20. fejezet
2005.06.10. 18:11
A kis Inuyasha
Teltek a hónapok és Kagome hasa egyre nagyobb és nagyobb lett. Lassan eltelt a maradék hat hónap és a lány a terhesség vége felé járt már.
Egyik nap Kagome szörnyű fájdalomra ébredt:
- Inuyasha fáj a hasam!
A fiú felriadt:
- Micsoda?
- Inuyasha!
A hanyou felállt és ölbe kapta Kagomét és sietett vele a kúthoz de ekkor megjelent Sesshoumaru. Inuyasha azonnal neki indult volna de akkor a szellem megszólalt:
- Inuyasha most nem akarok harcolni! Másért jöttem. Kagome veled meg mi történt?
A lány helyet Inuyasha válaszolt:
- Ha nem látnád terhes!
- Ööööö…..gratulálok!
Látszott rajta, hogy ez neki rosszul esik és ezt Kagome észre is vette és megszólalt:
- Inuyasha azt hiszem már jobban vagyok!
- Biztos?
- Igen, de szeretnék levegőzni egyedül!
- Rendben, de amíg itt van Sesshoumaru addig nem mész sehova! Hisz a legutóbb….
- A legutóbb barátok voltunk!
Inuyasha nem szólt többet, de nem akarta őket kettesben hagyni. Kagome viszont elindult Sesshoumaruval sétálni. Egy ideig mentek csendben aztán Kagome megszólalt:
- Sesshoumaru várj egy kicsit csak rászólok Inuyashára, hhogy ne kövessen!
- Rendben!
- FEKSZIK!
Inuyasha elterült a földön és Kagome Sesshoumaruval tovább mentek:
- Na szóval Sesshoumaru mért jöttél vissza?
- Mert ki akartam békülni, de úgy látom nem a legjobbkor, jöttem!
Kagome észre vette, hogy Sesshoumaru bánatos és rá is kérdezett:
- Sesshoumaru mért vagy bánatos?
- Nem vagyok!
- De az vagy méghozzá ezért! Nem? – Kagome rámutatott a hasára.
Sesshoumaru leszegte a fejét:
- De……
- Kérdezhetek valamit?
A szellem bólintott:
- Te egyszer azt mondtad nekem, hogy szeretsz! Akkor komolyan gondoltad?
- Igen……..és…….
- Még most is szeretsz….Ugye?
- Igen…..
Kagome felállt és elfordult a szellemtől:
- Sajnálom!
Kagome otthagyta Sesshoumarut és visszament Inuyashához. Visszafeküdtek, de Kagome nem aludt. A beszűrődő holdfény megvilágította az arcát, amelyen könnycseppek folytak végig a Sesshoumaru után érzett sajnálattól.
Sesshoumaru is ott ült még ahol Kagome hagyta ő is sírt.
Másnap reggel Kagome korán kelt:
- Inuyasha azt hiszem visszamegyek a saját világomba.
- Mért?
- Azért mert ott biztonságban vagyok.
- Jó, de én is megyek veled!
- Rendben.
Kagome és Inuyasha nem szóltak se Mirokunak, se Sangonak. Mikor vissz értek Inuyasha azonnal Kagome elé ugrott:
- Inuyasha mi a baj?
- Szellemszagot érzek!
- De az lehetetlen vagy nem?
- Nem! De szeretném, ha bemennél a házba!
Kagome bement a házba, de egyből rosszul lett. Ezért odament az anyukájához:
- Anya fáj a hasam!
- Akkor mennünk kell. Nem?
- De Inuyasha azt mondta, hogy ne hagyjam el a házat.
- Miért?
- Mert egy szellem van odakint.
- De akkor is mennünk kell, nehogy bajod legyen.
Kagome és az anyukája óvatosan eljutottak a kórházba. Kiderült, hogy Kagoménak egy-két órán belül meg lesz a gyereke.
Inuyasha eközben össze-vissza ugrált és szagolgatott. Miután mindent biztonságosnak talált bement volna Kagome után:
- KAGOME?!
Ekkor Souta lépett ki a szobából:
- Kagomét keresed?
- Igen! Hol van?
- Anyuval bement a kórházba.
- MICSODA!?
Inuyasha azonnal utána akart menni, de Souta nem engedte. Lassan végül beleegyezett, de azzal a feltétellel, hogy Inuyasha hallgatni fog rá egész úton. Inuyasha belegyezett mert minél hamarabb látni akarta kedvesét.
Szépen lassan beértek a kórházba. Inuyasha azonnal kiszagolta, hogy hol van Kagome. Hamar meg is találta:
- Kagome jól vagy?
- Inuyasha te mit keresel itt?
- Utánad jöttem!
Kagome mosolyogni kezdett, Inuyasha pedig megcsókolta. Úgy maradtak volna örökre, de Kagoménak fájdalmai lettek. Ezért Inuyasha elengedte az orvos pedig elvitte.
Inuyasha fel-alá sétált az ajtó előtt, de ekkor egy szörny belecsapott a kórház falába. A hanyou azonnal az ablaknál termett és neki rontott a szörnynek. Percekig harcoltak és ekkor egy kiáltás hallatszott:
- CSONTTÖRŐ!
- Sango? Miroku? Shippo?- kérdezte Inuyasha.
Miroku meg válaszolt:
- Azt hitted, hogy mi nem leszünk itt a nagy eseménynél?
Együtt legyőzték a szellemet és utána bementek a kórházba ahol Inuyashát már várta valaki:
- Inuyasha be mutatok neked valakit!
- KAGOME!
A fiú odarohant a lányhoz, aki megszólalt:
- Inuyasha bemutatom a fiadat: Inuyashát!
A hanyou ránézett a kicsire aki hajszál pontosan hasonlított rá:
- Kagome én-én vagyok a legboldogabb a világon!
Inuyasha megcsókolta Kagomét. Aztán Miroku, Sango és Shippo odamentek hozzájuk és megcsodálták az új jövevényt. Az estét már otthon töltötték. Kagome lefektette a kicsit és utána kimentek az udvarra Inuyashával a szent fa alá:
- Kagome nem gyönyörűek a csillagok?
- De, azok!
- Tudod most én vagyok a legboldogabb a világon!
- Velem együtt.
Megcsókolták egymást utána Inuyasha szólalt meg:
- Kagome kérdezhetek valamit?
- Igen?
- Hozzám jönnél feleségül?
- Igen….
- Kagome tényleg?
- Hát persze!
Újra megcsókolták egymást:
- Inuyasha……szeretlek!
- Én is………
THE END!
|