1. fejezet: Gondolatok

És mi történt veled Inuyasha?!

Szakadt a hó. Inuyasháék úgy döntöttek behúzódnak egy barlangba. Estefelé járt az idő így a barlangban tüzet gyújtottak és mindenki aludni készült. Kicsivel később még Kagome leült a tűz mellé és ránézett a többiekre. Már mindenki aludt. Ő elmerengett az eddig töltött időn:

,, Milyen sok minden történt velünk! Vajon mi lesz, ha összegyűjtöttük az összes szilánkot? Mihez fogunk kezdeni? Mi lesz velünk? Sango biztos össze fog jönni Mirokuval, hisz látszik rajtuk, hogy szeretik egymást. - Itt elmosolyodott. - Igen, ez egészen biztos ők egymásra találtak csak még nem tudják! Utána itt van Shippo, vele nem tudom mi lesz! Lehet, hogy visszamegy az édesanyához és egy idő múlva, keres magának egy lányt. Inuyasha! Mihez fog kezdeni? Tényleg egészen szellemé fog változni? Na és itt vagyok én! Fogok én még idejárni? Igen ez egészen biztos! Hisz, nekem kell majd őrizni a gyöngyöt! Mi lesz, ha Kikiyo visszajön ide és meg akarja ölni Inuyashát és meg akarja szerezni a gyöngyöt? Tényleg Kikiyo most hol lehet? Jaj már megint túl sokat gondolkozok? Nem…vagyis……

Amíg így gondolkozott észre se vette, hogy Inuyasha fölkelt és ránézett:

-Kagome te nem alszol?

Kagome hirtelen feleszmélt:

- Mi? Nem, vagyis de! Mindjárt!

- Rendben! Egyébként mit csinálsz?

- Hát gondolkoztam.

- Min?

- Mi van veled, ennyit nem szoktál kérdezősködni?!

- Mi van már az is baj, ha kíváncsi vagyok?

- Jaj nem dehogyis! Inuyasha, ha érdekel valami, akkor nyugodtan kérdezz!

- Rendben.

Inuyasha felállt és odament Kagome mellé, majd megszólalt:

- Gyere Kagome mutatok valamit!

- Hova megyünk? - kérdezte Kagome miután, kiléptek a barlangból.

- Azt mondtad, bármit kérdezek, válaszolsz rá.

- Igen, de ezt nem tehettük volna meg a barlangban?

- De, de akkor felébresztettük volna a többieket. Így inkább arra gondoltam, hogy sétáljunk. Rendben?

Kagome bólintott. Egy ideig némán mentek egymás mellett, Kagome eközben újra gondolkodásba esett: Mi van Inuyashával? Nem szokott ilyen kedves lenni! És mit akar tőlem ilyen messze a barlangtól?

- Kagome valami baj van? - nézett rá Inuyasha. - Olyan csöndben vagy!

Kagome összerezzent, ahogy hozzászóltak, de azért válaszolt:

- Nincs semmi bajom. Csak megint gondolkoztam.

Inuyasha bólintott és ment tovább. Egy idő után megállt:

- Itt jó lesz!

Kagome körbenézett és tátva maradt a szája. Olyan csodálatos helyen még sose volt ahol most. Egy patak csordogált mellette, amit egy vízesés táplált. Nem volt befagyva így elképesztően szép látványt nyújtott. A hó is csak szállingózott már és a háttérben kiegészítőként fenyőfák álltak. Kagome csillogó szemmel nézte az egészet. Ránézett Inuyashára aki épp tüzet gyújtott. A lány odasétált, mire odaért a tűz már ropogott ez a lánynak jól esett mivel nem hozott kabátot. Leült a tűz mellé és Inuyashához fordult:

- Na kérdezni akartál nem?

- De!

- Akkor hajrá!