Epilgus
2005.05.20. 15:41
Epilgus:
- Jaj, ez az Inuyasha bosszankodott Kagome – Mindig bajba sodorja magt. s mr megint lbadozhat egy teljes htig az gyban.
A lny ppen gygyfveket keresett a sebekre, mikor zajra lett figyelmes. Meglapult egy bokornl. Sesshoumaru haladt el (ismt a rgi ruhjban). Kagome nem tudta trtztetni ma-gt, eljtt s megszltotta. A szellem megllt. Egymsra nztek. Sesshoumaru ravasz mosolyt erltetett az arcra.
- Ja, csak te vagy – mondta gonoszan, br nem volt elg meggyz. A trtntek utn nem tudott gy beszlni vele, mint rgen. Hogy megprblja hitelesebb tenni negatv megjegyzst, hozztette – Remlem, nem arra vrsz, hogy brmi jt is mondjak. Ami meg kettnk kztt trtnt, az sosem fog megismtldni. Csak nem gondolod, hogy tnyleg beld estem? Ha! Ne is lmodj rla. Csak elkeseredett voltam. Mi mst gondoltl? Nem is tudom, hogy tudott beld szeretni a flesz csm. Semmi szeretnival sincs benned.
Kagome szemeibl patakban hullottak a szavak hallatn a knnyek. Arct kezbe temetkezve srni kezdett. Taln mgis megszerette a szellemet, gy megrzta a ridegsge.
- Srj csak! – hencegve folytatta – Most nem vgzek veled. Azt Inuyashnak is ltnia kell. Na viszlt!
Megfordult mit sem trdve az sszetrt Kagomval. Br ez csak a ltszat volt. Ha a lny nem a fjdalmval lett volna elfoglalva, lthatta volna, hogy a szellem szembe szomorsg kltztt, s arcn knnyek csillantak meg.
Taln Sesshoumaru mgsem lett teljesen olyan, mint amilyen rgen volt.
THE END
|