Nem figyeltem arra, amit mond. Teljesen lefoglalt Sesshoumaru gy�gy�t�sa. Istenem add, hogy meggy�gyuljon! Pihennem k�ne, de most nem lehet. Meg kell menteni InuYash�t. Nagy nehezen felt�p�szkodtam. F�jt minden mozdulat, az oldalamb�l folyt a v�r, tele volt a testem sebekkel, z�z�d�sokkal �s horzsol�sokkal. A t�bbiek k�r�m �lltak. Ekkor bel�m nyilallt a felismer�s.

- Sr�cok, ez nem az igazi Naraku �s Angelus volt! Ezek csak a hasonm�saik. Az�rt tudtuk ilyen hamar legy�zni �ket!

- Ez k�ptelens�g! Ez nem lehet!- sir�nkozott Kagome.

- De, de. Ha j�l �rzem, mindj�rt ide�rnek, �s akkor nektek annyi.(InuYasha)

A eget s�r� fekete felh�k bor�tott�k be. Vill�mok cik�ztak �t az �gen. El�sz�r csak egy csepp majd, egyre s�r�bben kezdett esni az es�. H�rom alak rajzol�dott ki a vill�mcsap�sn�l.

„�gy halok meg, hogy nem is l�ttam a csal�domat? Micsoda ostobas�gokat besz�lek! Nem fogunk itt meghalni! M�g most nem! Nem szabad!” el�re l�ptem. A t�bbiek k�r� v�d�burkot var�zsoltam. Sesshoumaru fel�bredt �s mell�m �llt.

- Szeretlek. – suttogta Sesshoumaru.

- �n is t�ged.

S�rosak �s mocskosok voltunk. A test�nk tele volt sebekkel, z�z�d�sokkal de ez most nem sz�m�tott. Sesshoumaru �s �n k�szen�lltunk az utols� t�ncra. Zuhogott az es� �s �gy a l�t�si viszonyok is egyre rosszabbodtak. Felvett�k harci �ll�sunkat �s v�rtunk. Csend ereszkedett le, nem hallottunk m�st csak egym�s l�legzet�t �s n�ha a p�nc�lokon koppan� es�cseppeket.

- L�m-l�m h�t �jra tal�lkozunk. Nem gondoltam volna, hogy ilyen j� �llapotban lesztek m�g. Al�becs�ltelek benneteket. De most kezd�dj�k a harc! Mivel ti ketten vagytok mi meg n�gyen, ha j�l sz�moltam mindkett�t�knek k�t ellenf�l jut. – gonosz mosoly jelent meg az arc�n �s folytatta – Sesshoumaru te velem �s InuYash�val fogsz k�zdeni, m�g Sarah Angelussal �s Spikeval. Sz�lok, el�re sz�m�tsatok a csal�sra. Aki �letben marad, az gy�z.

Elkezd�d�tt, az utols� harc. „Mindent beleadok, �s �n gy�z�k!” Angelus �s Spike k�t oldalr�l t�madtak, az egyik el�r�l a m�sik h�tulr�l pr�b�lt megsebezni. Csak a v�dekez�sre maradt id�m. K�zben a m�sik oldalon Sesshoumaru helyzete sem volt jobb, de � tudott t�madni is. Nem figyeltem �s ez majdnem a vesztemet okozta. Angelus �td�fte a bal v�llamat szemb�l, Spike meg a jobb v�llamat h�tulr�l. Nagy nehezen kir�ncig�ltam magamb�l a kardokat. A v�r el�ztatta a ruh�mat, m�r az ujjaimr�l is csepeget a v�r, ami halkan sz�tfr�ccsent a f�ld�n. Egyre t�bb v�rt vesztettem, valahogy nem akart megalvadni.

- Nem k�ne �gy elpazarolni a dr�ga v�redet, kedvesem. Csak nem az a baj, hogy nem alvad meg? Akkor el�rulom, hogy a peng�k alvad�sg�tl�val vannak bekenve. �gy, ha �lni akarsz, musz�j leszel �l�halott� v�lni.(Angelus)

- Azt hiszed, ezzel megijesztesz? Bocs�nat de, �n nem leszek v�mp�r! Semmi p�nz�rt! Ink�bb itt helyben elv�rzek!

Nem b�rtam tov�bb a v�rvesztes�get �s �sszeestem. A szemem csukva volt, de nem �jultam el. Miut�n Sesshoumaru l�tta, hogy a f�ldre ker�ltem, nagyon d�h�s lett. Felvette igazi d�mon alakj�t. A mancs�val f�lres�p�rte Narakut �s az �ccs�t. Angelus fel� fordult, aki �pp inni akart bel�lem. Spik�t kett�v�gta a k�rm�vel. Egy kifulladt. Sesshoumaru Angelusnak esett. M�r majdnem v�gzett vele amikor, Angelus megsebezte a mancs�t. Angelus mellettem �rt f�ldet. �vatosan felemelte a fejem az egyik kez�vel, a m�sikkal meg a csukl�m ut�n kapott. A csukl�m f�l� hajolt �s bel�m harapott. A v�rem nem keringett tov�bb, hanem csak Angelus sz�j�hoz ment. Ha �gy folytatja, meghalok. De m�g id�ben abbahagyta. Al�ltan t�rtem magamhoz. Nem volt sz�p l�tv�ny: Angelus ajka v�res volt, Sesshoumaru tombolt a d�ht�l. Lassan megemelte a fejem �s megcs�kolt. A v�r hozz��rt az ajkamhoz, �reztem a s�s �z�t.

- K�sz�n�m, angyalom, hogy megmentett�l. H�l�s vagyok �rte. A cs�kod m�g a v�rn�l is �desebb. Velem fogsz j�nni, a halhatatlans�gba �s egy�tt fogunk uralkodni a vil�gon. De el�tte m�g meg�l�k itt mindenkit.

Sesshoumaru �ktelen haragra gerjedt. Mint egy veszett kutya, �gy rontott Angelusnak. Angelus csak mosolygott Sesshoumaru tombol�s�n. De egy �vatlan pillanatban Angelus elporladt, Sesshoumaru karma sz�ven tal�lta. Sesshoumaru visszav�ltozott �s let�rdelt hozz�m, majd �vatosan felemelt.

- Bocs�ss meg, kedvesem. Nem akartam, hogy bajod essen! Nem akartam, nem akartam… K�rlek, bocs�ss meg! Ne hagyj itt! Az �letem n�lk�led fabatk�t sem �r. Nem mehetsz el! Nem! Nem! ...

- Ne f�lj, nem szabadulsz meg ilyen k�nnyen t�lem. Nem hagylak magadra. A szerelem m�g �letben tart, de ha �gy folytatom nem sok�ig. Ssssssszzzzzz…

- Nagyon f�j? V�rj, a t�bbiekkel egy�tt megy�nk mindj�rt �s Kagome meggy�gy�t. Csak marad �bren.

- Megpr�b�lok. De nem biztos… hogy sike… r�l.

- Kagome! Kagome! K�rlek, gyere, seg�ts, mert Sarah meghal.

- Mi t�rt�nt? �risten! Gyorsan menj�nk be abba a barlangba, mert itt helyben elv�rzik. (Kagome)

Sesshoumaru bevitt a barlangba �s Kagome megk�rte, hogy menjen ki. Kagome megk�rte Sangot mossa ki a ruh�mat, addig Mirokut elk�ldte gy�gyn�v�ny�rt, ami megalvasztja a v�rt. Kagome ek�zben elk�sz�tette a te�t, nehogy kisz�radjak �s vizes borogat�st rakott a homlokomra, mert id�k�zben l�zam is lett. Miroku hamar vissza�rt a gy�gyf�vekkel �s Kagome elk�sz�tette a gy�gyszert. Valamelyest meg�ll�totta a v�rz�st, de m�g �gy is nagyon rosszul n�ztem ki. Kagome megengedte Sesshoumarunak, hogy bej�jj�n hozz�m. V�gig mellettem �lt �s v�rta mikor kellek fel. 2 nap m�lva felkeltem. Sesshoumaru nagyon �r�lt, hogy v�gre felkeltem.

- Jobban vagy?

- Fogjuk r�.

Mosolyogtam �s visszamosolygott r�m. Fel akartam kelni, de nem engedte. V�g�l kiharcoltam, hogy vigyen ki egy kicsit a leveg�re. M�g mindig l�tszott, hogy p�r nappal ezel�tt nagy csata zajlott. A legt�bb helyen csak a csupasz f�ld l�tszott. A t�bbiek is nagyon �r�ltek, hogy v�gre felkeltem. A bokrok m�g�l valaki figyel. Hirtelen eldobtam egy dob�csillagot. Nem tudtuk ki volt, de eltal�ltam.

- Kagome vigy�zz Sarahra!(Sesshoumaru)

- Ok�. Legyetek �vatosak.

- �n is menni akarok! Nem vagyok olyan rosszul.

- Sarah, pihenned kell. �gy is csoda, hogy �letben maradt�l. Olyan vagy ak�r InuYasha. � se tudott megmaradni mikor m�r fel�bredt. – Kagome szem�ben k�nny csillogott.

- Kagome meg fogjuk tal�lni, �s vissza fogjuk v�ltoztatni. Ne izgulj.

Hatalmas robaj r�zta meg a t�jat. A robban�s att�l a valakit�l j�tt, aki elbujt a bokrok m�g�tt. Nagy nehezen fel�lltam �s a t�reim�rt ny�ltam. Kagome vissza akart h�zni, de nem tudott.

- Kagome, lehet, hogy a t�bbieknek baja esett! Meg kell n�zn�nk!

- Rendben. De csak �vatosan.

A f�stt�l nem l�ttunk semmit. A sz�l kicsit meglibbentette a f�stfelh�t �s egy alak rajzol�dott ki a f�stb�l. Mindenki a f�ld�n fek�dt. Az alak nem volt m�s, mint InuYasha, aki haszn�lta a „Kaze no Kizut”. R�gt�n Sesshoumaruhoz futottam, aki most akart felkelni.

- Nem szabadna itt lenned. Azt mondtam, hogy maradj ott Kagom�val. Menek�ljetek innen. Meg �ll�tjuk InuYash�t. Csak menjetek biztos helyre.

- Nem megyek sehova. Itt maradok veled �s beseg�tek a harcban.

- De m�g nem gy�gyult�l meg! Nem akarlak elvesz�teni!

- Nem fogsz. Nem lesz semmi baj.

Nehezemre esett minden mozdulat, de mennem kellett. „Igaza volt Sesshoumarunak. T�nyleg nem gy�gyultam meg teljesen. Na de mindegy.” Elindultam InuYasha fel�. A nappali napf�nyben megcsillant ez�st haja, amit a sz�l az arc�ba borzolt. Szeme v�r�sen ragyogott, sz�j�n gonosz vigyor �lt, arc�n k�t m�regcs�k h�z�dott. Egym�ssal szemben �lltunk. Sesshoumaru el�m �llt.

- �n k�zd�k meg vele. Te m�g t�l gyenge vagy. Nem akarom, hogy meghalj.

- De m�r jobban vagyok �s valakinek meg kell tiszt�tania a lelk�t ett�l a d�mont�l! Ha le�t�d, vagy le fogod, meg tudom csin�lni! Csak annyi seg�ts�gre van sz�ks�gem, hogy le�sse valaki!

- Nem veled van dolgom, Sesshoumaru, hanem a dr�ga kis bar�tn�ddel.

- Miket besz�lsz? Mit akartok t�le? Angelus m�r halott, �gy nem v�lhat a hasznotokra.

- Igen. Angelus halott, de miel�tt meghalt volna, a v�r�b�l eltett egy keveset. Ha megszereztem a Vad�szt, a v�r�t veszem �s megitatom Angelus v�r�vel. A t�bbi Naraku dolga.

- Az a szem�t! Gyere el� Naraku! Tudom, hogy itt vagy! �rzem a szagodat. Te nyomorult f�reg, te szarh�zi!

A sz�l feler�s�d�tt, s�t m�r vihaross� fokoz�dott. Az egyik f�t�l csak egy villan�st lehetett l�tni, ami Kagom�hoz k�zeledett �s eltal�lta. Kagome eszm�letlen�l esett a f�ldre. Megpr�b�ltam odaszaladni, de nem tudtam elindulni, �gy a f�ldre estem. Sesshoumaru �l�be vett �s odavitt Kagom�hoz. Megvizsg�ltam Kagom�t, de csak le�t�tt�k. Kivettem az �jtart�j�b�l egy nyilat �s a f�ldbe sz�rtam. A t�bbiek fel lett egy v�d�pajzs keletkezett. �k m�r nem voltak �letvesz�lyben.

- Maradj a v�d�pajzson bel�l. Nemsok�ra itt leszek

- De…

- Semmi de. Itt maradsz �s k�sz! Ez neked m�g t�l vesz�lyes.    

Miel�tt v�laszolhattam volna, m�r el is ment. InuYasha csak �llt �s v�rt t�relmesen, hogy v�gre harcolhasson Sesshoumaru ellen. Egy kis id� m�lva valami meleget �reztem lefolyni a kezemen. Az �sszes sebem �tszakadt �s a ruh�m is �t�zott a v�rt�l. Az �jul�s sz�l�n voltam. Sesshoumaru hozz�m akart futni, de InuYasha az �tj�ba �llt. Sesshoumaru elg�ncsolta InuYash�t �s a f�ldre teperte, majd �vatosan kiszedte InuYasha nyak�b�l a szil�nkot. A fi� arc�r�l elt�ntek a m�regcs�kok, szeme aranybarn�n ragyogott. Nehezen felt�p�szkodott, majd szeme b�tya tekintet�t kereste.

- �n… �n nem akartam. �n, sajn�lom.

- Nem a te hib�d, �csk�s. Az nem te volt�l. Na gyere, mert a t�bbieket bekel vinni a barlangba.

- Kagome… Kagome!- InuYasha az eszm�letlen l�nyhoz futott. �vatosan a kez�be vette a fej�t �s megcs�kolta. Kagome r�gt�n fel is kelt. Miut�n elszakadtak egym�st�l, Kagome s�rva InuYasha nyak�ba ugrott, ezzel felbor�tva �t. Sesshoumaru csak mosolygott az esem�nyeken, majd siet�s l�ptekkel fel�m k�zeledett. Mikor oda�rt hozz�m, let�rdelt �s let�pett a kimon� fels�j�b�l egy darabot. Azzal �tk�t�zte a sebemet �s �vatosan az �l�be vett.

- Kagome, k�rlek, seg�ts! Sarahnak �tszakadtak a sebei, �s mindj�rt elv�rzik.

- J�zusom! Azonnal vidd be a barlangba! �n addig elmegyek gy�gyf�vek�rt. InuYasha vidd be a t�bbieket is a barlangba!

- Rendben. –v�laszolta InuYasha, de a l�ny m�r messze j�rt.

- �����������!

- Sarah, mi van veled? V�laszolj, Sarah!(Sesshoumaru)