S�relem

M�snap kor�n keltek. Az ikrek tegnap kb. �jf�lkor estek be �gyhogy el�gg� m�snaposak voltak.

Hiku: Mi a j� fen�t csin�ltatok tegnap, f�l �jszaka, ha?

Keiko: Csak kital�ltuk hogy mit vegy�nk fel holnap….

Miroku: ���s mit vesztek fel?- k�rdezte meglehet�sen k�v�ncsian

De azt�n r�j�tt hogy ez nagy hiba volt, mert v�g�l Inuyasha �kl�vel a feje b�bj�n roskadt �ssze…

Koiko: Valami korhoz ill� kimon�t, olyan b�na ez a Kikyo majmol�s…

Hiku: �s ezt kellett f�l �jszaka alatt megbesz�lni?

Keiko: Igen! Majd megl�tj�tok milyen csinik lesz�nk!

Hiku: (v�zcsepp) n�k…

Ehhez hasonl� po�nokkal telt a d�lel�tt, mert meg kellett v�rni am�g az ikrek �t�lt�znek. Mikor v�geztek m�r nem hasonl�tottak annyira Kikyora: Koikon babak�k, sz�les �v�, kimon� volt �s a haj�t l�farokba k�t�tte, Keikon baracksz�n� kicsi kend�vel megk�t�tt kimon� volt a haj�t pedig k�toldalt kisl�nyosan libeg� copfokk� var�zsolta. T�nyleg nagyon csinik voltak �s most m�r ink�bb Kagomera hasonl�tottak.

Most, hogy v�gre valah�ra k�szen voltak folytatni akart�k az �tjukat d�l fel�. Keikonak viszont hirtelen esz�be jutott hogy sz�ks�g�k van Koikoval ilyakra  �s nyilakra mert nemsok�ra egy kem�ny csata el� n�znek majd amiben sz�ks�g�k lesz r�juk. Keiko el akart menni Kaede any�hoz, hogy k�rjen. Inuyasha�k vonakodva b�r, de elengedt�k egyed�l, mert szeretett volna egyed�l menni. Meg�g�rte hogy hamar itt lesz, nem kell megv�rniuk.

Inuyasha: Na j�, menj egyed�l, ha �gy akarod, de vi…

Keiko: (v�zcsepp) Tudom, tudom ne �lljak sz�ba idegenekkel, ne t�rjek le az �tr�l, blablabla… ha nem venn�d �szre m�r nagy l�ny vagyok! Ne most nevelj, majd ha megsz�lettem, ok�? Na �n megyek…

Azzal m�r el is rohant, fak�pn�l hagyva a h�pog� Inuyah�t. Val�j�ban szeretette volna egyed�l is megszeml�lni ezt a vil�got, s egy kis mag�nyra is v�gyott. Lassan ment az �ton, gondolta r��r. Sz�p lassan ballagott csod�lta a term�szetet… hogy milyen sz�p nap van… egy �rva felh� sincs az �gen… m�gnem a semmib�l h�rtelen j�kora vihar kerekedett… Mire �szbe kapott m�r b�rig �zott.

- H�t ez szuper! A fen�be! T�nkre megy a frizur�m! A v�zt�l beg�nd�r�dik! Most kereshetek valami barlangot, ha nem akarok t�d�gyullad�st kapni…-mondta d�h�sen. Neki�ll keresg�lni a zuhog� es�ben, v�g�l szerencs�je volt: tal�lt egy sz�p nagy hasad�kot egy nagy hegy t�v�ben. Meg�r�lt �s m�r tocsogott is be, veszt�re: A barlang m�r foglalt volt: Egy apr� z�ld b�kaszer� kis gn�m, egy �t�ves forma haland� l�ny, egy m�retes s�rk�nyszer�s�g �s egy ez�st haj�, finom ruh�ba �lt�z�tt man� f�l� emberszer� l�ny aludt odabent. Keikonak m�g a sz�vver�se is el�llt: Ez Sesshoumaru!- gondolta ijedten- Ajjaj, jobb ha gyorsan elh�zok innen, am�g alszik! Az lehet hogy ismerem a k�pess�geit de az�rt nem szeretn�k megismerkedni a karmaival! Lassan el kezdett h�tr�lni de m�g mindig Sesshoumarut b�multa: azta, milyen helyes! �r�kig b�rn�m b�mulni! K�r hogy gonosz…- gondolta �lmodozva- �s vajon ki az az aranyos kisl�ny mellette? M�g sok�ig m�l�zott, m�gnem Sesshoumaru kinyitotta a szem�t! Egy pillanatra meglep�d�tt hogy itt tal�lja a dr�ga �csik�je „bar�tn�j�t” de m�g a szeme se rebbent �s mire Keiko leveg�h�z jutott volna m�r ott �lt vele szemben �s k�z�mb�s tekintettel a szem�be n�zett.

Sesshoumaru: Mit keresel te itt? Ah, ne mond, nem �rdekel. Hol van az �cs�m? -k�rdezte

Keiko pr�b�lt �rtatlan k�pet v�gni, �s sz�p lassan h�tr�lni kezdett.   

Sesshoumaru: Nem hallottad mit k�rdeztem, haland�? Hol van az �cs�m? Vagy tal�n � nincs itt a szerelmed?

Keiko -amint r�j�tt mire gondol Sesshoumaru- elfelejtett f�lni.

-          Te �sszet�vesztesz valakivel Sesshoumaru. �n nem az vagyok, mint akinek hiszel!

Sesshoumaru: Nem tudsz megt�veszteni haland�. �rzem a szagodon hogy nem lehetsz m�s. Utolj�ra k�rdezem, hol van az �cs�m?

Keiko: ����… h�t itt nincs, egyed�l vagyok. �s nem akarlak megt�veszteni. Egy�bk�nt meg nem vagyok haland�!- mondta kiss� idegesen.

K�zben folyton Rint figyelte aki b�k�sen durmolt Sesshoumaru pr�mj�n.

- Ki ez a kisl�ny, tal�n a ti�d?- k�rdezte huncutul vakmer�en, b�r tudta hogy nem lenne j� kih�zni a gyuf�t…

Sesshoumaru: Ki vagy te? �s hogy mersz s�rtegetni?

Keiko: �n k�rdeztem el�bb!- k�tekedett- De mindegy, csak piszk�lni akartalak. Ha �rdekel, elmes�lem ki vagyok ,ok�?

Sesshoumarut teljesen led�bbentette ez a hangnem, de meg tudta �rizni a hidegv�r�t. Ridegen v�laszolt:

-          Nem �rdekel egy sz�nalmas haland�. Most meghalsz, ami�rt �gy mert�l besz�lni velem!

Keiko: Na l�tod, itt az els� hib�d… �n nem vagyok haland�…, pl�ne nem sz�nalmas…-mondta sejtelmesen �s �tv�ltozott hanyou-v�. Ez felkeltette Sesshoumaru �rdekl�d�s�t.

-          Nocsak, m�g egy f�lv�r? Hmm… ez kezd �rdekes lenni, na halljuk, ki vagy te?

Keiko: Rendben! Rem�lem t�relmes emb…m�rmint szellem vagy….mert ez cseppet hossz� lesz…

Sesshoumaru: Rendben, �gy sincs m�s dolgom- azzal le�lt. Keiko is le�lt vele szembe. Elkezdett mes�lni. Sesshoumaru az elej�n unott arccal, k�s�bb �rdekl�dve, v�g�l „sz�nalmas vagy” arccal hallgatta a mes�t.

Mire Keiko befejezte el�llt az es� �s kis�t�tt a nap. M�r d�lut�n volt.

Keiko: Teh�t, hogy �gy mondjam, mi ketten rokonok vagyunk…-fejezte be

Sesshoumarut ez k�t�tte le a legkev�sb�.

-          „Negyed szellem”??? Nem hittem volna hogy lehet sz�nalmasabb teremtm�ny az �cs�mn�l de �gy l�tszik t�vedtem! Enn�l m�g haland�nak is jobb lenni. Nem is tudom, hogy minek nevezzelek, r�d m�r a korcs se j� jelz�… - mondta nem kev�s undorral a hangj�ban

Keikoban kezdett felmenni a pumpa: kev�s dolgot gy�l�lt a vil�gon Narakun k�v�l, de Sesshoumarunak siker�lt eltal�lni az egyik legf�j�bb pontj�t… m�g Narakun�l is jobban ut�lta, ha valaki s�rtegette az apj�t…

-          �gy besz�lsz a f�lv�rs�gr�l, mint ha valami v�res b�n lenne! Az meg se fordult a fejedben hogy apa f�lv�r l�t�r�l kiz�r�lag Inu no Taisho �s Izayoi tehet?!??  V�gig se gondolod, hogy mir�l besz�lsz, pedig egy�ltal�n nincs igazad ezzel kapcsolatban! Pedig szerintem te semmivel sem vagy jobb n�la! – mondta m�rgesen.

Sesshoumaru nagyon megh�kkent, hogy Keiko k�pes ilyen hangnemben besz�lni vele, de nem mutatta. Valahol �rezte, hogy a l�nynak igaza van, de gyorsan el is hessegette a gondolatot: ez csak egy „korcs”!!!!!

-          Igaz�n meghat�, hogy ilyen „tisztelettel” besz�lsz az „ap�dr�l”- mondta g�nyosan

-          �, t�nyleg?! Ha m�r ezen a szinten tartunk, pr�b�ljuk ki hogy egy „sz�nalmas” negyed, akarom mondani f�l szellem milyen ellenfele lenne a „nagy” �s „tisztav�r�” Sesshoumaru „nagy�rnak”?- mondta g�nyosan. Nagyon pipa volt Sesshoumarura.

-          Azt hiszed, hogy egyenjog� ellenfelem lehetsz? Te?- k�rdezte lealacsony�t�an Sesshoumaru.

-          Edzek egy j�t, am�gy se volt alkalmam igaz�n megmutatni hogy mit tudok, ez id�ig…

***

Inuyasha: Hol marad ennyi ideig?!?

Hiku: Nem szokott k�sni!

Inuyasha: Lehet hogy… valami baja esett!

Hiku: �s… mi van ha…??

A k�t fi� fel-al� j�rk�lt egym�s ut�n �s egyre rosszabb dolgokr�l kezdtek fant�zi�lni… Nagyon agg�dtak Keiko miatt. A t�bbiek-k�l�n�sen Koiko- el�g nyugodtak voltak, �s nem gy�zt�k Inu�kat nyugtatni.

Koiko: Ne par�zzatok m�r, Keiko biztos csak k�r�ln�z errefel�, de persze az sincs kiz�rva, hogy elment shoppingoni valamelyik falu baz�rj�ba… vagy… valami ilyesmi…

Inuyasha: �n nem b�rok tov�bb v�rni! Ut�na megyek!- mondta idegesen

Hiku: �n is! Nem b�rom ezt a fesz�lts�get!

Koiko: Akkor jobb ha �n is megyek. Ti ketten m�g nagy baroms�got csin�lhattok…

Inuyasha: Hogy �rted ezt??

Hiku: Erre most nem �r�nk r�! Induljunk m�r!

Azzal elindultak Keiko nyom�ba. A fi�k sietve ugr�ltak, Koiko viszont unottan „pattogott” ut�nuk. Hamarosan megpillantottak egy kisebb hegyet ami erd�vel volt �vezve. Vagyis azzal az erd�vel ami megmaradt… Nem l�ttak m�st csak r�zsasz�n g�mb�ket, z�ld villan�sokat robban�sokat �s persze a szertesz�t rep�l� f�kat…

Gyors�tottak magukon �s egyre k�zelebb ker�ltek a „t�zij�t�k” forr�s�hoz. Akkor a r�zsasz�n f�nyek hirtelen elhaltak �s m�r csak a z�ldet lehetett l�tni… Mikor v�gre oda�rtek megl�tt�k Keikot a f�ld�n heverni kiss� „elny�tt” �llapotban, �s a mellette �ll� apr�bb �g�si,- �s egy�b s�r�l�sekkel rendelkez� Sesshoumarut.

Inuyasha: Sesshoumaru!!! Mit m�velt�l Keikoval???!!?- k�rdezte idegesen

Sesshoumaru: �n figyelmeztettem, � akart minden�ron harcolni. Ugyanolyan makacs lesz, mint az apja…

Inuyasha: H�t te ezt meg honnan tudod??!?

Sesshoumaru: � maga mondta el. Sz�nalmas…

Koiko odarohant Keikohoz �s let�rdelt mell�.

-          Keiko! J� vagy?- k�rdezte

Keiko el�gg� megsebes�lt, t�bb helyen v�rzett. De ennek ellen�re hamar kinyitotta a szem�t �s d�h�sen kiab�lt Sesshoumaruhoz:

-          J�l vagyok, nincs semmi bajom! Te szem�t! Elszak�tottad a kedvenc kimon�mat! Ez�rt kiny�rlak!

Azzal megpr�b�lt fel�llni, de nem nagyon ment neki…

Koiko: L�gy sz�ves  maradj nyugton!

Keiko: Hagyj�l! Pillanatnyilag nem �rdekel semmi m�s, csak hogy ezt a szem�t �llatot a saj�t k�z kezemmel folytsan meg!!

Sesshoumaru: Csak tess�k… pr�b�ld meg…

Inuyasha: Maradj Keiko, majd �n elint�zem!

Hiku: Meg �n is!

Azzal m�r rohantak is Sesshoumaru fel�. De hirtelen megtorpantak: egy kisl�ny t�nt fel h�rtelen Sesshoumaru m�g�tt

-          Sesshoumaru-sama, kik ezek a b�csik? �s mi�rt b�ntottad azt a l�nyt?- k�rdezte felett�bb k�v�ncsian.

-          Rin! Megmondtam hogy maradj idebent! Sesshoumaru- sama nagyon m�rges lesz!- hallatszott m�g t�volabbr�l

Inu�k lefagytak egy kis id�re �s csak n�ztek.

Sesshoumaru: Rin, azonnal menj vissza!       Ekkor el�j�tt valami z�ld kis gn�m �s karon ragadta a l�nyt.

Jaken: Rin gyere vissza!

Rin: J�l van megyek m�r, ne r�ngass Jaken! Azzal gyorsan visszaszalad a barlangba.

Inuyasha: H�t ez meg ki volt?- k�rdezte nevetve- Nem gondoltam volna hogy egyszer te is emberekkel fogsz m�szk�lni…

Sesshoumaruban egyre gy�lt a m�reg. Na meg n�mi sz�gyen�rzet…

Hiku: Ez most teljesen l�nyegtelen! Int�zz�k m�r el ezt a „fura” alakot…

Azzal t�mad�sba lend�ltek mind a ketten a k�t Tetutsaigaval.  Sesshoumaru ell�kte mag�t a f�ldt�l, mint mindig, de most valami meg�ll�totta: Koiko sem volt rest, egy j�kora g�mb�t k�ld�tt fel� amit m�r nem tudott elker�lni �s visszaesett a f�ldre. Inu�k m�r majdnem eltal�lt�k a dupla Tetutsaig�val, de miel�tt m�g feldarabolhatt�k volna Sesshoumaru hirtelen vak�t� feh�r g�mb� v�ltozott �s pillanatok alatt elt�nt. Val�sz�n�leg a „t�rsait” is mag�val vitte.

Keiko: Gyere vissza! Utols� szem�t! Ezt m�g nagyon megb�nod! – kiab�lta ut�na

Koiko: Mi volt ez az eg�sz?? –k�rdezte k�v�ncsian

Inuyasha: Igen, mi?

Keikoban m�g mindig tombolt a d�h, de er�t vett mag�n �s elmes�lte a „tal�lkoz�st”. Persze a m�rges�nek az ok�t nem teljesen. Koiko k�zben meggy�gy�totta �t: a sebeire rakta a tenyer�t amib�l r�zsasz�n f�ny �radt ki, �s Keiko sebei elt�ntek.

Koiko: Inuyasha, miel�tt megk�rdezhetn�d, mi h�rman k�pesek vagyunk bizonyos hat�rokig meggy�gy�tani m�sokat, �gy, hogy �tadunk n�mi energi�t a saj�tunkb�l a s�r�ltnek. �gy persze kiss� legyeng�l�nk, de meg�ri. Viszont �nmagunkat nem tudjuk regener�lni. �rted?

Inuyaha: Aha… persze… Mik fognak m�g itt kider�lni…

Hamarosan visszat�rtek a faluba…