Kaede anyó meghal
 

Inuyasha, Kagome és Komaru elindultak vissza a faluba. Ám azonban félúton Inuyasha megszólalt:

- Vérszag van a levegőben!

- Merre?- kérdezte Kagome.

- Egyenesen a faluból jön!

Inuyasha felkapta Kagomét a hátára így gyorsabban a faluba értek. Iszonyú látvány fogatta őket! Mindenfelé halott emberek és szellemek. Néhányan akik még éltek futva menekültek el onnan. Inuyasháék meghallották Sangot, majd Mikorkut. Elindulak abba az irányba útközben Kagome magához vette az íját és nyilait. Mikor odaértek a többiek kiáltottak nekik:

- Segítsetek!

Percekig csak csatáztak. Úgy tűnt sohasem lesz vége a harcnak. Kagome egyszerre csak Kaede anyót hallotta és mikor odanézett látta, hogy összeesik. Kagome ekkor elkiáltotta magát:

- Elegem van!

Ezt olyan nagy erővel mondta, hogy egy rózsaszín villanás látszott és meghalt az összes szörny. Kagome eldobta az íját és a nyilait és odarohant Kaede anyóhoz:

- Kaede szólalj meg!

- Kagome ne aggódj még élek, de már nem sokáig.

- Kaede nem halhatsz meg!

- De bizony igen! Kagome mindenkinek van egy sorsa az enyém ez.

- NEM!

- Nyugodj meg!

- Nem beviszünk a házba keresünk növényeket és meggyógyulsz!

Kagome megpróbálta felemelni az anyót, de kevés sikerrel:

- Inuyasha! Segíts!

A hanyou odasiettet és együtt bevitték az egyik megmaradt házba. Sangoék eközben a megmaradt emberek között keresetek orvost. Találtak is egyet aki nyomban bement a házba és mindenkit kiküldött, majd vizsgálni kezdett.

Kagome, Inuyasha, Sango, Miroku, Shippo és Kirara a ház előtt várakoztak. Mikor az orvos kijött mindenki ránézett, de ő csak megrázta a fejét:

- NEM! KAEDE ANYÓ NEM HALHATOTT MEG!- Kiáltotta Kagome.

Sírva felpattant és elrohant az erdő felé Inuyasha utána kiáltott:

- Kagome ne me….

- Inuyasha hagyd!- szólt Sango.

Kagome futott megállás nélkül. Egyenesen a vízeséshez rohant. Ott leültt és csak sírt megállás nélkül.

Inuyasha fel-alá járkált a ház előtt és Mirokuval beszélgettet:

- Miroku Kagome már lassan két órája elment! Hol lehet?

- Nem tudom, de mi lenne, ha megkeresnéd!

- Rendben!

Inuyasha nekirugaszkodott és eltűnt az erdőben. Kagome eközben abbahagyta a sírást és csak nézett maga elé majd énekelni kezdett. Inuyasha meghallotta és a hang irányába ment. Hamarosan meglátta Kagomét, de nem szólt hozzá hanem hallgatta. Mikor Kagome a dal végéhez ért hullani kezdett a hó. A lány abban kezdett gyönyörködni. Inuyasha félénken megszólalt:

- Kagome szépen énekelsz.

- Köszönöm!- mosolyodott el a lány .- Mióta vagy itt?

- Nem rég jöttem.

- Miért?

- Mit miért?

- Mért jöttél utánam?

- Mert….mert… aggódtunk.

- Igazán?

- Igen!

- Inuyasha?

- Igen?

- Mért kell mindenkinek meghalnia?

- Hát ezen még sosem gondolkodtam!

- Én se, csak most döbbentem rá, hogy milyen fontos az élet. Bár neked nem kell aggódnod hisz te nem öregszel!

- Nem, most még nem!

- Mért?

- Mert mint tudod én félszellem vagyok én is öregedni fogok, de még nem most.

- Értem.

- Kagome kérdezhetek valamit?

- Mi volt közted és Sesshoumaru közt?

- Hát biztos tudni akarod?

- Igen!

- Akkor elmondom, de ne szed le a fejem!

- Jó!

- Hát Sesshoumaru meg én………..megcsókoltuk egymást!

- HOGY MI???????????

- Mondtam, hogy ne szedd le a fejem!

- De akkor is, hogy tehetted!?

- Úgy, ahogy te Kikiyoval!!!!

- Na jó igazad van!

- Hát remélem is!

Hirtelen elhallgattak. Némán ültek egymás mellett hosszú-hosszú percekig.