V. Fejezet: szomor� elv�l�s

-Ez Kagome!!-mondta Shippou Rinnek. Mindketten lefek�dtek a f�ldre �s kikukucsk�ltak.

-Nagyon sz�pl�ny!-mondta Rin.

-Igen!! Szerintem is!-b�lintott r� az ifj� r�kaszellem.

-Mindenki figyeljen ide!! !MI VAN ITT??? -kiab�lta m�g egyszer Kaogme. A t�bbieknek csak most t�nt fel a l�ny mikor az bes�t�lt k�z�pre. Mindenki elhallgatott.

-Most mondom! Egy csepp v�rt sem akarok itt l�tni.

-Ha harcolni j�tt�nk volna, akkor m�r elkezdt�k volna! (Sesshoumaru)

-�gy igaz! �s… kezdte Kouga, de mikor megl�tta a l�ny sz�r�s tekintet�t ink�bb nem, folytatta. A l�ny egy p�r farkas szellem k�sz�nt�s�t hallotta.

Szia Hugi! -Kagome odaintett nekik majd odament InuYash�hoz �s megk�rdezte:

-Te h�vtad �ket ide??

-Mit k�pzelsz te r�lam??

-J�l van, na! -mosolyodott el Kagome.

-Am�gy mind a ketten t�ged keresnek!

-Igen?? �s mit akarnak?

-Nem tudom!

-Akkor odamegyek �s megk�rdezem. Minj�rt j�v�k!

-Veled megyek!

-Nem kell! T�nyleg! -nyomott egy puszit a fi� arc�ra �s otthagyta. Odament a „vend�gekhez”.

-Na halljam! Mit akartok?

-Seg�ts�get! -mondta a nagy�r suttogva hogy az �ccse ne hallja meg!

-Miii? Egy haldot�l k�rsz seg�ts�get?? -k�rdezte a l�ny f�lmosollyal az arc�n.

-Nem! �n t�led k�rek sz�vess�get!-mondta egyszer�en Sesshoumaru.

Kagome ezt a v�lszat nem nagyon �rtette de nem foglalkozott vele!

-��.. rendben! Miben kell seg�tenem?

-Rin!-hallatszott Sesshoumaru hangja.

-Igen?-Egy kisl�ny jelent meg a szellem mellett!

-� itt.. -kezdte Sesshoumaru

-Kagome! Tudom! -felelte mosolyogva a l�ny.

-Honnan?? Na mindegy! Nem �rdekes! � fog r�d vigy�zni am�g �n vissza nem j�v�k. J�?? Ne mozdulj mell�le �s a bar�tai mell�l!!! Rendben? Meg�rtetted??

-Igen Sesshoumaru nagy�r!

-Ne h�vj nagy�rnak! M�r mondtam! J�?? -k�rdezte mosolyogva a l�nyt�l �s leguggolt a l�nyhoz. Kagome m�g sosem l�tta mosolyogni a szellemet.

-Rendben -mondta a l�ny de egy k�nnycsepp csordult le az arc�n. Sesshoumaru finoman let�r�lte �s megsimogatta a l�ny arc�t. Kagom�nak a sz�ja t�tva maradt (jelk�pesen)

-„Sesshoumaru gyeng�d egy haland�val?” -gondolta Kagome!

Azzal Sesshoumaru fel�llt �s ott hagyta s�r� Rint Kagom�val, aki megfogta a kisl�ny kez�t.

-Sesshoumaru nagy�r!!! -kiab�lta Rin �s a szellem ut�n futott .

A szellem megfordult �s �gy n�zte a k�zeled� Rint! A kisl�ny k�t kis kez�t maga el�tt tarotta hogy miel�bb a meg�rinthesse a szellemet.
Sesshoumaru leguggolt �s �gy v�rta hogy a kisl�ny oda�rjen. Maga sem tudta hogy mit csin�l, mikor a l�ny oda�rt r�gt�n meg�lelte a szellemet �s er�s zokog�sban t�rt ki. Sesshoumaru kez�t Rin h�t�ra tette �s � is meg�lelte!

InuYasha odal�pett Kagome mell� �s sz� szerint t�tva maradt a sz�ja a csod�lkoz�st�l.” A b�ty�m �rzelmi k�t�d�st tart egy halad�val??? Ez nekem m�ra m�r t�l sok”

-H� Sess….

-Fekszik! -mondta Kagome l�gyan �mulatt�l ittasan. Bocsi de ne zavard meg �ket �s felseg�tette a szellemet! � is odabujt a hanyouhoz �s �gy n�zt�k a szellemet �s Rint. De nem csak InuYasha �s Kagome csod�lkozott el a t�rt�nteken. Sangonak �s Mirokunak is elakadt a szava. Sango m�g s�rni is kezdett annyira meghat�dott… Miroku odament a szellemirt�hoz �s �t�lelte! (tapi n�lk�l!!!J)

Sesshoumaru most elengedte a l�nyt megt�r�lte az arc�t, egy psuzit nyomott a homlok�ra �s visszak�ldte Kagom�hoz. Rint tett egy p�r bizonytalan l�p�st majd megfordult �s megk�rdezte:

-�gye visszaj�ssz majd �rtem??? �n veled akarok maradni!!!!

Sesshoumaru meglep�d�tt a k�rd�sen.

-Persze hogy visszaj�v�k!!! De vigy�zz magadra �s ne s�rj mert nekem nem kell egy s�ros kisl�ny!! -mondta mosolyogva.

-A kisl�ny is visszamosolygott majd visszaszaladt Kagom�hez.

-Yaken!! Indulunk!

-Persze nagyuram!

-Hi�nyozni fogtok!!! -kiab�lta a szellem �s Yaken ut�n Rin. Siessetek vissza!!!

-Rin vagy igaz?? -fordult Kagome a kisl�nyhoz.

-Igen!…szipogott m�g egy kicsit a l�ny.

-Tess�k.I tt egy zsepi. Fujd ki az orrodat! -mosolygott Kagome.

-InuYasha!

-Igen?

-Vidd oda Rint a t�bbiekhez. Addig �n besz�lek Koug�val.

-Rendben! Engedelmeskedett a f�lszellem mert most nem akart veszekedni! Most nem…t�l sz�p napuk volt eddig egy�tt…mindent elrontan�nak azzal aha veszekedni kezden�nek.

-Sziasztok. �n Rin vagyok!

-Miroku!

-Sango! � ittt pedig Kirara! Mutatatott Sango egy kis macsk�ra!

-Jajj!! De aranyos! -�s megsimogatta a fej�t. Kirara ezt egy kis „dorombol�ssal” k�sz�nte meg.

-� itt -folytatta Sango- pedig Ship….

-hol van Shippou???

-Itt vagyok!!! -futott ki a r�kak�ly�k a bokorb�l.

-� itt…

-Shippou! Tudom. M�r megismerkedt�nk. Shippou elv�r�s�d�tt..

-Akkor az j�! Nem mentek j�tszani a t�bbi gyerekkel itt a faluban?

-De! Azzal elindult �s mag�val h�zta Shippout is.

-Kirara! Vigy�zz r�juk!- a kismacska b�lintott �s a gyerekek ut�n ment.

-Szerzetes! Fordult Sango Mirokuhoz.

-Sz�vesen!

-Sango meg�lelte a szerzetest az pedig nem hagyhatta ki az alkalmat hogy ne tapizza le…ez�rt egy pofont kapott de most Mirokut nem �rdekelte…fontosabb dolog miatt kellett megtennie…”nem tudhatja meg…nem szabad”(Miroku)