4.r�sz

Egy mag�nyos sziklaszirt tetej�n egy n�i alakot lehetett kivenni. Hossz� fekete haj�t �s ruh�j�t a sz�l l�gyan f�jdog�lta. S k�zben b�skomoran figyelte a lenyugv� nap utols� sugarait, melyek v�r�sre festett�k az eg�sz k�rny�ket. Mereven n�zte az alatt elter�l� t�jat, m�gnem egy f�rfi hangja megzavarta.

-Iriye! -ki�ltott a magasba. A l�ny len�zett, elrugaszkodott a szikl�r�l, majd n�h�ny m�sodperc m�lva l�gyan f�ldet �rt. Szembe fordult a f�rfival �s megsz�l�totta.

-�dv�z�llek Sesshoumaru! Miben seg�thetek?- k�rdezte.

-Azt szeretn�m tudni, hogy mi�rt seg�tesz az �cs�mnek �s a bar�tainak- k�rdezte.

-Nem neki seg�tek! Ha az utamban �llnak vagy beleavatkoznak a dolgaimba, v�gzek vel�k! De, ha j�l viselkednek �s meg�lik Narakut, tal�n �letben hagyom �ket! Tal�n! M�g nem d�nt�ttem el!

-Na �s mire kell neked Naraku lelke?- k�rdezte Sesshoumaru.- Mert az biztos, hogy nem a birodalmad er�s�t�s�re! Nem igaz?

Iriye elmosolyodott. Kit�pett egy sz�lat a haj�b�l, v�gig h�zta k�t ujja k�z�tt, mire a hajsz�l ostorr� v�ltozott. Sesshoumaru fel� csapott vele, s az a nyaka k�r� tekeredett �s elkezdte fojtani.

-Sesshoumaru! Csak nem f�lsz?!- k�rdezte g�nyosan, mikor a szem�be n�zett.

-T�led mindenki f�l- v�laszolta- de nekem nincs mi�rt!

Iriye megint elmosolyodott �s elengedte Sesshoumarut.

-Igazad van! Jobban kedvellek, minthogy meg�ljelek. �s �lve sz�rakoztat�bb vagy! De ha annyira tudni akarod, ez nem m�s, mint egyszer� bossz�.

-Egy egyszer� bossz� miatt l�pt�l sz�vets�gre az �cs�mmel? Mi�rt nem csin�lod magad? -k�rdezte Sesshoumaru.

-Mi ez a k�v�ncsis�g?- k�rdezte Iriye.

-Csak �rdekel…-v�laszolta Sesshoumaru.

Az nem lenne sz�rakoztat�! Egyetlen csettint�ssel v�gezni vel?! Akkor hol az �lvezet? Mit �r a bossz�, ha nem �lvezi az ember?!

-J� �rvek!- mosolyodott el Sesshoumaru.

-Van m�g k�rd�sed?- k�rdezte Iriye.

-Csak egy! Azt nem mondan�d el, hogy mi�rt gy�l�l�d Narakut ennyire?- k�rdezte. Iriye elkomolyodott.

-J�l mondod! Nem mondom!…Most �n k�rdezek! Mi�rt t�rted �ssze a t�bl�mat?

-Gondolom nem szeretted volna, ha InuYash��k megl�tj�k, hogy mi van r��rva- v�laszolta Sesshoumaru.

-Na �s te l�ttad, hogy mi van r��rva?- k�rdezte Iriye.

-Nem, nem l�ttam! De m�g mindig nem �rtem, hogy mi�rt gy�l�l�d ennyire Narakut.

-Mert � volt az, aki v�gzett velem! Gy�l�l�m! Tiszta sz�vemb�l ut�lom! Az az �tkozott v�gzett velem 18 �vesen!- mondta �s majdnem s�rva fakadt. Sesshoumaru nagyon meglep�d�tt. Az alvil�g kir�lyn�je, aki mindig kegyetlen �s rideg, gy�l�l mindenkit, aki hatalmat akar, most itt �l el��te �s mindj�rt els�rja mag�t.

-M�g nem l�ttalak ilyennek!- mondta v�g�l Sesshoumaru.

-Gyeng�nek?

-T�r�kenynek!- v�gta r� Sesshoumaru. Iriye nagyon meglep�d�tt azon, amit Sesshoumaru mondott.

-K�sz�n�m! �s ha most megbocs�tasz, �n megyek- mondta �s visszaugrott a szikl�ra. Odaf�nn tov�bb figyelte, ahogy a s�t�ts�g elnyeli a t�jat. Sesshoumaru egy darabig n�zte a l�nyt, majd elindult.

-Iriye, az alvil�g kir�lyn�je! Mi k�z�d van neked Narakuhoz?

(folytatjuk!!!)