Az alvil�g kir�lyn�je

8.r�sz

Az el�z� nappal ellent�tben m�snap igencsak f�nyes napra �bredtek. Kagome �s InuYasha egym�shoz b�jva aludtak. Sango ord�t�s�ra �bredtek.

-M�gis mit k�pzelsz magadr�l??? Hogy mer�szeled a fenekemet fogdosni az enged�lyem n�lk�l???- kiab�lta le Miroku fej�t.

-M�r megint kezdik…-�s�tozott Kagome.

-Jobban vagy m�r?- k�rdezte InuYasha �s egy cs�kot nyomott a l�ny homlok�ra.

-Igen, k�sz�n�m…

Miroku �s Sango erre abbahagyt�k a veszeked�st. Miroku odal�pett Sangohoz �s az arcuk egyre k�zelebb �rt.

-Mit akarsz m�r megint?- v�gta pof�n a fi�t.

-Csak s�gni akartam valamit- v�laszolta az arc�t d�rzs�lgetve. Sango kicsit elsz�gyellte mag�t.

-Akkor bocs�nat. De nem volt alaptalan!…Nos mit akart�l?- k�rdezte. Miroku k�zelebb hajolt.

-Azt mondtad, ma kik�rdezed Kagom�t…-s�gta oda a l�nynak.

-Ja, persze, megyek. Te meg InuYash�t, j�?

-Rendben...-mondta �s egy puszit nyomott Sango arc�ra, amit � szok�s�hoz h�ven egy hatalmas pofonnal aj�nd�kozott.

-Tudtam…-tette hozz�.

Sango oda ment Kagom�hoz, Miroku pedig InuYash�hoz.

-J� reggelt Sango!- mondta Kagome.

-Neked is j� reggelt!- felelte. –Nem j�ssz f�r�dni?

-Miroku nem fog leskel�dni?- k�rdezte Kagome.

-Most fontosabb dolga van…-mondta vigyorogva Sango �s elh�zta Kagom�t.

-Hogy Mirokunak fontosabb dolga van, minthogy t�ged meglessen?- �muldozott Kagome. –Az t�nyleg fontos lehet…

P�r perc m�lva m�r lenn is voltak a foly�n�l. Hamar levetk�ztek �s a kellemesen langyos v�zbe nyakig elmer�ltek. Sango sz�lalt meg el�sz�r.

-Na mes�lj! Mi volt?- k�rdezte a l�nyegre t�rve. Kagome nem �rtette.

-Hogy- hogy mi volt?- k�rdezte.

-Tudod te azt! InuYasha �s te k�zen fogva j�ttetek vissza a faluba! Egym�shoz b�jva aludtatok! Reggel adott neked egy cs�kot! �s te azt akarod mondani, hogy semmi sem t�rt�nt?! –k�rdezte m�r szinte ord�tva. Kagome teljesen elv�r�s�d�tt.

-Nyugi Sango! Halkabban, k�rlek! Amikor otthon voltam, elj�tt elmondani, hogy siker�lt v�lasztania…

-T�nyleg? Jaj de �r�l�k nektek! �s hogy siker�lt neki v�lasztani?- k�rdezte.

-Azt mondta, hogy Iriye seg�tett neki…

-Iriye?! Hogyan?

-�lm�ban v�lasztania kellett, hogy melyik�nket menti meg �s engem v�lasztott- mondta mosolyogva. –�s mi volt az a fontos dolog, ami miatt Miroku nem leskel�dik?

-� ugyanezt k�rdezi meg InuYash�t�l- mondta boldogan Sango.

-H�t bel�le nem sokat fog kiszedni…Na �s veletek mi van?- k�rdezte Kagome.

-Ugyan mi lenne? Egy perverz diszn�, akinek mindig azon j�r az esze- mondta d�h�sen Sango.

-Ezek szerint szereted…-mosolygott Kagome.

-Mi? Hogy �n?- pirult el Sango. –Lehet…-mondta v�g�l lehajtott fejjel.

-Ha szereted, mi�rt nem mondod el neki?

-Mert � mindig m�s l�nyok ut�n j�r…�s nem is biztos, hogy � is szeret!

-M�r hogy ne szeretne?! Az�rt fogdos, meg piszk�l, mert szerelmes bel�d…

-�gy gondolod?- k�rdezte Sango.

-Persze!- felelte Kagome. –De most f�r�dj�nk! Elv�gre az�rt j�tt�nk…

Ek�zben Miroku InuYash�t faggatta, aki a sarokban �lt.

-Na InuYasha! Mond el, hogy mi t�rt�nt?!- k�rlelte a fi�t.

-Hagyj�l!- felelte.

-Ez azt jelenti, hogy t�rt�nt valami…-s�hajtott Miroku. InuYasha kinyitotta az egyik szem�t.

-Na �s ha igen?

-Akkor elmondod?- rem�nykedett a szerzetes.

-Nem! �s hagyj b�k�n!

-T�nyleg t�rt�nt valami…-s�hajtozott tov�bb Miroku. InuYasha fel�llt, oda s�t�lt hozz� �s egy hatalmasat v�gott Miroku fej�re.

-Mondtam, hogy hagyj b�k�n- tette hozz� �s vissza�lt. –De, ha annyira tudni akarod, Kagom�t v�lasztottam…

-Gondoltam! �s mi t�rt�nt, am�g a m�sik vil�gban volt�l?- k�rdezte vigyorogva Miroku. InuYash�nak ez m�r sok volt. Megint fel�llt, de most a kunyh�b�l is kiment. Miroku megint s�hajtott.

-Biztosan t�rt�nt m�s is…

Lent a foly�n�l a k�t l�ny sokat nevetg�lt. InuYasha egy f�n �lt, ahonn�t nem l�tta �ket, viszont j�l hallotta. Szerette hallgatni Kagome nevet�s�t �s most, hogy m�r tudja, hogy kit szeret igaz�n, csak m�g jobb volt. InuYasha elszund�tott a f�n. Nyugalm�t Kagome hanja zavarta meg. De nem biztos, hogy zavarta.

-InuYasha! Mit csin�lsz ott fenn?- k�rdezte. A fi� kinyitotta szemeit �s gyorsan leugrott a f�r�l.

-�n csak…Ott hagytam Mirokut, mert nagyon ideges�tett- v�laszolta.

-Azt k�rdezte, hogy mi t�rt�nt?

-Igen! Sango is?

-Igen, � is…

-Ha �sszej�nn�nek, tal�n nem piszk�ln�nak folyton minket- morgott InuYasha.

-Tal�n, de Miroku nagyon rossz ir�nyba halad…-mondta Kagome, majd �szrevette, hogy InuYasha furcs�n n�z. M�r l�tta ezt a n�z�st.

-Kikyou?- k�rdezte lehajtott fejjel. InuYasha �szrevette, hogy Kagome elszomorodott. K�zelebb ment hozz� �s megcs�kolta.

-Megmondom neki, hogy t�ged szeretlek…-mondta, �s �t�lelte. Kagome nagyon �r�lt. Kikyou n�h�ny perc m�lva meg�rkezett.

-InuYasha! �r�l�k, hogy l�tlak! M�r meg sem �lelsz?- k�rdezte szok�sos, nyugodt hangj�n.

-Mi�rt tenn�m?- k�rdezett vissza a fi�.

-H�t m�r nem szeretsz?- sz�lt Kikyou �s k�zelebb l�pett. InuYasha megfogta Kagome kez�t �s h�tr�ltak.

-�gy! Sz�val �t v�lasztottad?! Akkor mindkett�t�knek meg kell halnotok!- mondta, el�vette az �j�t �s c�lba vette a k�t fiatalt. Ekkor azonban megjelent Iriye.

-Kikyou!- ki�ltott r�.

-Te mit keresel itt?- k�rdezte f�lve.

-Eml�kszel? Volt k�t meg�llapod�sunk! Te megszegted! Most pedig vissza kell velem j�nn�d!

-Mif�le meg�llapod�s?- k�rdezte Kagome. Iriye felelt.

-Ha InuYasha Kikyout v�lasztja, akkor visszaadom az �let�t. Ha viszont t�ged, akkor vissza kell t�rnie a holtak vil�g�ba…

-�s � ezt a kis lib�t v�lasztotta? –k�rdezte inger�lten Kikyou.

-Igen, �t v�lasztottam! �s ne besz�lj vele �gy!- sz�lt k�zbe InuYasha.

-�s mi volt a m�sik?- k�rdezte �jb�l Kagome.

-Visszaadom az �let�t, ha elt�nik az �letetekb�l…Csak hogy itt van, vagyis megszegte a meg�llapod�sunkat!- felelte Iriye.- Most pedig gyere Kikyou!

-Nem megyek sehova! Ink�bb meg�llek!- mondta �s kil�tt egy nyilat Iriye ir�ny�ba. � csak n�zte, ahogy lila f�nnyel k�r�lv�ve sz�guld fel� a ny�l, amit szint�n elnyelt.

-Csak a saj�t dolgod nehez�ted…-mondta �s felemelte a kez�t. Tenyere Kikyo ir�ny�ba mutatott, majd elkezdett f�nyleni. A f�ny felvette egy g�mb alakj�t, majd a l�ny fel� indult. Mikor el�rte, Kikyo �sszeesett.

-Mi t�rt�nt vele?- k�rdezte Kagome, mikor odafutott hozz�. InuYasha meg sem moccant.

-Visszak�ldtem…-v�laszolta Iriye.

-Nem lehetne valahogy �letben hagyni?- k�rdezte Kagome.

-Nem…Megszegte a meg�llapod�st! –v�laszolta komoran.

-K�rlek!- k�rlelte Kagome. Iriye behunyta szemeit.

-Rendben…-s�hajtott egy nagyot. Oda ment a halott l�ny test�hez, kez�t mellkas�ra tette, mire az �jra f�nyleni kezdett. A f�ny Kikyou eg�sz test�t elnyelte, majd elt�nt.

-Mi t�rt�nt vele? –sz�lalt meg InuYasha igen nagy nyugalommal.

-Elk�ldtem egy m�sik helyre. Nem eml�kszik semmire. Most csak egy egyszer� haland�…Hmm, ez a sok j� tev�s teljesen kif�rasztott. Sziasztok!- mondta �s elt�nt. Kagome �r�lt, hogy v�g�l Kikyouval minden rendben �s annak is, hogy InuYasha megv�dte.

*

Ek�zben Naraku mag�ban t�n�d�tt.

-Annak a l�nynak siker�lt ellen�llni egy �kk�szil�nknak. Val�ban nagy lehet az ereje. �s vajon tudj, hogy �n ki vagyok?! Vagy hogy � ki volt?!…De m�g nagyon megb�nja, hogy �tvert!- mondta �s elkezdett g�nyosan nevetni.

-Kagura! Kanna!- ki�ltott ki a k�t reinkarn�ci�nk. Nemsok�ra be is l�ptek.

-Igen?- sz�lt Kagura. Tanult a m�ltkori esetb�l.

-Visszamegy�nk! Kell a l�ny!

-Mi? De hisz nem haszn�l az �kk� sem?! Akkor m�gis hogy akarod magad mell� �ll�tani?- k�rdezte �rtetlen�l Kagura, mire Naraku el�vett egy hatalmas darab �kk�vet.

-Ennyinek nem tud ellen�llni…-mondta �s tov�bb nevetett.

*

InuYasha �s Kagome a faluba egy�tt mentek vissza. Sango �s Miroku m�r v�rta �ket, hisz Kagome f�l �r�ja ott hagyta a l�nyt.

-Te hol j�rt�l?- k�rdezte Sango.

-H�t…Seg�tett�nk Kikyounak…-v�laszolta.

-Hogy mit csin�ltatok?- k�rdezte furcs�llva.

-Meg akart �lni mind a kett�nket, mert Kagom�t szeretem �s nem �t –v�gott k�zbe InuYasha.- Azt�n megjelent Iriye, aki vissza akarta vinni az alvil�gba, de � nem akart menni, ez�rt meg�lte. Azt�n Kagome megk�rte Iriy�t, hogy m�gis hagyja �letben, �s � megtette. Kit�r�lte az eml�keit �s elk�ldte egy t�voli helyre…

Miroku �s Sango figyelmesen v�gighallgatt�k.

-�s akkor most m�r soha t�bb� nem tal�lkozol Kikyouval?- k�rdezte Miroku.

-M�r mi�rt tenn�m?

-Csak k�rdeztem…Ezek szerint ti most egy�tt vagytok?- k�rdezte Sango. InuYasha �s Kagome egym�sra n�ztek. Ezen m�g nem gondolkodtak.

-Persze…-sz�lalt meg InuYasha.

-T�nyleg?!- k�rdezte Kagome �r�lve �s meglepve.

-Szerintem hagyjuk �ket…-mondta Sango �s kir�ngatta Mirokut. InuYasha megv�rta, m�g kimennek.

-T�nyleg! Igen, Kagome, szeretlek �s t�ged nem akarlak elveszteni! –mondta t�le nem megszokott kedvess�ggel InuYasha, majd megcs�kolta a l�nyt.

A d�lel�tt ilyen kellemes dolgokkal telt, de a d�lut�n m�r kor�ntse volt ilyen meghitt. A faluba bet�rt egy szellem �s sok h�zat lerombolt. K�s�bb megjelent m�g egy, aki m�r j�val nehezebb ellenf�lnek bizonyult, de �t is siker�lt meg�lni. A m�sodik d�mon ut�n azonban egy sokkal rosszabb sz�rnyeteg j�tt.

-Naraku!- morogta InuYasha, mikor meg�rezte annak a hitv�nynak a szag�t. Kirohant a kunyh�b�l.

-Sz�lj Miroku�knak! -mondta a l�nynak.

N�h�ny perc m�lva meg is �rkezett Naraku.

-Mit akarsz m�r megint?- k�rdezte �s el�h�zta a kardot.

-�n  l�ny�rt j�ttem…-mondta �s k�r�ln�zett, de sehol nem l�tta. –Hol van? –k�rdezte.

-Val�sz�n�leg �ppen ki�li gyilkos vagy �pp seg�t� v�gyait…-felelte InuYasha. –De neked most v�ged!- ord�totta �s lecsapott Narakura. De mivel ott volt Kanna, nem sokat �rt vele. Visszaverte a csap�st.

-A fen�be! –morogta.

-Most se hozz�d j�ttem! A l�nyt akarom!- mondta Naraku m�rgesen. Majd esz�be jutott valami.

-Hmm…-d�nny�gte, majd sz�l�totta Kagur�t, aki r�gt�n sz�lpeng�ket k�ld�tt InuYasha fel�. M�r majdnem eltal�lta, mikor Iriye kiv�dte a csap�st.

-Kicsit t�bb kell a sz�ln�l, hogy �tt�rj�k a pajzsom…-nevetett a l�ny. Naraku elmosolyodott.

-Te l�ny! Sz�pen beles�t�lt�l a csapd�mba!- mondta �s el�vette az �kk�arabot.

-Azt csapd�nak nevezed, hogy megt�madod InuYash�t, hogy idecsalogass?

-Honnan tudod…?- k�rdezte �muldozva Naraku.

-Mit? Hogy ezt csapd�nak sz�ntad? A gondolataid nyitottak el�ttem…�s felejtsd el! Nem fog bev�lni az �kk�. M�r a m�ltkor sem siker�lt!- mondta nevetve Iriye.

-De neked engedelmeskedned kell nekem!- mondta magabiztosan Naraku. –Hozz�m tarozol!

-Hogy mi? –k�rdezte InuYasha �s a k�zben meg�rkez� Sango, Miroku �s Kagome. Iriye les�t�tte szemeit.

-Nocsak! Fel�bredtek benned az apai �szt�n�k? Kicsit elk�st�l, nem gondolod?- k�rdezte g�nyosan.

-�! Sz�val tudtad!- mondta Naraku.

-Mit?! Hogy te az ap�m vagy? �s meg�lt�l engem? Igen, tudtam! Mit gondolsz, mi�rt gy�l�llek ennyire?

-Iriye Naraku l�nya?- k�rdezt�k InuYash��k d�bbenve.

-J� csal�d!- gondolta mag�ban Kagura.

-Nem! Iriye nem Naraku, hanem Onigumo l�nya!- fordult a csapathoz Iriye.

-De h�t Onigumo az Naraku!- mondta Miroku.

-Tudom! De az �n ap�m meghalt, mikor Naraku megsz�letett…

Naraku megragadta a lehet�s�get.

-A te ap�d m�g itt van!- mondta „kedvesen”. –M�g egy csal�d lehet�nk, ha akarod- folytatta. –Csak gyere ide!

-Egy csal�d? El�sz�r magamra hagyt�l, mikor tizenh�rom �ves voltam. Azt�n meg�lt�l, mikor tizennyolc. Most �n vagyok az alvil�g kir�lyn�je �s k�nytelen vagyok itt sz�rakozni veled, mert unatkozom…

-Ez neked sz�rakoz�s?- csod�lkozott Kagura. Naraku megint r�kezdte.

-Kisl�nyom! Eml�kszel, milyen sz�p napokat t�lt�tt�nk lent a foly�parton any�ddal?- k�rdezte ny�jasan.

-Hagyd abba �s ne h�vj kisl�nyomnak!- sz�lt r� flegm�n, de Naraku folytatta.

-Egyszer, mikor rosszat �lmodt�l, �tj�tt�l hozz�m �s �n az �lemben fogtalak. �gy aludt�l…

Iriye kezdett ideges lenni.

-Fejezd ezt be!- ki�ltott r�.

-Egy m�sik nap pedig s�rva rohant�l be a h�zba, hogy megt�madott egy szellem, pedig csak egy r�ka volt…

-Azonnal hagyd abba!!!- ord�tott Iriye. Az eml�kek nagyon felkavart�k, legal�bbis �gy l�tszott. Fej�t fogva t�rdre rogyott �s s�rni kezdett. –Hagyd abba, k�rlek! Nem b�rom!

Naraku k�zelebb ment.

-Egyszer t�len kiment�nk megn�zni az �zeket �s tal�ltunk egy gid�t. Hazavitt�k. Eml�kszel?- k�rdezte �s m�r Iriye el�tt �llt. � csak s�rt a f�ld�n, majd megsz�llt.

-Ap�m…Ap�m! Mi�rt tetted ezt?!- k�rdezte. –Pedig boldogok lehett�nk volna…

-M�g lehet�nk! –mondta �s let�rdelt Iriye el�.- �lelj meg �s akkor megint boldog csal�d lesz�nk.

-Boldog csal�d…suttogta Iriye �s feln�zett. Mosolygott �s boldognak t�nt.

-Iriye, ne!!!- ki�ltott r� Kagome.- � nem az ap�d! � Naraku! Be fog csapni!- ord�totta de m�r nem figyelt r�.

-Boldog csal�d…-suttogta tov�bb �s meg�lelte Narakut.