Nagypapai tan�cs

M�rsnap reggel az �gyuk mellett meleg reggeli fogadta �ket. A k�t j�vev�ny fel�lt�z�tt. Kis id� m�lva Izayoi bement hozz�juk.

  - Finom volt a reggeli?

  - Isteni - v�laszolt�k k�rusban.

  - �r�l�k - majd a fekv� d�mon fel� fordult - InuTaishou! Ki kell cser�lnyem a k�t�st a sebeiden.

  Kivitte a t�ny�rokat, majd a k�tszerekkel t�rt vissza. Le�lt a d�mon �gya mell�. Gondosan letekerte el�sz�r a kezeir�l a k�t�st �s �jakat tett fel. Majd a mellkasa k�vetkezett. Ott a seb nagyon cs�nya volt �s m�ly. Vizes ruh�val megt�r�lgette a k�rny�k�t. A d�mon felszisszent. A n� egy pillanatra meg�llt, azt�n folytatta tov�bb. A seb megtiszt�t�sa ut�n bek�t�zte. Kez�t v�gig sim�totta a mellkas�n.

  - Sz�pen gy�gyul...

  De t�bbet nem tudott mondani. InuTaishou megfogta a l�ny kez�t, �s m�lyen a szem�be n�zett. Tekintet�k hosszasan a m�sikon j�rt. Mozdulatlanok voltak. A d�mon t�rte meg a cs�ndet.

  - K�sz�n!

  - Nincs mit!

  Inuyasha �s Hiku boldogan szeml�lt�k �ket. Tudt�k, hogy ez volt az els� jele a k�zeled�s�knek.

  Izayoi kiss� elpirulva fel�llt.

  - Inuyasha - mondta - Gyere velem! Kellene egy kis t�zifa est�re. Seg�tesz nekem?

  - Term�szetesen.

  Kimentek a szob�b�l. Hiku �s InuTaishou benn maradtak. M�g hallott�k, mikor a t�bbiek elmentek. Cs�nd volt benn egy darabig.

  - Sz�val... - mondta a d�mon - Hallom, nem szereted az emberi v�redet.

  - Bizony nem.

  - �s �desany�d hogy viseli ezt?

  - Rosszul... De engem nem �rdekel. �gy kezel � is �s apa is, mint egy haland�t. De �n nem akarok az lenni.

  - Pedig �n sz�vesen cser�ln�k veled.

  - Hogyhogy? Hisz te egy hatalmas d�mon vagy. Mindenki tisztel �s egyben retteg t�led.

  - De mit �r a hatalom, ha nincs kivel megosztani. Nem az a leg�rt�kesebb dolog a vil�gon, hanem a csal�d. �n is csak akkor j�ttem erre r�, mikor mindent elvesz�tettem. R�gen az �ld�kl�s lelkes�tett, de most m�r nyugalomra v�gyom. Akit�l Sesshoumau fiam van, az egy �rd�gi d�mon volt. M�g vadabb koromban ismertem meg. De ez az id�szak elm�lt. Egy szeret� csal�dot szeretn�k. De ez sosem fog megadatni  nekem. Soha. Te olyan szerencs�s vagy. �lnek a sz�leid �s szeretnek t�ged. �s sose b�nd azt, hogy az �desany�d ember. Ez csak a hasznodra v�lhat.

  - Hogy?

  - Azt hiszed, csak az er� az, amit�l hatalmass� v�lhatsz? T�vedsz! Az �nmag�ban eleny�szik. Mint a mad�r sz�rnyak n�lk�l: nem �r semmit. Ami igaz�n er�ss� tesz, azok az �rz�sek. Sok, bel�l �res d�mon van a vil�gon. Ezek mind c�ltalanul bolyonganak. Mi �rtelme van l�tez�s�knek? Az, hogy er�sek legyenek? Ebben lelik a boldogs�gukat? �k �gy hiszik. Az er� viszont nem tart �r�kk�. Az �res testben pl�ne nem. De akiben �g az �let szikr�ja, t�ltve van szeretettel, az el�ri a c�lj�t. �m ez sem el�g. Van, hogy minden hatalmunk cs�d�t mond. Ilyenkor a bar�tainkra �s a szeretteinkre b�tran sz�m�thatunk. Egyed�l csak csat�t nyerhet�nk. H�bor�t nem. Ha csak a gy�zelem �r�me az, ami hajt, nem sok�ig b�rod. Ezt j�l v�sd az eszedbe. Aki melletted �ll - legyen az d�mon, ember vagy b�rmi m�s - becs�ld meg j�l! Sosem lehet tudni, mikor lesz r� sz�ks�gem. Ne okozz f�jdalmat annak, aki nem �rdelelte ki!

  Hikut teljesen meghatott�k az �kessz�l� szabak. �tgondolta eddigi �let�s �s �t�rtelmezte az �rt�keit. Kagom�ra gondolt, az �desanyj�ra. Sokszor megb�ntotta �t. Most �rezte csak igaz�n,hgoy fontos neki. HI�nyzott az �desanyja. Lesz�veseben �t�lelte volna Kagom�t �s bocs�natot k�rt volna t�le minen�rt.

  - Igazad van - mondta b�nb�n�an Hiku - Nagy hib�t k�vettem el azzal, hgoy any�t hib�ztatom minden�rt. Bennem volt a hiba. El kellett volna fogadnom, hogy olyan vagyok, amilyen. Mog kellett volna tal�lnom a j� �rt�keket. Nem volta k�pes r�. De te seg�tett�l nekem. Mutattad el�ttem a f�nyt a helyes �t fel�. �s most r�tal�tam. K�sz�n�m!

  - Semmis�g...