6. r�sz: Fordul a szerencse

Shippou legnagyobb meglepet�s�re azonban nem �rt el hozz� a d�mon. Meglepetten pislogott k�rbe. Valami ez�st f�ny� burok vette k�r�l �s a szellem most ezen pr�b�lt meg �tt�rni, de sikertelen�l. Shippout�l nem messze Miharu �llt, aki a r�kak�ly�k fel� tartotta kez�t, hogy megv�dje.

– Siess oda Rin�khez! Ott biztons�gos! – ki�ltotta neki a l�ny, mire Shippou k�rben�zett �s �szrevette a kisl�nyt �s Jyaken egy nagyobbacska szikla m�g�tt. Rohanni kezdett fel�j�k.

– Te pedig... – kezdte fenyeget�en Miharu �s felemelte a botj�t.

A d�mon nem vesz�d�tt m�r a r�kak�ly�kkel, sokkal �zletesebb falatnak bizonyult sz�m�ra a l�ny, �gy ink�bb fel� fordult v�rszomjas, vicsorg� tekintet�vel.

– Na gyere csak... – ki�ltott oda neki Miharu, s felugrott a leveg�be, hogy v�gezzen a sz�rnnyel.

Azonban mozdulata megt�rt, �ppen, mikor f�l�ton j�rt a f�ld �s a d�mon kopony�ja k�zt.

– Jaj ne... mi�rt pont most? – motyogta a l�ny, de megijedni sem volt ideje, a szellem azonnal elkapta �t. – ���!

– Ne! Miharu! – b�tyja arrafel� kapta a tekintet�t �s r�m�lten j�tt r�, hogy el�rkezett az az id�pont, mikor h�ga v�dtelen. Elindult fel�, de �rezte, nem fog oda�rni, f�k�pp, hogy egyre t�bb d�mon �llt az �tj�ba.

A l�ny szemei elkerekedtek a f�lelemt�l, ahogy a d�mon egyre k�zelebb tartotta a sz�j�hoz. Eg�szben akarta felfalni. Miharu annyira megrettent, hogy m�r ki�ltani sem tudott. M�r csak n�h�ny apr� m�ter v�lasztotta el a szellem sz�j�t�l, mikor v�gre meg�rkezett a seg�ts�g. Egy piros vill�m csapott le a d�monra �s lenyeste a karj�t, amiben a l�nyt tartotta.

Miharu m�tereket rep�lt, s m�g cs�szott is j� p�rat, miut�n f�ldet �rt. Botj�ra t�maszkodva t�p�szkodott fel. Fekete haj�t csak �gy lobogtatta az egyre er�s�d� sz�l. Barna szemeivel megmenek�l�s�nek ok�t kereste. Titokzatos megment�je Inuyasha volt, aki most a d�mon �s � k�zte �llt, kez�ben a Tessaig�val.

– Menj innen, mi majd elint�zz�k – sz�lt h�tra a v�lla f�l�tt a l�nyra, an�lk�l, hogy r�pillantott volna.

Miharu b�lintott, b�r sejtette, ebb�l Inuyasha nem sokat l�t, �s �sszeszedve minden erej�t, rohanni kezdett oda, ahol Rin�k voltak. Most, hogy elhagyta az ereje, azt jelenti, a v�d�pajzs, amit r�juk bocs�tott, szint�n elt�nt. �gy viszont nincs, aki megv�dje �ket, �s igaz, hogy most nem sokat tud tenni az �gy �rdek�ben, de egy gyeng�bb t�mad�st m�g �gy, haland�k�nt is vissza tud verni. Mik�zben igyekezett min�l gyorsabban oda�rni, mag�ban f�st�lg�tt, mi�rt pont most kellett �tv�ltoznia emberr�.

V�gre �sszecsaptak. F�mes cseng�ssel �rt egym�shoz Arani kardj�nak �le �s a Kayou botja v�g�n l�v� energiapenge. Hi�ba er�lk�dtek, nem tudt�k kicsavarni a m�sik kez�b�l a fegyvert vagy megsebezni ellenfel�ket. Kayou v�g�l m�r k�t k�zzel tartotta a botot. V�g�l Arani sikeresen visszaverte, aminek k�vetkezt�ben h�ga b� egy m�tert h�tracs�szott.

– Hm... gyenge vagy – �llap�totta meg Arani, azzal ism�t t�madott.

Kayou megfogta n�v�re csukl�j�t, mik�zben elhajolt a csap�s el�l. A k�vetkez� pillanatban pedig f�st�l�gni kezdett a hely, ahol meg�rintette. Arani d�bbenten figyelte, mi t�rt�nik, azt�n a f�jdalom eljutott tudat�ig �s kikapta csukl�j�t h�ga kez�b�l, ezzel egy id�ben h�tr�lt n�h�ny l�p�st.

– M�gis mi volt ez? – k�rdezte vill�ml� szemekkel. – Neked nincs ilyen er�d!

Kayou titokzatosan elmosolyodott, de ezzel csak azt �rte el, hogy n�v�r�t m�g jobban felbosszantotta.

– Na j�! Most volt elegem! – ki�ltotta el mag�t Inuyasha, miut�n lefejezett egy d�mont. Fenyeget�en tartotta maga el�tt kardj�t. – Menjetek onnan!

Sango Kirara h�t�n k�zd�tt, mikor a f�lszellem ezt mondta. Azonnal odarep�lt Mirokuhoz �s a macskaszellem h�t�ra �ltette, �gy kerestek fedez�ket.

– Szerinted haszn�lni k�sz�l a Sz�lbord�t? – �rdekl�d�tt a szerzetes.

– �gy gondolom...

Kuroda a figyelmeztet�sre felkapta Kazarut, s messze elugrott vele. Pont Miharu�k mellett �rtek f�ldet. Saura felmelkedett a leveg�be, �gy m�r csak Sesshoumaru �s Taiki maradtak a vesz�lyes z�n�ban.

�k ketten tov�bbra is szorgalmasan puszt�tott�k az �tjukba ker�l� sz�rnyetegeket.

– Menjetek onnan! Most meg�l�m mindet! – ki�ltotta ism�t Inuyasha, s kirajzol�dott el�tte a k�t sz�l.

Taiki elugrott, t�volabb a vesz�lyforr�st�l, de az�rt m�g odaki�ltott apj�nak:

– Gyere, biztos haszn�lni fogja a Sz�lbord�t!

Sesshoumaru azonban m�g ott maradt. Taiki idegesen �rt f�ldet h�ga mellett.

– Mi a baj? – egyenesedett fel Miharu, azt�n megl�tta, hogy Sesshoumaru m�g mindig ott �ll, mint amikor Inuyasha el�sz�r figyelmeztette.

– Ha nem megy el onnan, telibe fogja tal�lni �t is a Sz�lborda... – magyar�zta Taiki.

– Ajaj... – Miharu els�padt.

K�rd�ses volt, vajon Inuyasha m�g mindig v�gezni akar-e a b�tyj�val, b�r k�ts�gk�v�l, m�r jobban kedvelt�k egym�st, mint amikor legel�sz�r tal�lkoztak.

– Tessaiga! – ki�ltotta Inuyasha, azzal belev�gott a Sz�lbord�ba. – V��... Sesshoumaru, menj onnan!

A t�mad�s m�r el�rt j� p�r d�mont, s meg�ll�thatatlanul k�zel�tett a b�tyja fel�. Inuyasha m�r nem tudta megf�kezni, csak abban b�zhatott, hogy Sesshoumaru lesz olyan gyors, mint szokott �s az utols� pillanatban f�lreugrik...

V�g�l is val�ban �gy t�rt�nt. M�r majdnem el�rte a kard ereje, mikor felrugaszkodott a leveg�be, hogy ut�na a szikla mellett �rjen f�ldet.

– H�, de j�, hogy itt vagy, Sesshoumaru nagy�r! – szaladt k�zelebb hozz� Jyaken. – M�r azt hittem, Inuyasha eltal�lt a Sz�lbord�val...!

– Ostoba – jelentette ki fagyosan a szellem, de ez�ttal meg�llta, hogy m�g r�gjon is egyet a kis d�monba, pedig �ltal�ban megtette, amikor ilyeneket mondott neki.

Hatalmas f�ny keletkezett �s egy pillanatra mindenkit elvak�tott, a t�volabb harcol� n�v�reket is. Mikor v�gre le�lt a jelens�g, a d�monseregnek m�r a nyom�t sem lehetett l�tni. A Sz�lborda elt�ntette a tetemeket is. Viszont ekkor v�gre tiszt�n l�thatt�k a testv�rp�r k�zdelm�t.

Arani arany sz�n� energiaostort k�ld�tt h�ga fel� �s � ez�ttal nem h�zta fel a bot v�d�pajzs�t, hanem valami bels� �szt�nt�l vez�relve meglend�tette karj�t �s az � kez�b�l is egy hasonl� jelens�g csapott ki.

– E-ez nem lehet... – dadogta Arani. – Neked nincs ekkora er�d!

– Huh... – Kayou elmosolyodott. Enn�l jobban m�r nem is zavarhatn� �ssze n�v�r�t.

– Ez az – jelentette ki sz�les vigyor k�zepette Taiki, mik�zben rajta k�v�l m�g h�ga is d�bbenten figyelte az esem�nyeket, de az�rt megjegyezte:

– Most azt�n el�gedett vagy magaddal, mi?

– Ne hidd, hogy csak ennyi volt! – h�zta m�g sz�lesebb mosolyra a sz�j�t Kayou, azzal meglend�tette a m�sik karj�t is, mire abban ez�st�s szalagok jelentek meg, amik sz�d�t� sebess�ggel tartottak n�v�re fel� �s �tk�zben t�bbfel� oszlottak, s igyekezt�k k�rbeker�teni Aranit. �tjukat nem lehetett tiszt�n kivenni...

N�v�re a legutols� pillanatban ugrott f�lre, s m�g a leveg�b�l egy �jabbat csapott testv�re fel�. � viszont nem sz�m�tott erre, �gy az energiaostor el�rte. A jobb v�ll�n sebezte meg �s azonnal eleredt bel�le a v�r. Az �t�s erej�t�l megt�ntorodott �s t�rdre rogyott.

– Seg�ten�nk kell neki! – ki�ltotta Miharu �s nem t�r�dve haland� test�vel, fut�snak eredt.

– V�rj! – szaladt ut�na Taiki. – �gy nem mehetsz oda!

– Ezeknek meg mi bajuk? – tette fel k�rd�s�t Inuyasha. M�r eltette kardj�t �s most figyelmesen szeml�lte az esem�nyeket. – Au! Kagome! – a l�ny meglegyintette a f�lszellem fej�t. – Most meg mi�rt kaptam?

– �rz�ketlen vagy!

– Mi?! De h�t �n csak...

– Jobb, ha befogod – jelentette ki h�v�sen Sesshoumaru, azzal � is elrugaszkodott a f�ldt�l �s Kayou ir�ny�ba haladt.

– Na de...

– T�nyleg nem volt sz�p t�led, Inuyasha – jegyezte meg Miroku.

– Ink�bb menj�nk ut�nuk – javasolta Sango, azzal felugrott Kirara h�t�ra.

A seb n�h�ny pillanaton bel�l gy�gyulni kezdett, de Arani nem v�rta meg, hanem �jb�l �s �jb�l les�jtott energiaostor�val h�g�ra. Kayout megv�dte a bot pajzsa, de az is egyre gyeng�lt a csap�sok alatt.

– H�! Ez �gy nem fair! – ki�ltott b�tyja �s apja ut�n Miharu.

Taiki forgatta a szemeit �s s�hajtott egy m�lyet, azt�n visszafordult h�ga fel�, akit m�r r�g lehagytak �s felkapta.

– Most �r�lsz?

– Igen, k�sz�n�m! – mondta morcosan Miharu.

A pajzs �ppen �sszeomlott, de Kayou sebe m�g mindig nem gy�gyult be, hab�r m�r sokkal kev�sb� v�rzett. Ijedten h�zta �ssze mag�t, mikor Arani ism�t lecsapott. De egy m�sik energiaostor meg�ll�totta. Sesshoumaru �llt v�delmez�en Kayou f�l�tt.

– Te... – sziszegte Arani.

– Igen, �n.

Arani arca csak �gy l�ngolt a tehetetlen d�ht�l. Oldalra pillantott �s l�tta, hogy m�r a t�bbiek is gy�lekeznek, a r�juk k�ld�tt d�monoknak pedig semmi nyoma. Hi�ba volt er�s szellem, be kellett l�tnia, hogy ekkora t�ler�vel egyszerre nem b�r el. R�ad�sul Sesshoumaru �nmag�ban is el�g vesz�lyes, ha igaz, amiket hallott r�la �s amit az �szt�nei s�gnak. M�rpedig a meg�rz�sei eddig m�g sosem hagyt�k cserben.

�gy d�nt�tt, ideje t�vozni. Elt�ntette az energiaostor�t, azt�n h�g�ra pillantott.

– Feladod? – heccelte Kayou.

– Ne agg�dj – h�zta gonosz f�lmosolyra a sz�j�t Arani. – Tal�lkozunk a k�vetkez� teliholdkor. Ha j�l tudom, az lesz a m�sodik... – ezekkel a szavakkal b�cs�zott el t�le, azt�n egy vill�mcsap�s k�s�ret�ben elt�nt.

Ekkor futott be Taiki a testv�r�vel.

– Anya, j�l vagy? – guggolt le hozz� a fi�.

– Megs�r�lt�l... – hajolt le hozz� l�nya is.

– Semmis�g... – v�laszolta m�g mindig falfeh�r arccal Kayou. Meredten n�zte azt a helyet, ahol n�v�re az im�nt elt�nt.

– Mi a baj? – faggatta tov�bb Taiki.

– Azt mondta... a k�vetkez� teliholdkor... tudja, hogy az lesz a m�sodik – felelte t�tov�zva Kayou, m�g mindig r�m�lten b�mulva n�v�re h�lt hely�t.

A testv�rp�r arca is elfeh�redett.

– Nem az a nap, amikor haland�v� v�lsz? – n�zett r� Sesshoumaru.

– De, igen... – biccentett Kayou. Id�k�zben a s�r�l�se begy�gyult, m�g csak egy kis heg sem maradt ut�na.

– Megv�delek – jelentette ki ellentmond�st nem t�r� hangon Sesshoumaru �s felseg�tette a n�t. – Nem hagyom, hogy bajod essen...

– Mi sem! – v�gta r� azonnal Taiki.

– De azt hittem, ti hazamentek... vissza, a ti id�t�kbe – n�zett r�juk hitetlenkedve Kayou.

– Ez most fontosabb – felelte hat�rozottan Miharu. – Veled maradunk �s k�sz.

Ekkor �rt�k be �ket a t�bbiek.

– Mi t�rt�nt? – k�rdezte Inuyasha.

– Elment, de... – felelte Kayou, azonban Sesshoumaru pillant�sa arra k�sztette, ne mondjon t�bbet. – ...egyel�re.

– Vajon mit akarhat t�le Naraku? – morfond�rozott el Kagura.

– Ezt ink�bb neked k�ne tudnod, nem? – v�gott vissza Inuyasha.

– Ide figyelj, Inuy... – kezdte a sz�lboszork�ny, de Saura a szav�ba v�gott:

– Ezt m�r megbesz�lt�k! Kagura seg�tett nekem, �s ezzel rengeteget kock�ztat.

– Saura? – zavarodott �ssze Sesshoumaru.

A harc hev�ben nem is vette �szre, hogy � is itt van.

– Hogy lehet ez?

– �n hoztam vissza – v�laszolta Kagura, mire Taiki �s Miharu hangosan k�h�cselni kezdett. A sz�lboszork�ny kelletlen�l hozz�tette:

– J�l van, a ti seg�ts�getekkel...

– Seg�tettek neked a gyer...

– Csss! – sz�lt r� Kayou.

– Khm... iz�... – Sesshoumaru nem tudta, hogyan v�gja ki mag�t ebb�l a helyzetb�l. – Sz�val Taiki �s Miharu seg�tettek neked, Kagura, hogy visszahozd az �letbe Saur�t?

– �gy van... – felelte a sz�lboszork�ny, de elt�prengett Sesshoumaru befejezetlen szav�n.

A t�bbiek is mind ezen a nyelvbotl�son gondolkoztak, m�gnem v�gre Rin �s Jyaken is meg�rkezett.

– Jaj, de �r�l�k, hogy j�l vagy, Kayou! – rohant oda a kisl�ny �s belecsimpaszkodott a ruh�j�ba.

Kayou elmosolyodott �s �t�lelte. A t�bbiek ek�zben m�g mindig Sesshoumaru im�nti szavain t�prengtek, de Kazarunak hirtelen esz�be jutott valami m�s. Kagom�hoz fordult:

– M�r akartam mondani, de a csata miatt... minden olyan gyorsan t�rt�nt...

– Mit szeretn�l? – n�zett r� a l�ny.

– Amikor elindultunk... nem �rezt�l valami furcs�t? – b�kte ki v�g�l a var�zsl�n�. – Mintha a teljes �kk� a k�zel�nkben lett volna.

– De, igen... – felelte elgondolkozva Kagome. – M�g most is �rzem.

– �n is...

K�rbej�ratt�k a szem�ket a k�rny�ken, h�tha megl�tj�k az �kk� csillog�s�t. Szem�k a felt�n�en gyan�san viselked� testv�rp�ron akadt meg, akik tiszt�n hallott�k az el�bbi p�rbesz�d minden szav�t. Miharu valami �rdekeset v�lhetett felfedezni a cip�je orr�n, hiszen v�gig azt b�multa, Taiki viszont tekintet�t az �g fel� emelte, mintha ott t�nt volna fel valami. Amikor pedig Kazaru �s Kagome r�n�zett, megl�tt�k a Szent �kk�vet, a zseb�ben.

– �hm... Taiki... – kezdet �vatosan Kazaru. – �gy h�vnak, ugye?

– Igen – felelte egy kicsit gyorsabban is a fi�, mint szerette volna.

Kazaru Kagom�re pillantott, azt�n egy emberk�nt mosolyodtak el.

– Mit keres n�lad az az �kk�darab? – k�rdezte cseveg� hangon Kagome.

Nem tudhatt�k, hogy az a teljes �kk�, nem csup�n egy nagy r�sz bel�le.

– Ha tippelnem k�ne, �n azt mondan�m, Narakut�l lopt�k el �s most ez�rt t�rtek r�juk a d�monjai – f�zte hozz� a var�zsl�n�.

– Ugyan m�r, ne n�zz bolondnak! – h�borodott fel Taiki. – Narakunak ehhez semmi k�ze...

– H�t, ez azt�n �gyes volt, mondhatom! – b�kte oldalba Miharu. – Mi�rt nem tudtad nekik azt mondani, hogy igen?

– �gyis meg akart�k volna n�zni... – vonta meg a v�ll�t a fi�. – Akkor meg r�j�ttek volna...

– Mir�l besz�ltek ti ketten? – k�rdezte fenyeget� �llel a hangj�ban Inuyasha.

– Nem tetszik a hangs�lyod, �csik�m... – jegyezte meg k�tszer olyan f�lelmet kelt� hangon Sesshoumaru.

– Nem hozz�d besz�ltem! – v�gott vissza Inuyasha. – K�l�nben is, mi k�z�d hozz�juk?

– �gy l�tom, ezt m�r nem �sszuk meg... – cs�v�lta a fej�t Miharu.

– H�t... nem – helyeselt Taiki, eln�zve Inuyasha �s t�rsai arc�t, azzal el�vette zseb�b�l a Szent �kk�vet.

Fent eml�tett f�lszellem �s �tit�rsai elk�pedve n�zt�k a teljes, eg�sz, hib�tlan �s s�rtetlen Shikon no Tam�t.

– Ez lehetetlen... – mondta Kagome, mik�zben el�vette a saj�t szil�nkjait. – Ebb�l egy darabka sem hi�nyzik! De akkor hogyan...?

– Komolyan, l�tnotok k�ne az arcotokat! – Miharu alig b�rta visszafogni kit�rni k�sz�l� vihog�s�t. – El kellett volna hoznunk a kamer�t!

– A ka... micsod�t? – pislogott Inuyasha.

– Nem tervezt�k el�re, hogy nyilv�nosan lebukunk! – sz�lt r� h�g�ra Taiki.

– Nem baj, majd k�vetkez�leg...

– K�vetkez�leg?!

– De most t�nyleg, n�zz r�juk! – nevetett Miharu. – Ezek az arcok... Kagome r�ad�sul m�g azt is tudja, mi az a kamera...

– Most m�r t�nyleg k�v�ncsi vagyok, kik vagytok! – Kagome visszanyerte l�lekjelenl�t�t �s k�rd�re vonta a k�t testv�rt.

Taiki m�ly leveg�t vett �s h�g�val egy�tt k�nytelen-kelletlen elmes�lt�k t�rt�net�ket, hogy ez az �kk� mi�rt teljes, �s hogy kik is �k val�j�ban �s honnan �rkeztek...