3. Az első csók!
2006.08.25. 11:38
Az első csók!
- Nos azt hiszem itt le is, táborozhatnánk, nem?- kérdezte Kagome
- Dehogynem!- morogta Inuyasha
- Most hogy végeztünk a tábor felállításával, nem bánjátok, ha én most elmegyek fürödni?
- Ah, jó menj csak Kagome!
- Egyet értek Inuyashaval! Érezd jól magad!-válaszolta Miroku
- oké! nem sokára itt vagyok! Ott leszek annál a forrásnál, ha netán valami baj lenne!
- Rendben! Hangzott a válasz
-Jaj, de szép! És még a víz is kellemesen meleg! ”Remélem nem lesnek meg”-gondolkodott Kagome. A lány hamar levette a ruháit és beleszaladt a vízbe.
- Én addig elmegyek sétálni egyet! – felelte Inuyasha
- Renben! Addig, viszlát!
- Viszlát!
Kagome nem veszi észre, hogy valaki ellopja a ruháit!
„Bárcsak Inuyasha szeretne engem és nem folyton Kikyo után, futkosna! Óh, de miről is beszélek én itt? Ő úgysem fog engem úgy szeretni, mint őt!”
„Azt hiszem eleget sétáltam és még sehol se senki! Jobb lesz, ha megkeresem Kagomét! – e kép gondolkodik Inu
Eközben Kagome kijön a tóból
-Ez furcsa! Emlékszem hogy ide tettem a ruháimat?!És most eltűntek! Most mit csináljak?? Hogy megyek vissza a táborba?
Kagome elkezdett sírni!
-Jól hallom? Valaki sír!…De hisz ez Kagome! Sietnem kell valami baj, lehet! Tarts ki Kagome mindjárt ott, vagyok!
-Kagome, Kagome hol vagy?- kiabál Inu
-Ú, rosszkor jöttem? – kérdezvén pirultan Inu látva Kagomét meztelenül egy szikla mögött.
-Nem!.. vagyis igen! Inuyasha a ruháim nincsenek, meg és így nem tudok vissza menni a táborba! Elkezd sírni megint!
- És? Engem csöppet sem zavar!- mosolyog továbbra Inuyasha
- Ne kezd te is! Ne légy olyan mint Miroku!
- Miért? És közeledett Kagoméhoz. Már csak 3 méter lehetett közöttük a távolság.
- Ne gyere közelebb hallod?- kiabált Kagome
- Miért mit csinálsz?? – kíváncsiskodott a hanyou
- Kimondom azt a szót! Azt akarod??
- Jó-jó igazad van! – szomorkodott el Inu és levette a felsőjét, majd odadobta a lánynak!!
- Tessék vedd fel!
- Köszönöm! Köszönöm szépen Inuyasha- hálálkodott Kagome
- Nah, készen vagyok! Indulhatunk!
- Rendben!
- Aúúúúúú!! – szisszent fel Kagome!
- Mi történt? Jól vagy? – kérdezte ijedten Inu
- Jaj, azt hiszem kibicsaklott a bokám! – fájlalta Kagome
- Elvigyelek?
- Nem kell, csak segíts lépkedni!
- Oké! / Inu megfogta a lány derekát, hogy ő rátámaszkodjon, ami nagyon tetszett neki!/
- Mikor érünk oda??- kérdi fáradtan Kagome
- Már nincs sok!
Kagome véletlenül elbotlik egy kőben és elesik, ráborítva magára ezzel Inuyashát is! Arcuk szinte összeért ezen jól elpirultak. Nézték egymást egy ideig. Majd Kagome megszólalt:
-öö, bocsi hogy elbotlottam!-mondta pirongva Kagome
- Na de Inuyasha! Mmi it csinálsz??
- Csak simogatom a lábad jelezve, hogy én ezt csöppet sem bánom, hogy elestél!/Inu elkezdi följebb simogatni/
- Ez már sok egy kicsit! Inuyasha fejezd ezt be! Hallod?-mondja dühösen Kagome
- Na de mit??-kajár vigyor Inu arcán
- A fenekem simogatás.- de nem tudta befejezni, mert Inu meg csókolta. És ő hagyta bár nagyon meglepődött, hisz nem várt ilyen lépésre Inuyashától, de élvezte az első csókot!
- „Ó Kagome ha tudnád, hogy mennyire szeretlek!”-gondolta Inu
- „Ó Inuyasha ha tudnád, hogy mennyire szeretlek”-eképp gondolkodott Kagome is!
Lassan felálltak, de most a hanyou a karjaiban vitte a lányt.
Miroku már kezdett aggódni, ám aggodalma hamar elszállt a párt látván.
-Veletek meg mi történt??- kérdi
-Csak Kagoménak ellopták a ruháit, így én kölcsönadtam neki a felsőmet, és út közben kibicsaklott a lába ezért én hoztam!- felelte Inu
-Más valamit nem csináltatok?? – kérdi huncut mosollyal a szerzetes
- Hogy merészelsz ilyet kérdezni Kagométől?? – majd fejberúgta Inu Mirokut.
- Jól van, na! Még megkérdezni sem lehet?- kérdi miközben a púpot, tapogatja a fején.
- NEM!- jön dühösen a válasz Inuyashától.
- Na fiúk, én elmentem aludni! Jó éjszakát! – mondja Kagome álmosan.
- Neked is jó éjszakát! -mondják kórusban.
|