3. fejezet

Két fura szerzet ballagott unottan az utcán, egymásba karolva.

- Kouga! Éhes vagyok!

- Tudom.

- ...

- ...

- Kouga, ÉHES vagyok!

- Tudom, de nincs pénzünk.

Ayame szemei egy elhagyatott kölyökkutyáét is lekörözve megnagyobbodtak.

- Kouga-moga!

- Édesem! Te is tudod jól, hogy nekem is ugyanolyan rossz, mint neked.

A szemek kezdtek megtelni könnyel.

- Jaj! Csak el ne kezdj sírni! Csak azt ne, kérlek!

- Éhes vagyok!

- Ne kérlek! De mit tegyek, ha egyszer nincs...- Kouga már a száját harapdálta, mikor megakadt a szeme a túloldalon tornyosuló épületen.

- Megvan! – kiáltott fel boldogan – Kirabolunk egy bankot!

- De jó! – csapta össze kezeit Ayame – Akkor megyünk bankot rabolni, utána pedig jöhet a Mc’Donalds!

- Okés! – Kouga belekarolt Ayaméba és örömtöl sugárzó szemekkel indultak el a bank felé, nem is sejtve, hogy Inuyasháék is itt vannak a közelben.

- Pénzt kéne kivennünk, Inuyasha! – szólt oda Kagome a félszellemnek – Vásárolnunk kellene neked pár cuccot! Nézd csak! Ott van egy automata a banknál.

- Hol lehetnek már Mirokuék? – morgolódott az orra alatt Inuyasha – Ezeknek is most kell elmenniük!

- Jaj, nem mindegy Inuyasha? Vegyük ki a pénzt és kész! Azok úgyse fognak kijönni onnan egy ideig. – nézett Kagome a közeli jelmezbolt felé.

Sango és a szerzetes épp egy drakulajelmezt nézegettek, majd a szellemírtó lecsapott az egyik ostoros dominacuccra, Miroku nagy örömére.

- Gyere Inuyasha! Neked is meg kell tanulni ezt az pénzautomatát használni!

- Nem érdekel az az átkozott! – fonta össze dacosan karjait Inuyasha

- Márpedig azt mondom, hogy kipróbálod! – Kagome belenyomta a bankkártyát a fiú kezébe.

- Na jól van! – egyezett bele durcásan Inuyasha, azzal belepréselte a kártyát az automatába. Félszegen Kagoméra nézett némi bátorításért, aki buzgón bólogatott neki vissza.

„Tranzakció folyamatban, kérjük várjon!” – villogott a monitor. Inuyasha képe felcsillant, de abban a pillanatba egy piros lámpa gyulladt ki.

„Error #404-es hiba, a banképületben éppen rablás történik, kérjük jöjjön vissza később!”

- Mi? Velem te ne szórakozz!!! - Inuyasha dühében nekiesett az automatának és kitépett belőle egy darabot.

- Kagooo-mee!

A félszellemet éppen agyonkúrta az áram, a lány azonban mélyen elgondolkodott.

- Hm. Vajon most hol lehetnek Kougáék?

A mellettük lévő üvegfalon keresztül látszódott, ahogy Kouga hangtalanul épp a bankosokkal ordibált, miközben Ayame kezeit pisztolyszerűen összekulcsolva az emberekre célzott, amíg azok a földre nem feküdtek tarkóra tett kezekkel.

- Sálálá! – Naraku eltáncikált Kagome mellett, kezében lóbálva fegyvereit. – Mi a helyzet?

De arca azonnal komolyra változott.  -  Ez..ez egy bankrablás! – szemei üvegessé váltak. - Az ártatlanok szenvednek!

Mint egy bekattant terminátor észrevette, hogy véletlenül nála van két kibiztosított fegyver és hót komoly arccal elindult a mordályokkal a bank felé, hogy könyörtelenül igazságot szolgáltasson.

Banképületben:

„Ratatatata!”

- Mi a szent sz*r! – ugrott fél métert ijedtében Kouga – Ayame, ez te vol.. Naraku?!

- Asztala viszta, baby! – felelte az, majd színpadiasan újratöltött.

- Te jó ég! Ez teljesen elborult!

„Ratatatata!”

- Áá! – Kouga a fenekét szorongatva megint egy métert ugrott ijedtében –Azonnal tűnjünk innen, Ayame! – azzal derékon kapta Ayamét és a zsák pénzt, majd kipucoltak a bankból. Naraku fanatikus képpel, kimérten ballagott utánuk, mint aki pontosan tudja, hogy a szent cél érdekében cselekszik.

- Jaj de izgi, Kouga-moga! – visítozott a fiú karjában Ayame, mikor az elkezdett futni a forgalommal szembe.

- Mindjárt kinyírnak minket, drágám! – lihegte Kouga – Jó lenne, ha te is a lábadon futnál!

- Na! – nyafogta sértődötten Ayame, mikor lerakta Kouga – De hát a filmekben...

„Ratatatata!”

- Ááááá! – ugrottak megint fél métert ijedtükben – Azonnal tűnjünk innen Kouga-moga! – egymást letaposva rohantak tovább az önjelölt terminátor elől.

Előttük pirosan világító jelzőlámpánál lefékezett egy fehér hajú motoros a csajával. Kagura azonnal kikapta Kouga kezéből a pénzes táskát, Sesshoumaru pedig vigyorogva bemutatott neki egy kifejezőt.

„Wrrmm, wrmm!” – azzal elszaggattak ezerrel.

- E’meg mi...? – Kougának még meglepődni sem maradt ideje. Gyorsan hátranézett és meglátta a közeledő Narakut. Valahonnan egy mátrixos kabátot is összeszedett, mögötte pedig Inuyasháék loholtak, füstölgő hajjal.

- Azonnal gyertek vissza! – kiáltott utánuk a félszellem dühösen.

- Mint a filmekben!! – sipítozott Ayame

- Uramatyám! – Kouga elkapta a lány kezét és tovább rohantak – Azonnal szereznünk kell egy kocsit!

- Autósüldözééééés – visította Ayame, miközben már szinte repült, olyan gyorsan húzta a kezénél fogva Kouga.

Előttük épp egy limuzin haladt el. A farkasvezérnek azonnal támadt egy ötlete és utánarohantak.

Veszettül elkezdett dörömbölni a sötétített ablakon.

- Engedjenek be! – ordibálta, mire hirtelen kicsapódott az ajtó és egy sötétkék plüssöltönyös, vastag aranyfuxos fazon pattan ki belőle és egy aranyozott láncos bottal jól gyomorszájon vágta.

- Hát mit képzelsz te magadról kiscsákó, mi ez a pálya, hogy csak így megzavarsz!?

- Mi-Miroku..?

- Na húzzá’ el míg szépen mondom, vazze! – Miroku saját magán is meglepődött – He! Megy ez nekem! – aztán nyugodtan visszaült a limóba, megköszörülte a torkát és még kiszólt:

- Mádöfákö!

A kocsi hátuljából előbukkant Sango a dominacuccában.

- Imádom, mikor ilyen vadkan vagy, Miroku! – aztán szélsebesen elhúztak a bérelt limóval.

Kouga kitekeredett helyzetben kicsit elgondolkodott a jövőjén.

- Ööö. Kouuga-moga! – Ayame kiváncsian megbökdöste a tűsarkújával. – Jól vagy?

- Minden a legnagyobb rendben mézecském... – válaszolta kicsit elhaló hangon.

- Azok ott nem a beleid Kouga-moga?

- Nem édesem. De megkérhetnélek, hogy ne állj rajta?

Folyt. köv.