5.Gondolatokba m�lyedve

Sesshoumaru az �jszak�t a fa t�v�ben t�lt�tte. Nem tudta,hogy az a l�ny mi�rt n�z r� fel ennyire, �s persze, hogy honnan van ekkora ereje.V�gig gondolta, hogy mit tett vele Naraku.A bossz� v�gy m�r �t is egyre jobban hajtotta.Nem tudta kiverni Kinuye szavait az �ccs�vel �s Narakuval kapcsolatban."Jobb lenne, ha �sszefogn�tok."Viszhangoztak fej�ben a l�ny szavai.

-Hogy �n �s a korcs �cs�m?...Soha!-morogta mag�ban.

-Mi a baj Sesshoumaru-sama?-k�rdezte Rin �s odas�t�lt a d�monhoz.

-Semmi,Rin.De te mi�rt nem alszol?-k�rdezte, szinte �gy,mint egy apa.

-Yaken �s �n �rk�d�nk, hogy nehogy megt�madjanak.Vigy�zunk r�d..-felelte Rin, majd beb�jt Sesshoumaru pr�mje al�.

-Ti?-k�rdezte kiss� g�nyosan, de hamar megv�ltozott. Elmosolyodott.-Nem lesz semmi baj.M�r j�l vagyok,aludhattok-mondta "kedvesen" �s Rinre pillantott, aki r�g aludt. Sesshoumaru m�g egy darabig gondolkodott Kinuye aj�nlat�n, majd � is elszud�tott. M�snap kor�n reggel felkelt. Teste visszanyerte minden erej�t, r�ad�sul most egy karral is b�v�lt.

-Yaken!-sz�lt szolg�j�hoz Sesshoumaru.-Rin fenn van m�r?

-M�g alszik nagyuram-v�laszolta Yaken.

-Most elmegyek. Ha fel�bredt, gyertek ut�nam-mondta �s elindult.

-Igen is Sesshoumaru nagy�r.

Sesshoumaru elindult, de gondolatai m�shol j�rtak.Kinuy�ra gondolt.

-Egy tizen�t �ves l�ny, �s nem f�l t�lem?... B�r ereje t�nyleg nagy, m�gis csak egy gyerek...Egy l�ny...Viszont t�nyleg j� volt vele harcolni. El�sz�r �letemben �lveztem egy olyan harcot, ami csak j�t�k volt-ezek a gonolatok keringtek fej�ben �s �szre sem vette,hogy merre tart.

Mik�zben Sesshoumaru s�t�lt, InuYas��k �ppen az eb�dj�ket fogyasztott�k, mikor Fujimaro hirtelen felkapta a fej�t.

-Kinuye…-mondta halkan.

-Tudom, �rzem…-v�laszolt a fel nem tett k�rd�sre. T�lj�t letette, fel�llt �s elindult.

-Hova m�sz? -k�rdezte Sango meglepetten.

-Mindj�rt j�v�k- mondta csendben �s elfutott. Egy pillanat alatt elt�nt a szem�k el�l.

-Fujimaro! Te tudod, hogy mi lelte?- k�rdezte Miroku.

-Hogy ne tudn�m, de nem mondhatom el, mert sz�vrohamot kapn�tok-mondta vigyorogva. Mik�zben �k Kinuye elrohan�s�t firtatt�k, Sesshoumaru meg�llt az erd� sz�l�n. Ismer�s szagot �rzett. K�mlelte a l�t�hat�rt, de nem l�tott semmit, csak egy pillang�t, ami �ppen fel� sz�llt.

-Kinuye? -k�rdezte meglepetten. Hogy kimondta, a l�ny visszav�ltozott.

-Szia! –mondta vid�man.

-Mit keresel itt? -k�rdezte Sesshoumaru.

-Ezt ink�bb �n k�rdezhetn�m. Tal�n gondolkozt�l azon amit tegnap mondtam?- k�rdezett r� rem�nykedve, hogy tal�n siker�lt p�ldak�p�t r�venni, hogy vel�k tartson.

-Mire gondolsz?- k�rdezett vissza- Sesshoumaru.

-Arra, hogy csatlakozol hozz�nk- mondta magabiztosan Kinuye.

-Na ne viccelj! Soha nem csatlakozn�k haland�khoz -mondta, b�r hangja el�g furcsa volt. Furdalta a k�v�ncsis�g a l�nnyal �s b�tyj�val kapcsoladban, de �ccs�vel nem akart tal�lkozni.

-Akkor mi�rt tartasz egyenes fel�j�k?- k�rdezte Kinuye.

-Egyenesen fel�j�k?

-H�t nem �rzed? Szagolj bele a leveg�be- mondta Kinuye. Seshoumaru vett egy m�ly leveg�t �s csak most �rezte meg.

-InuYasha…-mondta csendben.

-Pontosan. De akkor, ezek szerint, te nem is hozz�nk j�tt�l?- k�rdezte szomor�an Kinuye.

-H�t persze, hogy nem -v�laszolta Sesshoumaru, aki (nagyon) kicsit elb�sult, mikor l�tta Kinuye szomor� arc�t.

-H�t...akkor �n megyek-mondta b�slakodva Kinuye, azzal �jra �tv�ltozott, ez�ttal egy fekete p�rducc�, �s elsuhant. Sesshoumaru m�g egy darabig n�zett ut�na, majd visszaindult �tit�rsaihoz. R�vid gyalogl�s ut�n szembej�ttek.

-Sesshoumaru-sama!- ki�ltott Rin �s a d�monhoz szaladt.

-Nagyuram!- ki�ltott Yaken �s � is odaszaladt. -Most hova megy�nk?- k�rdezte. Sesshoumaru p�r perces n�ma cs�nd ut�n megsz�lalt.

-Megl�togatjuk az �cs�met…-mondta, majd elmosolyodott.

-Eeezt komolyan mondja? -k�rdezte Yaken, kiss� f�lve a v�laszt�l.

-Szoktam �n hazudni? -f�rmedt r� szolg�j�ra.

-Jaaaj, bocs�ss meg nagyuram…-borult t�rdre Yaken, de Sesshoumaru m�r elindult.