – v�laszolta a l�ny �s kih�zott egy vizes tincset a szem�b�l.

- Nem tehetem. Ma veled egy�tt nekik is meg kell halniuk! – j�tszadozott a szent �kk�vel Tsubaki.

- Felejtsd el! – ki�ltotta haragosan a g�nyos szavakra Mido, mire a ruh�ja al�l v�r�s f�ny t�rt ki.

Mindenki meglepetten kapta oda a fej�t. A l�ny, remeg� kezekkel kihal�szta a Teklemiratot, �s csak meglepetten n�zte, ahogy a k� l�ktet. L�tta benne az elsuhan� �rnyalakokat, de most sokkal �lesebben. Egy pillanatra egy gyeng�d, �v� kezet �rzett a v�ll�n, �s tudta Midoriko lelke most vele van.

-         Ahhoz nekem is lesz egy-k�t szavam! – h�zta ki mag�t �s felszegte a fej�t.

-         Rem�lt�k is! – mosolygott g�nyosan Naraku �s Tsubakira n�zett.

A S�t�t papn� lehunyta a szemeit, majd egy pillanat m�lva hatalmas energia g�mb jelent meg a kez�ben, �s g�nyos vigyorral a sz�ja sz�l�n a kis t�rsas�g fel� haj�totta.

Mido nem mozdult hely�r�l, csak mindk�t kez�t el�retartotta, mintha egy l�thatatlan falat akarna eltolni. Mindenki felk�sz�lt a hal�lra, de az nem k�sz�nt be hozz�juk. Az energia g�mb lassulni kezdett, majd Mido keze el�tt centikkel v�gk�p meg�llt �s a leveg�ben lebegett. Tsubaki �sszeh�zott szemei megvillantak, mire az a p�r centi is elfogyott. De a l�ny helyett egy s�k, ablak�vegk�nt elter�l� v�r�s f�nyjelens�gbe �tk�z�tt ami, aranyos ragyog�ssal elnyelte azt. Mido m�g meg sem v�rta, hogy a fekete energianyal�b teljesen elnyel�dj�n, m�r elr�gta mag�t a f�ldt�l.

-         M�g mindig kev�s vagy Tsubaki! – ki�ltotta.

A csel �sszej�tt. Tsubaki kirebbent Naraku v�d�aur�j�b�l. A l�ny egyb�l t�mad�st is int�zett ellene. De Naraku �s Hakudoshi sem maradt t�tlen. A d�mon had megindult az Inuyasha, Miroku, Kalde, Sango, Kagome f�le kis csapat ellen. Inuyasha Hakudoshi �s Entei ellen k�zd�tt. Sango Kagome �s Miroku a rengeteg d�mon t�mad�sa alatt rogyadozott. Id�k�zben Shippou is h�siesen megjelent �s Kaldet �s Rint egy h�z rejtek�be vezette.

- T�l nagyra t�r� vagy Tsubaki! Midorikot soha nem sz�rnyalhatod t�l! – �llt meg a s�rban, t�volabb a harcol� bar�tait�l Mido.

- Ink�bb csak ambici�zus! Mint te! – kacagott fel Tsubaki a l�ny el�tt, majd meg fogta az �kk�vet �s valamit motyogni kezdett.

- A te r�olvas�said semmit sem �rnek ellenem! – nevetett fel Midayoi, de legnagyobb meglepet�s�re h�rtelen m�tereket zuhant h�tra.

Pislogva pattant fel a s�rb�l, �s meghallotta a leveg�ben suhan� test hangj�t. Sikeresen kiker�lte l�thatatlan ellenfel�t. De az, mint a vill�m k�vette. A l�ny a leveg�be menek�lt, de a l�ny ott is r�tal�lt. Mido megunta a fog�csk�t �s lesz�llt a f�ldre. Tiszt�n sejtette, hogy ism�t t�mad�s c�lpontja lesz, �gy csak felh�zta a v�d�pajzs�t.

A l�ny neki�tk�z�tt, majd �tf�rta mag�t rajta. Midonak meglep�dni sem volt ideje, m�r csak azt �rezte, hogy valami hideg t�rgy a mellkas�nak �t�dik. De a nem v�rt seg�ts�g meg�rkezett. Narancss�rga l�ngok csaptak fel a k�t csat�z� k�r�l, majd a semmib�l felbukkant Kosimo �s Kirara.

A k�t macska egyszerre �rkezett. Mido eg�sz nap nem is l�tta �ket, �s csak most jutott ez esz�be. Kosimo r�vetette mag�t a l�thatatlan ellens�gre, m�g Kirara egy pillanat alatt elkapta Midot �s a magasba, rep�tette. A l�ny gyorsan kapcsolt, am�g Kosimo a l�thatatlan l�nnyel birk�zott � m�r �j ut�n ny�lt. Nem tudta mit fog lel�ni, de annyira biztos volt mag�ban. �gy �rezte ak�r csukott szemmel is, eltal�lhatja azt a valamit.

A ny�l f�nyesen suhant majd, Kosimo mancsai k�z�l kil�tte a t�mad�t. �r�m�nek elront�s�ra hangos sikolyt hallott. Kirara egyb�l a hang ir�ny�ba fordult. Odalent, Kagome volt nagy bajban, �s senki sem tudott seg�teni neki. Az egyik szellem felkapta �s felk�sz�lt r�, hogy eg�szben lenyelje. Mido �jabb vessz�t ind�tott �tnak, ami a t�megen �t, a Kagom�t tart� sz�rnyben �llapodott meg. Nem is gondolkodott de m�r �jabb tiszt�t� vessz� rep�lt a leveg�ben, �jabb �ldozatokat szedve.

�m a harc egyre jobban elt�volodott a falut�l. Kagome, Sango egy�tt k�zd�ttek a tem�rdek d�mon ellen, Inuyasha Hakudoshival �s Enteijel hadakozott, de a v�d�pajzs miatt semmi k�rt nem tudott benn�k tenni. Tsubaki megunta a t�tlenked�st �s �jra Mido ellen indult. Miroku a l�nyokt�l elt�volodva irtotta a gy�lev�sz szellemhord�t. Csak Naraku lebegett fent az �gben, sz�rakozva a szeme el�tt zajl� csat�n.

Tsubaki megszor�totta a fekete �kk�vet, mire Kirara Mido alatt f�jdalmasan feljajdult �s zuhanni kezdett, de m�g el sem �rte a talajt m�r csak szenved� kiscica volt.

Kosimo sietett seg�ts�g�kre �s mindkett�j�ket megmentette, majd lehozta �ket a talajra. Ott meg�llt a ny�vog� kis Kirara el�tt �s Midoval egy�tt felk�sz�lt a harcra.

-         Nevets�gesek vagytok! Mindannyian! – g�nyol�dott Tsubaki.

-         Majd megl�tjuk ki nevet a v�g�n! Rosszul tetted hogy vel�nk kezdt�l ki!

-         Ugyan kis l�ny? Mit tudsz te tenni? A nagy Midoriko reinkarn�ci�ja, a bolond Kikyou ut�dj�val egy�tt? Semmik vagytok a hatalmamhoz k�pest! – f�l�nyeskedett a n�.

-         Ne mer�szelj �gy besz�lni r�luk! – ki�ltotta Mido, mik�zben kardjai�rt ny�lt.

Kosimo teste er�teljesen l�ngokba borult majd t�zes k�r jelent meg a 3 csat�z� k�r�l. A nagymacsk�t szemmel l�that�an ideges�tette, ahogy a S�t�t Papn� Midorikor�l besz�l.

-         A cic�d csak nem m�rges? – k�rdezte nevetve Tsubaki – Tal�n ett�l egy kicsit leh�l… - szor�totta meg a mocskos gy�ngy�t. 

-         Hozz� ne ny�lj! – ki�ltott nagyot a l�ny �s aur�ja k�r�l v�r�s sz�l kezdett �ramlani.

A sz�l er�s�d�tt felkapta hossz� haj�t, megcib�lta ruh�ja ujjait �s k�rbenyalta t�r�keny alakj�t. V�g�l �rv�nyl� t�lcs�rr� alakult �s egy f�nyvillan�s k�s�ret�ben hatalmas robban�st v�ltott ki. A robban�s letarolt minden gonoszt 10 m�teres k�rzetben �s a csatat�ren s�ri csend alakult ki. Mindenki abbahagyta a harcot, meredten l�legzet visszafojtva n�zte, ahogy a n�i alak megv�ltozott. Illetve nem is tudt�k eld�nteni mi t�rt�nt. Olyant volt mintha a szem�k vibr�lna, hol a p�nc�los elsz�nt Midot, hol egy �sr�gi v�rtes gy�ny�r� szellemalakot l�ttak.

- Sz�val kezdesz komolyan venni Midoriko. �r�l�k! – sz�lalt meg Tusbaki.

- �n nem Midoriko vagyok! – sziszegte a v�r�s f�nyben �sz� n�i alak.

- Tiszta Kagome. �n nem Kikyou vagyok… bla-bla-bla… Pedig egyik�t�k sem m�sabb! Ugyan azok az �rz�sek, ugyanazok a hib�k!

- Megtiltom, hogy m�g egyszer Kikyou nev�t a sz�dra vedd! – hunyta le a szemeit Mido.

Ajkai n�m�n mozogtak, �rthetetlen nyelv� sz�veget motyogott, ami egyre csak er�s�d�tt, �s lassan bet�lt�tte az eg�sz teret. Menyd�rg�sszer�en hangzott a jelenl�v�k sz�m�ra. A hang nem sz�nt meg, mik�zben a l�ny leguggolt �s a talajra fektette egy pillanatig a kardokat, majd felnyitotta eddig lehunyt szemeit. Azok v�szesen csillogtak, ahogy a S�t�t papn�t p�szt�zt�k.

Teljesen v�ratlanul pattant fel a l�ny, karjait ellent�tes mozdulattal sz�tt�rta. Mindenki azt hitte Tsubakit �rte a t�mad�s. De nem. A leveg�ben sisterg� aranys�rga f�ny jelent meg, �s mintha elp�rologtak volna, �gy t�nt el az �sszes d�mon, akikkel eddig Sango�k csat�ztak.

A n�ma megd�bben�s m�g Narakun �s Hakudoshin is eluralkodott. Kagura csak elismer�en mosolygott legyez�je m�g�l. V�g�l Tsubaki t�rte meg a csendet.

- Azt akarod, hogy �k kimaradjanak ebb�l igaz? – k�rdezte.

- Ez a harc az eny�m lesz! Mindannyian meg haltok! Minden�rt, amit elk�vettetek s�t�t �letetekben! – v�laszolta a l�ny.

- A szavaid olyanok, mint Kikyou�. Meg kellett volna halnod vele egy�tt! – sz�lalt meg Naraku.

- Azzal hogy nem �lt�l meg, elj�tszottad az egyetlen es�lyt arra, hogy tov�bb �lhess! – mosolygott �rd�gi gonoszs�ggal a feld�h�d�tt papn�. 

- Tsubaki, fejezz�k ezt be! M�g m�s dolgom is van! – fintorgott Naraku.

- Ahogy akarod! – mosolygott a n�.

A d�mon mell� lebbent, a v�d�pajzson bel�lre �s az �kk�vet k�t mark�ba szor�totta lehunyta a szemeit �s v�rt. A zuhog� es�ben eddig sem volt t�l vil�gos, de most m�r �jszakai s�t�t borult a falura. Csak Kosimo vil�g�tott l�mp�sk�nt a s�t�tben. A papn� ujjai k�z�l valami folyni kezdett, ami er�sen v�rszag� volt. Az �kk� er�s fekete f�nnyel felragyogott, �s ahogy Tsubaki elt�vol�totta a kezeit egym�st�l gyilkos �js�t�t sugarak t�rtek szanasz�t.

- Hallj meg te el�sz�r! – suttogta a s�t�t papn� �s a fekete f�nyt Midora ir�ny�totta.

A l�ny v�dekezni akart, de �gy �rezte k�ptelen megmozdulni. �s ezzel nem volt egyed�l. Mint a s�b�lv�nyok, �lltak a jelenl�v�k n�ma d�bbenetben. A f�ny k�zeledett, Mido �gy �rezte, mintha minden testr�sze atomnyi darabokra akarna szakadni. A hal�l s�t�t hideg lehelet�t �rezte mag�n. Tudta, hogy elbukott, nincs menekv�s. 

Folytat�s k�vetkezik…