Miroku még mindig az erdei úton szidta magát.

-       Én hülye,miért tettem ezt?! – szidta magát. Zörgést hallott.

-       Ki az? – kiabálta az egyik bokor felé,ahonnan Yámárá,és Kirara mászott elő.

-       Te vagy az?

-       Igen,a többiek hol vannak? – kérdezte látva,hogy csak egyedül a szerzetes van ott.

-       Elmentek. – nyögte ki röviden,és szomorúan.

-       Mi? – ment Mirokuhoz oda,és az arcát olyan közel tolta a szerzeteséhez,hogy az majdnem felborult.  – Csak elmentek! Há! Mást nem tudsz mondani?! – kapta el az arcát dühösen.

-       Sango miatt mentek el.

Megsúgta neki,azt amit Sango súgott  Kagomének- Sango,és keresői,már mentek vissza Mirokuhoz. Mikor kiabálást hallottak.

-       Te,te perverz. Ezt nem is gondoltam rólad. Hisz szerzetes vagy. Vagy olyan vagy,mint az egyik fáraónk.

-       Azt hiszem baj van. – mondta mérgesen,és egyszerre sötéten  a sértett.

-       Azt hiszem,én is. – csatlakozott a megállapításban Kagome.

-       Én is a gondolatotokhoz csatlakozok. – szólalt meg a hanyou.

-       Shippou hol van? – kapta fel fejét Kagome.

-       Nem tudom. Talán,hogy Yámárá testében akar maradni Midoriko lelke,talán az rémisztette meg.

-       Meglehet.

Mikor meglátták a kiabáló lányt,a szeme rángatodzott,egyik keze karmolásra állt,és görcsösen állt Miroku előtt.

-       Mi a baj, - kérdezte tőle a szellemirtó. A fülébe súgta neki,azt amit Miroku mondott neki.

-       Na,látod. Ne ,látásra ítélj!

-       Most már látom.

-       Midoriko hova tűnt belőled? – kérdezte csodálkozva Inu az egyiptomi lánytól

-       Bennem van. Benne is marad,míg vissza ne mkapja a testét.

-       Értem,

-       Akkor kettős személyiséged lesz? – kérdezte a miko.

-       Nem,de ezt nehéz lenne elmagyarázni.

Shippou előjött remegve.

-       Eltűnt az a lány! – meglátta Yámárát,és ordított egyet. – Még mindig itt van.

A hanyou mérgesen felemelte a grabancánál a rókaszellemet,

- Nézd már,hogy nem árt neked! Csak Narakunak ártott. – és a lány arcába nyomta a a rókaszellem kölyköt. Shippounak,és  a lánynak is kimeredt a szeme.

- Vidd innen ezt az ízét! – tolta el dühösen Shippout magától. Kit el is engedet Inuyasha.

- Kutya! Az idegeimet húzodd. Midoriko erejét nem használom,de a saját erőre fogok szerezni,és akkor megküzdünk.

- Én tőlem.

- Inuyasha válalod? – csodálkozott Kagome.

- Igen. Most egy egyszerű halandó csak,de szert tenni erőre,ha egyáltalán van hozzá képessége.

Yámárá szeme tűzesen éget ezek hallatán.

-       Ha heir ra kavua korach adeo! – kiáltotta,és a kezét a hanyou felé tartotta. A kezéből aranyló fény áradt ki. Nem gondolta,hogy ez hat valamit,és a kezét nézte csodálkozva.

-        Háh. Ez mi volt?

-       Talán sikerült neki varázsolni? – találgatott Kagome.

-       Lehet,de milyen nyelven beszélt? – kérdezte sango Kagométől.

-       Nem tudom,

-       Én se tudom,és még nem is hallottam. – a két lány ránézett a  szerzetesre.

-       A világosság gonoszra megszabott ereje indulj! Az egész héberül volt kivéve az indulj-t.

-       Megint el akartál intézni?

-       Ja. Nekem mennem kell. Haza megyek.

-       Várj! Vidd magaddal Kirarát,hogy haza vigyen jó?! – kiáltott utána Sango.

-       Jó! – és utána szaladt Kirara. Mikor felszállt a lány Kirarára,Sango ismét megszólalt.

-       Akkor most mi lesz velünk,hogy az ékkő nincs többé? – kérdezte a többiektől.

-       Én visszamegyek Mushinhoz.

-       És te Inuyasha mit teszel?

-       Ö..ízé,nem tudom.

-       Mész Kikyouhoz gondolom! – vágta rrá dühösen Kagome.

-       Várj! Nem tudom,hogy Kikyou vagy,te Kagome közül válaszak,

-       Menj a halotthoz.  –   mondta,és már sírt volna.

-       De Kagome! – csodálkozott Sango.

-       Várj! – és odament hozzá  hanyou,és hátulról átölelte szorosan,hogy el ne fusson. – Maradj itt! Most nem enj el! Segíts nekem választani!

-       Jó.  Kikyou az csak,az a bosszantó boszorkánynak hála él Uruseének. Az én lelkem egy része taersa életben… -egy könny csepp gördült le a lány arcán. - …válaszd öt! – mondta hidegen.

-       Nem! – szorította meg,még jobban. – Most már nem mész el tényleg! Mond meg az igazat,amit a szíved érez,mert én egy félszellem vagyok,és én nem veszem figyelembe azt,hogy mi van most,és mi volt. Hiába akarom kiverni a fejemből.

-       Akkor,ha ezt akarod. Azt akarom,hogy velem maradj! Úgy vettem észre,hogy azért szeretél meg eleinte,mert kikyoura,de utána más ért is.

-       Ezt vártam. Akkkor én Sangó,úgy látszik tudom kivel maradok,és mit eszek.

-       Kagome,te mit csinálsz ez után:

-       Inuyashaval maradok,de azt nem tudom,hogy átjárók-e a középkori Japánba e majd. Ezt Inuyashanak kell eldönteni,de én többet nem jönnék át,mert szerintem Inuyasha nélkül nem is tudnék,mert az ékkőszilánkok nincsenek többé.

-       Te mit fogsz csinálni sango? – kérdezte meg tőle a szerzetes.

-       Hát..ő..nem tudom.

-       Mond meg sango! – biztatta Kagome.

-       Mond meg! – kérte Inuyasha.

-       Igen,mond! –szólalt meg shippou.

A szerzetes nagyon nézte a szellemirtót. Ezt észre vete a nézett is.

- Azt hiszem,Mirokuval megyek. – mosolygott.

- Mi? - csodálkozott a szerzetes. A többiek ledöbbentek. 

- Ez tényleg igaz. Igaz,hogy perverz,de majd kinevelem belőle.

Nagyot nyelt Miroku.

-       Shippou,te hová fogsz menni? – gugolt le hozzá Sango.

-       Hát,veletek nem maradhatok. Ezért Kaede anyó mellett maradok.

-       Ez jó ötlet! – mondta  Kagome.

-       Azt hiszem, most szét válnak az útjaink! – szólalt meg a hanyou.

-       Jó. Akkor Sziasztok! Majd találkozunk valamikor – mondta n.

-       Sziasztok! – köszönt el a szerzetes tőlük

-       Sziasztok! – végül Shippou köszönt el mindenkitől..

-       Gyere Kagome mennünk kell! – fogta meg Kagome kezét.

-       Sziasztok! – köszönt el a miko,és a félszellem, a szellemirtótól,és a szerzetestől,és a kis rókaszellemtől. Míg látták egymást integetek a távolodásukban.

Addig hazafele Yámárá Kirarával a kúthoz,élvezte a magasban a szelet. Ami fújta az arcát.

-       Azt hiszem,Kirara,egy új élet kezdődik az itt elhagyott öt személynek! – és rádölt a szellemmacskára.

Mikor a kút felé értek,a magasból beleugrott a kútba,és Kirara után kiabálta.

-       A soha viszont látásra,kedves barátom!

A kútból kimászva riporterekbe ütközött,mert jó pár napig távol volt a jelent kortól. Pontosan két hétig.

- Hol volt eddig? – eset neki az egyik riporter amin kijött Yámárá a szentélyből.

- Mi köze magának ahhoz. – kiabálta dühösen rá. Még neki estt a többi újságíró,és riporter is,csak,hogy azt kiabálta el,hogy:

- Zűrzavar távoz! –  meghallva rémülten futottak el a fagatodzók.

Az újságokban a következő szöveg jelent meg.

A kútból visszatért lány rettenetesen ijesztő volt,a tömegre nézve.                                                                                                      Azt  kiabálta,hogy ’’ Zürzavar távoz!’’ ,és valami ismeretlen erő   kerítette őket hatalmába,és rémülten futottak el a helyszínről.

Yámárá felhívta egyiptomi barátait,hogy megy haza. Nagyon is örültek neki,hogy elő került. A reptéren vártak rá,ls kifagaták,de a lényeget nem mondta el.

Yámárá egy 16 éves fekete hajú lány volt,kinek,haja a csipőéig ér. Akiben most már Midoriko lelke is benne volt. Kitünő tulajdonságai miatt sokra vitte az életében.

 Inuyasha és Kagome mikor a kúthoz értek,bele ugrottakés a szentélyben,úgy döntött Inuyasha,hogy Kagome világában marad.

  Miroku és Sango eleinte veszekedve,de utána később boldogan éltek.

Shippou Kaede anyónak segédkezett.

     Másfél év múlval a  világban megjelent egy Endoh nevű füld evő szörnyeteg, aki előbb a nagy szellemi erejű emberekre vadászott,és utána a földet elpusztította volna.

   Ezért Yámárának ellene kellett tennie. Akinek másfél év alatt Midoriko lelke nélkül nagy szellemi erőre tett szert.

 Vajon a szörny meghódítva elintézte a világot,és mi lett Inuyashaékkal,Mirokuékkal,és Shippouékkal,és Yámárával.

    Talán sosem tudjuk meg.

The End